Baráth Etele: Még soha ennyi pénzhez nem jutott Magyarország az EU-tól

Interjú2020. aug 18.Szabó Anna

A következő uniós ciklusban hazánk számára megszavazott összeg nagyobb, mint ami korábban bármikor rendelkezésünkre állt, vagyis jól tárgyalt a magyar kormány, kihasználta a mozgásteret – hangsúlyozta a növekedés.hu-nak adott interjújában Baráth Etele. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság keretei között működő Szemeszter bizottság alelnöke szerint a németek korábbi merev álláspontja az uniós költségvetést, illetve a helyreállítási alapot tekintve már a múlté. Az alap a konföderáció irányába tett nagy lépés, amelyből már januártól le lehet hívni forrásokat, a visszatérítendő részét is érdemes igénybe venni, mert nagyon kedvezőek a kamatok.

Nehéz szülés volt, de megérte a ráfordított időt, mert a 750 milliárd eurós alap megakadályozza a bajba került tagállamok bedőlését, illetve hogy ennek következtében összeomoljon az eurózóna. A pénzek felhasználását pedig az unió vezető országai szigorúan ellenőrizni fogják, mert megunták, hogy azokat nem az előírásoknak megfelelően használják fel – hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Baráth Etele, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság keretei között működő Szemeszter bizottság alelnöke.

Hatalmas lépésnek tartom, hogy hosszas tárgyalásokat követően végül is sikerült egyetértésre jutni a tagállamoknak a Next Generation EU elnevezésű helyreállítási csomagról – fogalmazott. Az Európai Unió, mint eddig mindig, egy válságból megerősödve fog kikerülni. A 360 fős – és abban 12 magyar taggal működő, és a helyreállítási csomag kidolgozásához is tanácsokat adó Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja, aki egyben a Magyar Közgazdasági Társaság fejlesztéspolitikai szakosztályának elnöke szerint

a dokumentumban foglaltak nem csupán jelentős gazdasági mentőövet, segítséget, egyúttal a versenyképesség növelését is jelenti a koronavírus-válság miatt bajba jutott tagállamok számára, de az európai szolidaritás erősödését, kifejeződését is biztosítja. Egyúttal jelentős lépésnek tartja az európai konföderáció irányába is.

Ezt a vélekedést erősíti, hogy a közös hitelfelvétel csaknem negyven évig, egészen pontosan 2058-ig minden korábbinál nagyobb bizalomra, szorosabb együttműködésre ösztönzi a tagállamokat, mert csak így lehet biztosítani a pénzek igazságos szétosztását, illetve a visszafizetést. 

Azt mindenképpen hangsúlyozni kell, hogy a németek korábbi merev álláspontja az uniós költségvetést, illetve a helyreállítási alapot tekintve már a múlté – tette hozzá. – Nélkülük lehetetlen lett volna összehozni az egyezséget.

Hogy erre sor került, abban nagy szerepe volt Emmanuel Macron francia elnök aktivitásának is, aki erőteljesen ösztönözte a megegyezést, hiszen Franciaországot is igen komolyan érintette a mostani válság, különösen, hogy az országban az államadósság már meghaladja a bruttó hazai termék 100 százalékát.

A legnagyobb ösztönző német oldalon az volt, hogy magát Németországot is igencsak megtépázta a koronavírus-járvány, illetve hogy a gyengébb gazdasággal rendelkező országok a támogatás nélkül sorra dőlhettek volna be, azaz a szkeptikusok szerint vége is lehetett volna az euróövezetnek is. Ez nyilvánvalóan nem volt érdeke annak a német gazdaságnak, amely ezer szállal kötődik a bajban lévő déli és keleti tagországokhoz. Ezért döntött úgy Angela Merkel német kancellár, hogy kezdeményezi az Alap felállítását, melyben a német bankrendszernek komoly szerepet kell vállalni.

A szakember arról is beszélt, hogy véleménye szerint

az év végéig a tagállamok ratifikálják az egyezményt, és jövő év januárjától akár már igénybe is lehet venni a támogatásokat, illetve igényelni a hiteleket.

Kiemelte, a forrásokat ugyan az unió biztosítja, de minden tagállamnak kizárólag saját gazdasági erejével arányban van helytállási kötelezettsége. 

