A nyelvvizsga kötelezettség eltörlésének fő oka a diplomamentés, de óriási károkat okoz 

Idén nyáron változott az egyetemre felvételizők nyelvvizsga kötelezettsége, valamint a jövőben az egyetemekre bízhatják, hogy elvárják-e a nyelvvizsgát a diplomaszerzéshez. Milyen hatással lehet ez a nyelviskolákra?

Korai lenne még ennek a hatásait értékelni, de általánosságban elmondható, hogy az elmúlt három-négy évben a kormánynak több olyan döntése is született - gondoljunk akár a koronavírus alatti nyelvvizsga amnesztiára –, amelyek alapjaiban véve kérdőjelezik meg a nyelvtudás fontosságát.

Ennek oka egyrészt a társadalmi nyomás lehetett, mely abból fakadt, hogy évente többezer végzett hallgató azért nem tudta átvenni a diplomáját, mert nem sikerült letennie a nyelvvizsgáját. Fontos azonban kiemelni, hogy ez a diplomázóknak ez mintegy 10-15 százaléka, vagyis a csendes többség mindig is teljesítette a nyelvvizsga kötelezettségét. Jelenleg demográfiai okok miatt évente csak 50 000 fő szerez diplomát.

A kormánynak az a döntése, hogy visszamenőleg is kiadta a diplomákat, szerintem egy elhibázott volt, és aktuálpolitikai szempontokat mérlegelve jött létre.

Ezen túl közrejátszott egy úgymond HR-szempont is. Ha megnézzük, hogy milyen képzéseken ragadtak bent leginkább diplomák, akkor az látható, hogy az egészségügyi, szakápolói karokon és a pedagógus képzésben okozott a legnagyobb problémát a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Ezek pedig jelenleg hiányszakmák.

Eddig a rendszerváltás óta, pártpolitikai hovatartozástól függetlenül, minden kormány azt az elvet vallotta, hogy a hazai munkaképes lakosságnak nyelvtudásban fel kell zárkóznia Nyugat-Európához. Igaz ez a mostani kormánypártra is. 2010 után ugyanis több olyan programot is indítottak, melyek a lakosság nyelvi felzárkózását tűzték zászlajukra.

Elmondható tehát, hogy a hiányosságokra, problémákra oktatással válaszolt a kormány, ehhez képest történt most egy komoly fordulat.

És habár továbbra is le van maradva a lakosság európai szinten a nyelvtudás tekintetében, de a fiatalabb generációk körében, főleg a nagyobb városokban élők esetében már megfigyelhető egy komolyabb javulás.

A nyelvvizsga kötelezettség módosítása mit jelent ebből a szempontból?

Most azonban ez a trend megfordult. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a fiatalok és az értelmiség egy része kevésbé tud majd tájékozódni a nemzetközi sajtóból, idegennyelvű szakanyagokból. Nyilván továbbra is lesznek elit egyetemek, ahol mindig is elvárásként fognak tekinteni a nyelvtudásra, és olyan szülők, akik átlátják ennek a fontosságát.

Így azonban ketté fog válni az értelmiség: lesznek, akik előnyre tesznek szert a nyelvtudás által, míg mások egy egész életen át tartó hátrányt fognak szenvedni a munkaerőpiacon, ahol a nyelvtudás rendkívüli fontossággal bír, és a lehetőségeket is meghatározza.

Ez az kisvállalkozások, egyéni vállalkozások körében is nehézségeket okozhat, mivel az exportnak eleve kitett magyar gazdaságban komoly hátrányt fog jelenteni a nyelvtudás hiánya, amely többeket ki fog zárni a külföldi piacokról.

Mit gondol arról, hogy az egyetemek vállalják magukra a nyelvoktatás feladatát?

Problémának látom, hogy Csák János miniszter úr azt mondta, hogy az egyetemekre bízná a továbbiakban a nyelvoktatást. Ez egyben azt is jelentené, hogy elismeri, hogy a magyar állami közoktatásban a gyermekeket nem tanítják meg a szükséges idegennyelvi kompetenciákra. Az egyetemek azonban nincsenek felkészülve arra, hogy tömeges nyelvtanfolyamokat tartsanak.

