Benkő Tibor: fontos, hogy saját hadiiparunk legyen, mert így nem leszünk kiszolgáltatottak

Harcjárműgyár és tesztpálya épül Zalaegerszegen, helikoptergyár Gyulán, csak kapkodjuk a fejünket, hogy megszaporodtak a hadiipari gigaberuházások, de mindez hatalmas befektetés árán. Megéri ennyi pénzt beletolni a fegyvergyártásba Magyarországnak? 

A hadiipar fejlesztésének még a kezdeti szakaszában járunk. Sok áldozatot kell hoznunk, de ezzel elérhetjük azt, hogy ne legyünk kiszolgáltatottak. Elsősorban ezért fontos, hogy saját hadiiparunk legyen, képesek legyünk magunkról gondoskodni. Ez biztonsági kérdés, az értékét nem lehet pénzben kifejezni. 

Ha majd felépülnek ezek a gyárak, annak azonnal érezhető hatása lesz a foglalkoztatottságra, ráadásul olyan munkahelyeket is teremtenek, ahol huszonegyedik századi harceszközök építésében és fejlesztésében vehetnek részt a dolgozók, akár a kutatás-fejlesztés területén. 

Mire beindul a termelés, addigra a piackutatást is el kell végezni, hogy ezekkel a harceszközökkel meg tudjunk jelenni a nemzetközi piacokon. Az eladásokból befolyó pénz a magyar gazdaságot fogja erősíteni. 

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programból újabban lehagyják a 2026-ot. Van már új céldátum? 

Azért nem beszélünk már Zrínyi 2026-ról, mert a fejlesztés folyamatos. Azok a kihívások, amelyekre a fejlesztéseinkkel szintén válaszolnunk kell, folyamatosan változnak.

A migrációs hullám nagyon rövid idő alatt alakult ki, az ukrán konfliktus is egyik napról a másikra eszkalálódott. A honvédség elmúlt időszakban megrendelt technikai eszközei 2026-ig fognak megérkezni, ugyanakkor van olyan is, amelynek pótlásáról majd akkor kell gondoskodni. 

Vagyis vannak rövid távú terveink, amely a köleljövőbeli kihívásokat hivatott kezelni, de a tudományos területeken, vagyis az innováció, kutatás-fejlesztés területén viszont jóval előrébb kell járnunk, ezen a területen hosszabb távra tervezünk. 

Tavaly bejelentettek egy sor nagy volumenű beszerzést, amelyek a légierőtől a szárazföldi erőkig szinte mindent érintenek. Mi van még hátra? 

Például a légierőnél a Gripen jövőbeni sorsával is foglalkoznunk kell. 2026-ban jár le az a szerződés, amely jelenleg biztosítja Magyarországnak ezeket a gépeket.

A jövőre vonatkozó legfontosabb kérdés most az, mi kerüljön a svéd gépek helyére. Ezen felül ott vannak még a hazai lőpor és lőszergyártó üzemek, ezekre pillanatnyilag még nincs megállapodásunk. 

Sokszor elhangzott már az a cél, hogy a Magyar Honvédség régiós viszonylatban meghatározó fegyveres erő legyen. Hogy állunk a szomszédainkhoz képest? 

Vannak már olyan területek, ahol az élre törtünk. Magyarország bizonyított az elmúlt években, amit a haderőfejlesztés terén vállaltunk, azt sikerült teljesíteni, és ezt a NATO vezető nemzetei is elismerik.

A fegyverzet modernizálásán túl a katonák életpályamodellje az, amit sokan követendő példának tartanak, emellett a hazafias honvédelmi neveléssel és a kadétprogrammal élen járunk a katonai pályára irányításban is. A nemzeti érdekeink képviselete mellett fontos a szövetségi rendszerünk is.

Nagyon gyorsan sikerült felállítanunk egy NATO-szintű vezetési elemet, ez a Többnemzeti Hadosztály-parancsnokság, amelyhez keretnemzetként már csatlakozott Horvátország és Szlovákia. A kezdeti képességeket már elértük a Szolnokon működő Regionális Különleges Műveleti Komponens-parancsnokságon, amelyhez a regionális NATO-partnereink mellett a nem NATO-tag Ausztria is csatlakozott. 

