Innen már inkább gyengülhet a forint év végéig
PénzügyHatalmasat erősödött a forint a 2026. április 12-i választásokat követően. A választás erős kétharmados felhatalmazást ad a korábbi ellenzéki pártnak, amivel az euróövezeti csatlakozás politikai lehetősége ismét felkerült a napirendre, illetve jelentősen megnőtt a valószínűsége annak is, hogy az elmúlt években blokkolt EU-s pénzeknek egy jelentősebb részéhez (akár az egészéhez) Magyarország hozzáférjen - írja Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a szakmai elemzésében.
Fel lehet vetni, hogy már 2025-től, az új MNB vezetés pozícióba kerülésétől beindult a forintnál egy olyan folyamat, hogy a korábban, évekig tartó módon folyamatosan gyengülő pályán tartott forint a szigorúbb monetáris politikai hangvétel miatt elkezdett visszaerősödni, így most újra „megtalálhatja” azt a szintet vagy pályát, amit enélkül a szándékos, gyengítő politika nélkül járt volna be. Ugyanakkor ez a gondolatmenet kissé félrevezethet. Nem múlt el ugyanis nyom nélkül a gyengítés, olyan nyom nélkül legalábbis biztosan nem, ami magát az egyensúlyi nominális forintpályát ne befolyásolná. A gyengítő politika ugyanis része volt annak a nem ortodox monetáris politikai mixnek, ami jelentős többletinflációt gerjesztett Magyarországon.
Itt jön be a képbe az, amit a piaci szereplők az utóbbi időben elkezdtek árazni. Az egyik az EU-s források lehetséges megszerzése, a másik pedig az euróbevezetés lehetősége.
Amennyiben Magyarország a következő években hozzájutna az eddig befagyasztott EU-s forrásokhoz, azzal mintegy 19 milliárd eurónyi támogatás válna elérhetővé a következő években.
Ezen belül körülbelül nagyságrendileg 15 milliárd euró körüli vissza nem térítendő támogatás (kohéziós forrás és az RRF program támogatási lábának az összege), ami esetleg elérhetővé válik.
Mindez a GDP körülbelül 6 százaléka. A másik hatása a beérkező forrásoknak a GDP növekedés élénkítése. Ugyanakkor a 2010-es években látott felhasználásnál ezúttal jobban kéne elkölteni a forrásokat: a hatékonyság növekedésére kellene helyezni a hangsúlyt. Ez azért jóval nehezebb feladat, mint egyszerűen lekövezni a falu főterét. De annyit azért megállapíthatunk, hogy az EU források beáramlása alappal erősíti az árfolyamot.
A másik hatás, ami az elmúlt napokban megjelent, az az euróövezeti csatlakozás lehetősége.
Itt nem is elsősorban arra kell gondolni, hogy a forint árfolyama ettől automatikusan kellene, hogy erősödjön, hanem az esetleges hozam-és kamatkonvergenciára, ami vonzóan hathat a befektetőkre. Valószínűleg az EU források várt hatása mellett az elmúlt napokban ez is hozzájárult a forint jelentős izmosodásához.
A fenti folyamatok együttesen okozták azt, hogy sokévnyi csúcsokra emelkedett a forint árfolyama.
Ugyanakkor mindez elég éles kontrasztban van már azzal, amit a bérek elmúlt évekbeli emelkedése mutat, valamint azzal a napi tapasztalattal is, hogy a termékek kiskereskedelemben külföldön már a 380 forint körüli euróárfolyam mellett is sok esetben olcsóbbá váltak, mint idehaza.
Ilyen ütemű forintfelértékelődés így már jelentősen drágítja a magyar munkaerőt, amire a gyenge GDP növekedés és alacsony hatékonyság – félő – már nem nyújt fedezetet.
Összességében azt mondhatjuk el, hogy a forint elmúlt hetekben látott erősödése részben indokolt, de a legutóbbi szintek már valószínűleg túlszaladtak azon, amit a jelenlegi gazdasági fundamentumok alátámasztanának.
Az eddigi előrejelzésünket, ami év végére 390-es EURHUF árfolyamról szolt, 375-ös szintre vesszük lejjebb. Úgy véljük tehát, hogy a mostani szintekről már nem fog tovább erősödni a forint, és kismértékű gyengülésre számítunk innen már az év végéig.
