Drágább lesz idén a kertészkedés? - változások a kertészetek piacán

Mekkora most a magyar kertészeti kiskereskedelmi piac? A koronavírus-járvány után történt egy jelentősebb növekedés. Most a nehezebb gazdasági körülmények hatására érzékelhető valamilyen változás az ágazatban?

A magyar piac megközelítőleg 5-10 éves lemaradásban van kertészeti kultúra és vásárlási szokások tekintetében a skandináv országokhoz, vagy a Benelux államokhoz képest. Ezt a lemaradást azonban fokozatosan ledolgozzuk, ez a folyamat pedig a koronavírus-járvány alatt felgyorsult. Ehhez képest a tavaly kibontakozó gazdasági természetű válság hatására ismét visszalassult ez a felzárkózási folyamat.

Azt azonban látni kell, hogy a kertészetek vásárlói kevésbé számítanak árérzékenynek, jellemzően a magasabb jövedelmű társadalmi csoportokból kerülnek ki, így nem feltétlen csökkent a kertészetek potenciális ügyfeleinek a vásárlóereje az elmúlt egy évben.

Mindemellett egyfajta kettőség figyelhető meg a kertészeti piacon. Egyik oldalon bár a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően nem következett be jelentősebb életszínvonalbeli változás az országban, az emberek körében mégis uralkodik egyfajta ’’válság hangulat’’, ami miatt óvatosabbá válnak, visszafogják a költéseiket. Másfelől azonban épp a közhangulatban kialakult feszültség oldására sokan fordulnak a kertészkedés felé, hiszen az egy olyan rekreációs tevékenység, ami eltereli a figyelmet a világban zajló eseményekről.

Szokták mondani, hogy válságban jobban fogy az alkohol és a csokoládé. Én kicsit úgy látom ilyen a kertészet is. Nehezebb időkben sokan a kertjükben találnak menedékre.

Boross Dávid, az Oázis Kertészet az ügyvezető igazgatója

Hogyan alakultak az árak a kertészeti ágazatban? Érzékelhető jelentősebb drágulás?

Rendkívül nagy különbség van az egyes termékkategóriák árváltozása között. Adott esetben egy fűszernövény -amire már január-februártól fűteni kell az üvegházban, hogy márciusra kész termék legyen-, nagyon megdrágult. Ennek oka, hogy a fűtéshez szükséges energia ára tavaly jelentősen megemelkedett.

Érdekes jelenség, hogy eközben az ilyen termékeket Olaszországban fűtés nélkül is tudják termeszteni, így most sok hazai termesztő kihagyva a fűtési szezont félkész növényeket vásárol Olaszországból. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy a gyengébb forint okozta árfolyamveszteség és a fuvarköltségek emelkedése miatt szintén emelkedett a fűszernövények ára, de még így is kisebb mértékben, mint amennyire a fűtés miatt nőtt volna.

Biztató, hogy május-június időszakában már a hazai termesztésű növényekre sem kell fűteni.

Ha tartósan magasan maradnak az energiaárak, akkor kialakulhat egy rendszer, amelyben a szezon elején még olasz importból elégítik ki a hazai igényeket, és a szezon második felére érik be  a belföldi termesztés.

Érdemes szót ejteni a faiskolai növényekről is. Utóbbiakat szabadföldben termesztik, nincs szükségük fűtésre. Ebben a szegmensben többnyire csak a szállítás területén emelkedtek az árak, ez azonban nem teszi ki jelentős részét a termék teljes költségszerkezetének, így számottevő áremelkedést sem okoz. 

Összességében nagyon sokszínű a kép. Vannak termékkategóriák, amelyek ára stagnált, vagy csak néhány százalékkal nőtt, de vannak extrém áremelkedésre is példák, ide sorolható a műtrágya is. Utóbbi szintén rendkívül energiaintenzív termék,  az előállítási költségei akár két-háromszorosára is nőhettek tavaly. Ez a mezőgazdaságban a jelentős felhasználási volumenek miatt komoly problémát jelent, a díszkertészeti ágazatban azonban jóval kevésbé.

Elég csak abba belegondolni, hogy 10 kilogramm műtrágya elegendő egy 3-400 négyzetméteres, tehát átlagos díszkert egészéves tápanyag utánpótlására. Ebben a nagyságrendben így egy átlagos kert éves műtrágyázása a korábbi 4-5 ezer forint helyett most 10 ezer forintba kerül.

Hiába drágult tehát duplájára a műtrágya, a kerttulajdonosok számára éves szinten ez mindössze néhány ezer forintos kiadás növekedést jelent.

A kertészeti ágazatban fontos alapanyag a tőzeg, amelyből már 1-2 éve is hiány mutatkozott. Továbbra is fennáll ez a hiány? Esetleg született alternatívája a terméknek?

Valóban, a kertészetek egyik fontos alapanyaga a fehértőzeg. Hagyományosan szinte egész Európát a Baltikum látja el ezzel a nyersanyaggal, az utóbbi években azonban jelentősen megdrágult és egyre inkább hiánycikké kezdett válni a tőzeg. Ez a háború kitörése óta tovább súlyosbodott. Itt érdemes megjegyezni, hogy Magyarországon is zajlik tőzeg-bányászat, ám amit itthon kitermelnek nem fehér, hanem feketetőzeg.

Az utóbbi időben azonban új trend kezdett kibontakozni. A tőzeg ugyanis nem megújuló nyersanyagforrás, mivel az újratermelődési ideje 8-10 ezer év. Emiatt az ágazat elkezdett új, környezetkímélőbb megoldásokat keresni. Egyre elterjedtebb a komposzt, a különböző szerves hulladékok újrafeldolgozása a termőközegek előállítása során.