Jó döntés volt az is, hogy nálunk legyen a NATO Katona-egészségügyi Kiválósági Központja. Amit a pandémiás helyzetben felvállalt és véghezvitt a honvédség, az európai viszonylatban is példaértékű. A járvány elleni védekezés során először Magyarországon alkalmaztak ennyi területen és ilyen mértékben katonákat.

Noha kezdetben sokat támadták ezeket az intézkedéseket egyes ellenzéki politikusok, sokan megpróbálták félremagyarázni a katonák kompetenciáját és felkészültségét, ezáltal szembeállítani őket a társadalommal, most már több helyen is azt olvasom, hogy máris hiányoznak a katonák a kórházakból.  

Novembertől magyar parancsnoka lesz a KFOR-nak, erre eddig nem volt példa. Nő a Balkánon a missziós szolgálatot teljesítő magyar katonák létszáma is. Segíti ez azt a folyamatot, hogy egyre több magyar cég kezd külpiaci terjeszkedésbe a Nyugat-Balkánon? 

Első ízben lesz magyar tábornok a KFOR parancsnoka, ezt a pozíciót eddig többnyire olaszok adták. A Magyar Honvédség nemzetközi megbecsültségét jól mutatja, hogy hasonló eset Afganisztánban már előfordult, ott a különleges műveleti erők egyes területei álltak magyar parancsnokság alatt.  

A koszovói parancsnokváltással együtt jár, hogy növeljük a misszióban szolgáló katonáink létszámát, ezen felül itthon is készenlétben áll majd mintegy hétszáz fő, akiket szükség esetén nagyon gyorsan át lehet vezényelni harceszközökkel és felszereléssel együtt.  

A KFOR célja, hogy stabilizálja a Nyugat-balkáni országokat, hogy azok gazdaságilag is működőképesek legyenek. A növekedéshez elsősorban az kell, hogy béke legyen, amihez a magyar katonák is hozzájárulnak, így közvetve elősegítik a térségben beruházók tevékenységét. 

Tizennyolc év után az utolsó magyar katonák is hazajöttek Afganisztánból. Ön szerint mennyire volt sikeres a NATO-művelet? 

Ez alatt a közel két évtized alatt nagyon sokféle feladatban vettek részt magyar katonák. A NATO úgy döntött, hogy idén szeptember 11-ével befejezi a missziót. 

A kezdetektől az volt az irányelv, hogy együtt be, együtt ki, ehhez a döntéshez tartottuk magunkat. Ugyanakkor az már most látszik, hogy nem minden kitűzött célt sikerült a szövetségnek elérnie a térségben. 

De közben máris keringenek a hírek a lehetséges folytatásról… 

Sok nemzet látja úgy, hogy lenne még ott tennivaló, nem kellene veszni hagyni mindazt, amit eddig felépítettünk Afganisztánban. Noha NATO-keretek között jelenleg nem körvonalazódik hasonló misszió, ez nem zárja ki azt, hogy egy, a korábbihoz képest más irányultságú, más eszközrendszert felvonultató nemzetközi koalíciós művelet elinduljon.

Ilyen jellegű megkeresést már kapott is Magyarország, elsősorban a kabuli nemzetközi repülőtér védelmében szerzett tapasztalatok miatt, de döntés még távolról sincs ebben a kérdésben. 

A múlt hónapban vezérkarfőnök-váltás történt a honvédség élén, egyesek szerint azért esett a választás Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyra, mert otthonosan mozog humánerőforrás területén. Tényleg ez lesz a feladata? 

A honvédelmi és haderőfejlesztési program nemcsak a fegyverek beszerzéséről és a hadiipar megteremtéséről szól, hanem a személyi állományról is A katonák számára életpályát kell biztosítanunk, ez adja az utánpótlás egyik alappillérét.

Valóban, Ruszin tábornok úrnak az egyik kiemelt feladata, hogy a jelenleg szolgálatot teljesítő katonákat meg tudjuk tartani. Rendkívül fontos, hogy akik már egyszer kapnak katonai kiképzést, minél hosszabb ideig szolgáljanak.

Másrészt meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a fiatalok szívesen vállalják ezt a szolgálatot. Az ő megszólításuk szintén kiemelt feladatunk.