MNB: a kiéleződő geopolitikai feszültségek növelték a bizonytalanságot a kereskedelmiingatlan-piacon
Ingatlan
A visszafogott konjunktúra tavaly nem tudta érdemben támogatni a magyarországi kereskedelmiingatlan-piacot, ahol 2026 első negyedévében az iráni konfliktus hatására kiéleződő geopolitikai feszültségek növelték a bizonytalanságot - mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója.
Nagy Tamás a jegybank kereskedelmiingatlan-piaci jelentését ismertetve kiemelte, hogy
Magyarországon 2025-ben érdemben nőtt a befektetési forgalom, amelynek értéke megközelítette az 1 milliárd eurót, ami éves összevetésben 123 százalékos emelkedés.
A befektetések 38 százaléka az irodapiacot érintette, ezt a hotel és az ipar-logisztika szegmens követte 18, illetve 17 százalékos részesedéssel.
A szakember szerint a kiegyensúlyozottabb piaci szerkezetre való visszatérést mutatja, hogy a hazai befektetők aránya az elmúlt években elért 70-80 százalékról mostanra 61 százalékra mérséklődött.
Ezzel együtt pedig a közel-keleti, a kínai, az angolszász, a német és osztrák befektetők újra megjelentek.
Az MNB kereskedelmiingatlan-piaci jelentésében arra is kitértek, hogy 2025-ben a bankok az előző év azonos időszakához képest 54 százalékkal több kereskedelmi ingatlannal fedezett projekthitelt folyósítottak, és ezek csaknem kétharmada építési célú hitelhez kapcsolódott. A kihelyezett projekthitelek volumene az ipari-logisztikai ingatlanok kivételével valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmensben - így a kiskereskedelem, irodaházak és szállodák esetében - nőtt éves összevetésben.
A jelentés szerint 2025-ben a budapesti irodapiac kihasználatlansági rátája csökkent, de előretekintve a túlkínálat kockázata erősödik.
Tavaly év végén a budapesti modern irodák állománya 4,46 millió négyzetmétert tett ki, a kihasználatlansági ráta pedig 12,5 százalékon állt, ami 2024 végéhez képest 1,6 százalékpontos csökkenés. A mutató mérséklődését segítette, hogy tavaly az állomány 1 százalékát kitevő új irodaátadások volumene a megelőző két év átadásainak mintegy felét tette ki, az átadott irodaterületek pedig 95 százalékos bérbeadottsági szinttel rendelkeztek.
Az iroda szegmensben a nettó piaci felszívás éves volumene 99 ezer négyzetmétert tett ki, ami az elmúlt évek tekintetében magas érték.
A 2026-ra tervezett irodaátadás volumene a 335 ezer négyzetmétert is elérheti, ami a meglévő állomány 7,5 százaléka.
Az idei évre várt átadások 84 százaléka tulajdonosi, elsősorban állami használatra épül. A saját használatú irodaházak átadásával és az ezt követő átköltözésekkel a kihasználatlansági ráta emelkedése várható.
Rámutattak, hogy Budapest és környékén idén 289 ezer négyzetméter ipari-logisztikai terület átadása szerepel a tervekben, ez a meglévő állomány 7,1 százaléka. Tavaly a budapesti ipari-logisztikai piac kihasználatlansági rátája 4,9 százalékponttal, 12,8 százalékra emelkedett, ráadásul ez a mutató idén tovább nőhet.
Országos szinten idén 2 millió négyzetméter ipari-logisztikai ingatlan átadása várható, ez a 2025-ös állományhoz képest 11 százalékos bővülés.
A 2026-ra tervezett új átadások 60 százaléka Kelet-Magyarországon, 28 százaléka Közép-Magyarországon (Budapestet is beleértve), 12 százaléka pedig Nyugat-Magyarországon várható. A kelet-magyarországi magas arányt főként a Debrecenben, Kecskeméten, Nyíregyházán és Szegeden folyamatban lévő ipari beruházások magyarázzák.