Mi szívesen nyújtunk segítséget és működünk együtt bármelyik egyetemmel a nyelvoktatás terén. A problémát azonban az jelenti, hogy ennek a megszervezésére jelenleg nem biztosítanak forrást.

Meglátásom szerint az egyetem feladata az lenne, hogy megtanítsa a hallgatókat az adott képzéshez tartozó szaknyelvre, valamint megtanítsa használni az idegen nyelvet.

Magyarországon még mindig alacsony a diplomások aránya az uniós átlaghoz képest. Mekkora az elmaradásunk?

Magyarországon a 25-34 év közötti korosztály 32,9 százaléka szerzett diplomát, míg az uniós átlag 41 százalék körül alakult tavaly.

 A célkitűzés, hogy ennek a korosztálynak a 45 százaléka legyen diplomás. Nálunk rosszabb mutató csak Romániában és Olaszországban alakult ki. 

Az utóbbi években több könnyítés is volt a diploma megszerzésében, többek közt a nyelvvizsga-amnesztia, melynek segítségével 2020-ban és 2021-ben több mint 135 ezer fiatal kaphatta meg a diplomáját.

Véleményem szerint a nyelvvizsga bizonyítvány kötelezettségének eltörlését ez a rossz mutató motiválta, valamint nyilván a HR-szempont is.

Jelenleg milyen problémákkal kell a nyelviskoláknak megküzdeniük? Milyen tendenciákat tapasztaltok az idei beiratkozásnál?

Én egy nagyobb nyelviskola igazgatójaként alapvetően három fő problémát tudnék most azonosítani.

Egyrészt szerettük volna eleve megemelni a tanári óradíjat a felszökő infláció miatt, tehát lehet számolni egy bérköltség emelkedéssel.

Emellett a rezsiárak akár háromszorosára is növekedhettek azoknál a nagyobb nyelviskoláknál, amelyeknek már van 4-5 saját tanterme, így kiesnek a rezsicsökkentésből.

A harmadik probléma pedig a KATA szabályainak a módosítása. Azok a tanárok, akik több helyen is mellékállásban dolgoztak KATÁ-s vállalkozóként, és így jól ki tudták egészíteni a fizetésüket, most kiestek a kedvezményes adózásból.

Mindemellett többnyire ezt a problémát meg tudják oldani az átalányadózással. Azokat a tanárainkat, akiknek nem volt főállásuk, mi felvettük, így nálunk magasabb fizetéseket kapnak, mint a közoktatásban, ezt azonban nem minden nyelviskola tudta megtenni.

Így azoknak a tanároknak, akik eddig főállásban „katáztak", és nem tudják őket sehová felvenni, az eddigi életszínvonaluk megtartásához most 40 százalékkal meg kell emelniük az adott óráik számát, vagy 20 százalékkal az óraszámukat és 10 százalékkal az áraikat.

Összességében a fentiek mekkora költségnövekedést jelentenek a nyelviskolák számára?

Mindent összevetve a nyelviskoláknak a bérköltségek és a rezsidíjak emelkedése miatt 30-40 százalékkal nőttek a költségeik. A problémát az okozza, hogy ha 30-40 százalékkal emelem a tandíjakat, akkor nem fognak hozzánk jelentkezni a tanulók. Épp ezért maximum 15-20 százalékkal tudok a díjakon emelni. Hogy némileg csökkentsük a kiesést, az oktatást strukturáljuk át. A legfőbb nehézséget azonban nem az okozza, hogy a nyelviskolák sokat szeretnének nyerészkedni, hanem az, hogy

alacsonyak a magyar bérek, így nagy terhet jelent a lakosság számára a nyelvoktatás megfizetése.

A magas rezsiköltségekre válaszul van esély rá, hogy az online térbe terelik a nyelvoktatást?

Egyelőre a szakmában nem hallottam róla, hogy a jelenléti nyelvoktatás megszüntetése felmerült volna. Természetesen most is indulnak online nyelvtanfolyamok, mert vannak olyan élethelyzetek, amikor a tanulók nem tudják megoldani a bejárást a nyelviskolába, azonban - tapasztalataink szerint - az oktatás minősége sokkal magasabb színvonalú, ha az személyesen történik. Épp ezért mi sem tervezzük a jelenléti oktatás megszüntetését.