A jövő kulcsa a folyamatos alkalmazkodás

Milyen tapasztalatokra tettek szert az országban: hol a legnagyobb a munkaerőhiány és miért?

Általánosságban elmondható, hogy továbbra is feszes a munkaerőpiac és a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsonyan, 4,3 százalék körül alakul. A számok mögé nézve láthatjuk, hogy nagyon magas azoknak az aránya, akik tartósan kiszorulnak a munkaerőpiacról. Megfigyelhető továbbá egy munkaerő iránti keresletcsökkenés is, ami a demográfiai folyamatokkal (népességfogyás, külföldre költözés) együtt stagnáló állapotban tartja a munkaerőpiacot.

A legnagyobb munkaerőhiány a szakmunkásoknál és a nyelveket jól beszélő fiatal diplomásoknál tapasztalható.

Hagyományosan erős a kereslet Budapesten, a közép-magyarországi és a nyugati régiókban, ugyanakkor a munkaerő-bővítést illetően a keleti országrészben a legbizakodóbbak a cégek. Ezzel együtt azonban a feldolgozóiparban továbbra is jelentős elbocsátásokkal kell számolni, amely az alacsonyabban képzett munkavállalók körében eredményezhet növekvő munkanélküliséget.

Az automatizációnak és a mesterséges intelligenciának milyen hatása van itthon a munkaerőpiacra, illetve mi várható ezen a téren a következő években?

A mesterséges intelligencia nagy kihívást jelent a munkaerőpiac számára. Már most megfigyelhető, hogy az egyszerűbb adminisztratív és ügyfélszolgálati feladatokat kiváltja a mesterséges intelligencián alapuló szolgáltatás. A robotizáció fejlődése pedig az alacsonyabb hozzáadott értékű manuális munkák kiváltásánál lesz jelentős, de nagy változást hoz majd a fuvarozásban és a logisztikában is. Ez természetesen már középtávon jelentős hatással lesz a magyar munkaerőpiacra, különös tekintettel a hazai gazdaság szerkezetére. A munkavállalói készségek terén előtérbe kerül az alkalmazkodás, a fejlődésre való akarat és képesség. Alapelvárás lesz a holtig tartó tanulás, amennyiben valaki meg szeretné állni a helyét a változó világban. Ehhez természetesen elengedhetetlen az oktatási rendszer fejlesztése és az oktatás szisztémájának megváltoztatása is.

Hogyan alakult a harmadik országbeli munkavállalók száma az utóbbi években? Velük kapcsolatban milyen trendeket látni? Mennyire könnyű vagy nehéz harmadik országbeli munkavállalók nélkül itthon toborozni?

A harmadik országbeli munkavállalók száma dinamikusan emelkedett az elmúlt években, hiszen jellemzően olyan munkaköröket tudtak ellátni, amelyek már régóta betöltetlenek voltak. Hiszem és vallom, hogy nagyon jelentős lökést adtak a gazdaságnak. A trendek egyszerűen megfogalmazhatók: számuk jelentősen csökkeni fog, miután a jelenlegi jogszabályi változások már – kevés kivételtől eltekintve- nem teszik lehetővé a toborzásukat. Ez jelentősen megnehezíti majd bizonyos munkahelyek betöltését, tekintve, hogy eddig is csak olyan pozíciók tekintetében lehetett ezt a kört alkalmazni, ahová igazoltan nem lehetett magyar munkavállalót találni.

Jellemzően mely országokból érkeznek hozzánk a távolról érkező munkavállalók és milyen ágazatokban helyezkednek el? Milyen körülmények között dolgoznak nálunk?

A hatályos szabályozás nagyon kevés helyről teszi lehetővé a vendégmunkások fogadását. Közülük a Fülöp-szigetek az egyetlen releváns helyszín, ezért jelenleg már túlnyomó részben onnan érkeznek a munkavállalók. Közkeletű tévedés, hogy a vendégmunkások olcsóbbak lennének, mint a magyar munkavállalók: nekik is ugyanazt a bért kell kapniuk, mint a magyar munkavállalóknak. Ezt egyrészről a magyar szabályozás is biztosítja, hiszen a vendégmunkások fogadása előtt egy úgynevezett egyszerűsített közvetítési eljárást kell lefolytatnunk, amelynek során az állást fel kell ajánlanunk magyar munkavállalók részére. Másrészről pedig a Fülöp-szigeteki szabályok is biztosítják ezt.

A Fülöp-szigeteki hatóság, az MWO jelen van már Magyarországon is, és folyamatosan monitoringolja, hogy az országából származó vendégmunkások milyen munkakörülmények között, milyen fizetésért dolgoznak, emellett részükre is igazolni kell a megfelelő szálláskörülményeket.

Mennyire kiélezett a verseny a munkaerő-közvetítő piacon? Hány szereplős ez a piac?

Az Opten adatai alapján több száz vállalkozásnak szerepel a tevékenységi körében a munkaerő-közvetítés és a munkaerő-kölcsönzés. Ugyanakkor mi úgy látjuk, hogy nagyjából 30-40 cég fedi le a piac közel 70 százalékát. Gyakran szoktam azt mondani, hogy a munkaerő-kölcsönzőknek minden piaci körülmény megfelelő, hiszen, ha nagy a munkaerőigény, akkor magasabb árrésen és kedvező piaci környezetben tudnak dolgozni. Sőt, egy munkaerő-kölcsönző paradox módon előnyére fordíthat egy nehezebb gazdasági helyzetet is, miután a munkaerő-gazdálkodás az ilyen időszakokban különösen fontossá válik a vállalkozások számára, amiben munkaerő-kölcsönzőként nagyon hatékonyan tudunk segíteni. Példaként említeném az időszakos munkaerő-igények kielégítését. Jelenleg ugyanakkor elmondhatjuk, hogy mivel a gazdaság nem a várt módon teljesít ebben az évben, nagyon kiélezetté vált a verseny a piaci szereplők között. Sok esetben ez a vállalási árak és a marginok csökkenésében is megmutatkozik.

A saját piacukon melyek a legnagyobb kihívások?

Ahogy említettem, nagy kihívást jelent ebben az évben, hogy a gazdaság nem a várakozásoknak megfelelően teljesít, és a cégek beruházási aktivitása is jelentősen csökkent. Továbbra is komoly kihívás a nem megfelelő mennyiségben, minőségben rendelkezésre álló szakképzett munkavállaló. Ugyancsak jelentős bizonytalansági tényező a szabályozási környezet gyakori és kiszámíthatatlan változása, ami ahogy minden piaci szereplőnek, úgy nekünk is megnehezíti a tervezést, és folyamatos kihívást jelent a napi munkában.