Kérdésünkre válaszolva arról is beszélt, hogy

az Unió az elmúlt két évtizedben hatalmas és intenzív munkát végzett, az élet minden területére kiterjedően nagyon sok /jog/szabályt alkotott, amelyek a közösség céljait szolgálják, illetve azok érvényesülését segítik elő.

Persze azzal is tisztában van, hogy akik nem ismerik ezt a munkát, túlságosan lassúnak tartják ezt az uniós szakemberek által diktált tempót. 

Baráth Etele a mostan vitákat végigkövetve úgy érzi, a Hollandia vezette fukar négyek nagyon azon vannak, és nem fognak abból engedni, hogy a hét éves költségvetésben most megszavazott összegek felhasználása valóban a meghatározott céloknak megfelelően, hatásosan és hatékonyan történjen.

Miután az olyan nagy országok, mint Olaszország vagy Spanyolország komoly súlyt képviselnek az eurózónán belül, fontos hogy ott, de mindenütt másutt is szabályszerű legyen a pénzek felhasználása. Ha mégsem, akkor a pénzügyminiszterek szervezete az Ecofin dönthet a támogatások visszavonásáról. Igaz, hogy ehhez szükséges az Európai Tanács hozzájárulása, de ezt már egyszerű többséggel is meg lehet szerezni. Mindennek oka, hogy megunták, ha a döntő részben a gazdagabb országok adófizetői által biztosított felzárkóztatási és egyéb támogatásokat nem az eredeti céloknak megfelelően használják fel több tagállamban is.

A szakember a következő uniós ciklusban hazánk számára megszavazott összeget nagyon komolynak tartja, hiszen nagyobb, mint ami korábban bármikor rendelkezésünkre állt. Vagyis jól tárgyalt a magyar kormány, kihasználta a mozgásteret, érvényre tudta juttatni a magyar érdekeket.

– Igazából három, egymástól különböző forrásról van szó – foglalta össze.

– A SURE a válság következményeinek ellensúlyozására szolgál, és lényege, hogy a még érvényben lévő ciklus megmaradt pénzeit az unió felszabadította, így azt szabadon át csoportosíthatják a tagállamok döntéshozói.

– Ebből a forrásból hazánknak például a kis és közepes vállalkozások támogatására százmilliárd forint jutott – emelte ki a Baráth Etele. – Az uniós döntéshozók azonnali reagálása is azt mutatja, ugyan nagyon bürokratikus szervezetnek tartják, mégsem az. 

A szakember szerint a másik, a 750 milliárdos helyreállítási alap annyira kedvező feltételekkel vehető igénybe, hogy mind a vissza nem térítendő, mind a visszatérítendő részét érdemes igénybe venni, mert nagyon kedvezőek a – negatív - kamatok.

Ennek a hatalmas összegnek a felhasználásáról, illetve annak ellenőrzéséről a következőket mondta: a stabilitás és növekedés érdekében létrehozott mechanizmus, az úgynevezett szemeszter folyamat keretében minden év őszén az unió elkészíti a növekedési jelentést, azt követik az országspecifikus ajánlások, a konvergencia-programok, partnerségi megállapodás, majd ennek végrehajtását ellenőrzi az Európai Bizottság.

Ebben a folyamatban a hétéves pénzügyi terv felhasználását szolgáló célok, programok végrehajtása alapján juthatnak hozzá a tagországok a helyreállítási alapból számukra járó összeghez, amelynek felhasználását ismét csak ellenőrzi a Bizottság. 

Azt is tudni kell – tette hozzá –, hogy a harmadik kalapban található összeg, azaz a hétéves költségvetés 1074 milliárd eurója kevesebb, mint amit az Európai Parlament akart, illetve hogy kevesebb jutott a környezetvédelmi, klímavédelmi célokra, mint amennyit a szervezet akart, de ugyanez elmondható a digitális fejlesztésekre és a kutatás-fejlesztési célú összegekre is.

Persze itt is van még lehetőség az alkura, ami be is fog következni az év végéig, így biztosra vehető, hogy januárban megindulhat az alap által biztosított összeg felhasználása.