Sokan búcsút intettek Budapestnek - közben egyre erősödik a vidéki lakáspiac

A magyarországi lakáspiacon mindig is kiemelt szerepet kapott a főváros, itt indult el 2014-ben a 2019 második felében, 2020 tavaszán megtorpanó lakáspiaci élénkülés, amely jelentős keresletnövekedéssel és drágulással járt. Ugyanakkor

többéves távlatban az is tisztán látszik, hogy Budapest, részben pont az élénkülés miatt a főváros veszített a vonzerejéből az állandó lakosok döntéseit nézve.

A vidéki lakáspiac pedig közben egyre erősödik - derül ki az ingatlan.com Növekedés.hu-nak készített elemzéséből.

Húszezres mínusz

Budapest népszerűségének csökkenése a költözések adataiból, a szakzsargon szerint a vándorlási egyenlegekből látható. A hivatalos KSH-adatok szerint az állandó vándorlások - azaz az állandó lakcímet bejelentők - egyenlege legutóbb 2015-ben volt pluszban, azóta fokozatosan negatív eredmény született, ráadásul egyre többen távoztak a fővárosból.

Konkrét számokban a következő történt: 2015-ben még több mint másfél ezerrel többen költöztek be a fővárosba, mint ahányan elmentek. 2016-ban 3230-an többen mentek el. 2017-ben már 3315-en, 2018-ban 5920-an, majd 2019-ben 7719-en.

Mindez azt jelenti, hogy több mint 20 ezren jöttek el Budapestről az évek óta egyre többen választottak máshol állandó lakhelyek.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a fővárosból elköltözők nagy része a Budapesthez közeli településeket, az agglomerációt választotta. A távozók növekvő száma több tényezővel magyarázható. Elsősorban azzal, hogy a fokozatosan emelkedő árak miatt sokan megváltak a lakásuktól és nagyobbat tudtak vásárolni az agglomerációban, esetleg lakás helyett családi házba költöztek. Az ingatlan.com a hivatalos adatok alapján idén tavasszal készített elemzése arra világított rá, hogy

az egész országban a budapesti agglomeráció településein nőtt a legjelentősebben az ott élők száma, ez a költözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születéseket is magában foglalja. Az első három helyen Érd, Szigetszentmiklós és Veresegyháza áll.

Az első tízben szerepel továbbá Dunaharaszti, Gyömrő, Nagytarcsa, Halásztelek, Délegyháza, Göd és Biatorbágy is. Ezek az adatok is részben igazolják, hogy Budapest vonzerejének csökkenése mellett az agglomeráció erősödik.

Erősödés vidéken

A Budapesten kívüli lakáspiacon nem csak a fővárosi agglomeráció, hanem a távolabbi térségek is jelentős fejlődést mutattak az utóbbi években. Például az egyetemvárosokban, a nagyobb tavak - Balaton, a Velencei-tó - környékén gazdaságilag fejlettebb megyék nagyvárosaiban és megyeszékhelyein, valamint azok agglomerációiban is felpörgött a lakáspiac, amely első körben a kereslet fokozódásában, majd az ingatlanok felértekelődésében is láthatóvá vált - mutatott rá a szakember. Abból is kiderül, hogy

a fővárosi agglomeráción kívüli vidéki lakáspiacban van lendület, hogy az idén a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellenére az országos átlagot meghaladó kereslet volt irántuk.

Szerinte a vidéki lakáspiac erősödését elősegítette az is, hogy a saját erőből történő családiház-építéseknél az engedélyeztetés egyszerűbbé vált. Emellett az alacsony kamatkörnyezet miatt az 5-10 évvel korábbi szintekhez képest olcsóbban lehetett részben hitelből vásárolni lakást vagy építeni saját házat. Emellett a családi otthonteremtési kedvezmény, a csok keretében elérhető vissza nem térítendő támogatások és olcsó hitelek is támogatott hitelek is segítették a magyarországi, ezen belül a vidéki lakáspiac fejlődését. Az úgynevezett falusi csok pedig a legkisebb településeken hoz és hozhat hosszabb távon komolyabb változást.

Fontos, hogy az utóbbi években látott lakáspiaci élénkülés a közelmúltban megtorpant. Budapesten már a múlt év második felében láthatóvá vált a lassulás, majd a márciusban megjelenő koronavírus-járvány országszerte hatással volt mind a használt, mind az új lakások piacára. Ugyanakkor megyeszékhelyek, így a vidéki lakáspiac fókuszpontjainak erejét mutatja, hogy az idén szeptemberben a négyzetméterárak mediánja a legtöbb érintett városban meghaladta a tavaly szeptemberit,

2017 szeptemberéhez képest pedig nagyon látványos a vidéki felértékelődés.

A kínálati adatait ismertetve Balogh László úgy fogalmazott, hogy a különböző megyeszékhelyeken 1-7 százalékos volt a drágulás éves szinten. Kivétel Békéscsaba és Szekszárd, ahol tavaly szeptemberhez képest 9, illetve 5 százalékkal csökkent a négyzetméterár, valamint Győr, ahol stagnálás volt. A három évvel ezelőtti medián négyzetméterárakhoz képest viszont

valamennyi megyeszékhelyen drágulás történt, mégpedig 42-98 százalékos várostól függően.

Újlakásboom vidéken

Az új lakások piacán történt változások is azt mutatják, hogy elég erősen fejlődik a vidéki lakáspiac, bár a kedvezményes lakásépítési áfa 2019-ben történő kifutása, valamint a koronavírus-járvány miatt az idén megtorpant az új lakások piaca.

Ugyanakkor érdemes megnézni, hogy a múlt évben és az idei első negyedévben miként alakult a 10 ezer lakosra jutó új lakások száma - emelte ki Balogh László. Ugyanis

miközben országos átlagban 4,9 új lakást adtak át 10 ezer lakosonként. Somogy megyében közel 17-et, Pest megyében több mint 9-et, Győrben pedig majdnem 9-et. Ebben az összevetésben Budapest csak a negyedik közel 7 lakással.

Veszprém és Hajdú-Bihar megye van még az országos átlag felett.