Az ukránok támadása miatt kiszélesedhet a háború? Szakértővel beszéltünk a kurszki offenzíváról

Mintegy három hete, hogy bevonultak az ukránok az oroszországi Kurszkba. Kijev miben bízhat, mit fog elérni az offenzívával?

Miközben katonai szempontból ez egy nagyon jól megvalósított akció volt, még kérdéses, hogy az offenzíva mennyire fog segíteni az ukránoknak, hogy elérjék a stratégiai céljaikat.

Vélhetően azzal számoltak, hogy az oroszok a kurszki bevonulás után nem fogják olyan hevesen támadni a Donbászt, mert kénytelenek lesznek csapatokat kivonni a frontról. Mindez azonban nem történt meg. Pokrovszk körül továbbra is sikereket tudnak elérni a támadók. Már pedig ez a város fontos logisztikai csomópont az ukrán utánpótlás számára.

A mostani bevonulás hosszútávon így is segíthet Ukrajnának a későbbi tárgyalásoknál.

Moszkvával a jövőben megállapodhatnak abban, hogy az oroszok kivonulnak egyes ukrán városokból vagy régiókból, cserébe azért, hogy Moszkva visszakapja a megszállt kurszki területeket. Viszont ahhoz, hogy egy ilyen megegyezés egyáltalán elkezdjen körvonalazódni, az ukránoknak Kurszkban hosszútávon is tartaniuk kéne a pozícióikat. Hogy mindez sikerülhet-e nekik az erősen kérdőjeles.

Az ukrán támadásnak azonban vannak már látható sikerei is: hisz növelni tudta az ukrán erők motiváltságát. A Nyugatnak pedig megmutatták, hogy a megfelelően felszerelt, jól képzett ukrán haderő tud eredményeket elérni. Vagyis, ha tovább finanszírozzák a seregüket, akkor képesek hosszútávon is felvenni a küzdelmet Oroszországgal.

Kijev malmára hajtja a vizet az is, hogy a bevonulás miatt Putyin most rossz színben tűnik fel az orosz lakosság előtt.

Az esti hírek kénytelenek azzal is foglalkozni, hogy az ukránok mit értek el az orosz területeken. A Kreml-nek kellemetlen, hogy jövő héten Kurszkban nem tudnak kinyitni az iskolák. Csak távoktatásra lesz lehetőség. A szeptember 8-án esedékes önkormányzati választásokat pedig ebben a régióban el kellett halasztani.

Van rá esély, hogy kiszélesedik a háború? A legutóbbi napokban arról érkeztek hírek, hogy fehérorosz haderő kezdett el gyülekezni az ukrán határnál. Nyílhat új front északon?

A fehérorosz haderő összevonása a határnál inkább politikai üzenet. Az elnök Aljakszandr Lukasenka próbál egyensúlyozni. Nem véletlen, hogy most szombaton, amikor a déli szomszédjuk a függetlenségét ünnepelte, Lukasenka is köszöntötte Ukrajnát.

Hogyha annyira kiélezett lenne a helyzet a belorusz-ukrán határon, akkor ez nem történt volna meg. Ráadásul a kurszki betörés előtt a fehéroroszok pont azt kommunikálták, hogy most már nem tartanak Ukrajnától. Ami azért is volt meglepő, mert az oroszok láthatóan igyekeztek fenntartani azt a látszatot,

hogy északon is megindulhat a háború, már csak azért is, hogy lekössék az ukrán erőket a belorusz határnál.

Lukasenka egyszerre próbálja jelezni a Nyugatnak és Ukrajnának, hogy mindent megtesz a maga részéről, hogy közvetlenül ne vonódjon be ebbe a háborúba, és egyúttal a saját lakosságának is azt közvetíti, hogy ő a garancia rá, hogy Fehéroroszország nem lép be a konfliktusba.

Közben viszont Moszkvával is igyekszik jó viszonyban lenni. Ennek az egyensúlyozásnak a része lehet az is, hogy most katonák vonultak fel a határon.

A nemzetközi jog miként ítéli meg az ukrán bevonulást? Nem vet fel aggályokat?

A nemzetközi jog a következőként rendelkezik: hogy ha megtörténik egy katonai agresszió, akkor a megtámadott ország, vagyis az agresszió elszenvedője minden megengedett eszközt bevethet, hogy helyreállítsa a status quo-t.

Ez alapján a jogi norma alapján a védekező fél elfoglalhatja a támadó területeit cserébe azért, hogy visszaállítsák azt az állapotot, ami korábban jelen volt.

Nyilván, ha Ukrajna az oroszok bevonulása előtt lépett volna hasonlót, akkor a támadás egészen más jogi megítélés alá esett volna. Épp így az is fontos, hogy Kijev hosszútávon ne akarja a megszerzett kurszki területeket Ukrajnához csatolni, hisz a nemzetközi jog alapján ezek orosz területek. De jelenleg úgy tűnik, hogy ilyen célja nincs az ukrán vezetésnek.

Mi az oka annak, hogy az oroszok nem bombázzák szét az ukrán állásokat Kurszkban?

Egyrészt az orosz eszközök vélhetően korlátozottak. Másrészt a lakosság szemében teljesen más megítélés alá esik az, ha az orosz haderő mondjuk a Donbászban vagy Luhanszkban bombázza az ukrán infrastruktúrát, mint az ha orosz területekre csapnak le hasonlóan.

Az ukrán betörés első hetében egyébként volt rá példa, hogy lebombáztak egy helyi kórházat. De láthatóan nehéz volt megmagyarázni az orosz médiában, hogy erre miért volt szükség.

Mint elmondták: a betegeket onnan már elszállították. Az épületet az ukrán katonák használták.

De a magyarázatok ellenére is nagy visszhangja volt az esetnek az orosz médiában. Látható, hogy a lakosság nem nézi jó szemmel, ha a haderejük otthon nagy pusztítást végez.

Nem véletlen, hogy Putyinék inkább az ukrán területekre mért erőteljes rakétacsapásokkal próbálnak válaszolni a kurszki betörésre.