Magyarországon ez a trend még nem jelent meg, de nyugaton már kifejezetten keresettek az olyan földkeverékek, amelyek fehértőzeg-mentesek és komposzt alapúak. Ez gyakorlatilag ugyanolyan fenntarthatósági kérdéssé vált, mint hogy lebomló vagy műanyag zacskót, papír, vagy műanyag szívószálat használunk. Ez a nyugat-európai fogyasztói kör számára már fontos és némi felárat is hajlandóak ezért kifizetni, így míg eddig a hívószó a magas tőzegtartalom volt, ma már épp a fenntarthatóság és a tőzegmentesség bír marketing erővel. Ezek a fenntartható, komposzt alapú termékek már a mi hálózatunkban is megjelentek, mi több a sajátmárkás termékünkbe is elkezdtük bekeverni a komposztot, de azt érzékeljük, hogy vevői oldalról még nem mutatkozik rá igény. Idővel azonban ez a trend is begyűrűzik a hazai piacra, nekünk most az a feladatunk, hogy edukáljuk a felhasználókat.

Hasonló a helyzet a környezetbarát, bio tápoldatainkkal. Hiába működik jól és készül fenntartható, környezetkímélő, szerves anyagokból, a vásárló számára még problémát jelent aszerves tápoldat szaga, állaga, mert megszokták a műtrágya alapú tápokat..

Én úgy vélem idővel ez is ki fog alakulni. Vélhetően először a fiatalabb vásárlók lesznek erre fogékonyak és idővel ez válik majd a normává.

A mezőgazdaság területén komoly kihívást jelent a generációváltás, a fiatalítás. Ez jellemző a kertészeti ágazatra is?

Az egyik legnagyobb probléma ma a kertészeti ágazatban is, hogy a kis kertészetek nagyrésze családi vállalkozásként működik és nem megoldott az utánpótlás, generációváltás. Ennek egyrészt az oka az, hogy nem vonzó a szakma a fiatalok körében, ami részben a szezonalitásnak, kiszámíthatatlanságnak tudható be. Márpedig a mai fiatal generációnak épp a kiszámíthatóság úgy tűnik fontos érték. Ez némileg nyilván javítható az ágazatban, például az időjárás szélsőséges hatásai elleni védekezéssel, a vállalkozói lét azonban mindenképpen együtt jár egyfajta bizonytalansággal.

Én pedig úgy látom, hogy ezt a bizonytalanságot az idősebb generáció hajlandóbb volt eltűrni a siker érdekében, mint napjaink fiatalja. Ez persze nem jelenti, hogy ne lennének szakmailag elhivatott fiatalok.

Vannak ma is szép számmal új belépők a szakmába és az a tapasztalat, hogy főleg a termesztés területén, ha valaki megfelelően rááll a piac egy szegmensére akkor jó és tartós megélhetést tud számára biztosítani a kertészeti vállalkozás. Ehhez nyilván kell tőke, relatív magas a belépési küszöb, erre azonban megoldást jelenthetnek a kezdő vállalkozók számára elérhető támogatások.

Hogy elősegítsük az ágazatban a fiatalítást, mi is egyfajta inkubátorként tekintünk magunkra. Abban az esetben, ha felkeres minket egy fiatal termelő, akkor mi megpróbálunk tőle minél több növényt átvenni, hogy ezzel támogassuk az első lépéseit a piacon.

Említette, hogy szívesen átveszik a fiatal gazdálkodók termékeit. Mekkora a magyar termékek aránya az Oázis kertészetnél?

A szezonális termékek esetében mi kizárólag hazai terméket forgalmazunk.

A faiskolai termékekben szintén nagy arányban szerepelnek magyar termelőtől származó facsemeték.

Egyszerűen szólva, olyan növények esetén forgalmazunk import árut, ahol nincs hazai kínálat, mivel itthon nem foglalkoznak a termelésével. Ez alatt mediterrán növényekre például leanderre, vagy pálmákra kell gondolni. Ezek esetén értelemszerűen éghajlati okokból nincs hazai termék.

Kicsit más a helyzet az ipari termékek esetében. Sajnos látni kell, hogy bizonyos termékek teljesen kiestek a hazai gyártásból. Mindemellett a mi termékeink 90 százaléka hazai beszállítótól származik. Ezen belül az előfordulhat, hogy az adott beszállító a saját termékei közt általa külföldről importált terméket is szállít nekünk, de mi szerződéses viszonyban 90 százalékban hazai partnerekkel vagyunk.

Szinten minden ágazatban kulcskérdés a munkaerő megtartása. Mekkora problémát jelent ez a kertészeteknél? Hogyan alakultak a bérek az ágazatban?

Régóta elég nagy az elvándorlás a szakmában, kiváltképp a fizikai dolgozók esetén, részben külföld, részben más ágazatok irányába. Épp ezért nagyon intenzív béremeléseket hajtottunk végre az elmúlt 5-6 évben. Készítettünk egy kimutatást, ami alapján nálunk a reálbérek növekedése ebben az időszakban folyamatosan infláció felett alakult és ez még a tavalyi inflációt figyelembe véve is elmondható rólunk. A bérfejlesztések idén sem álltak meg, már az év elején végrehajtottunk egy béremelést. Most egy kifejezetten a szezont célzó béremelés van nálunk folyamatban, valamint félévtől is növeljük majd a fizetésket. Ez nálunk folyamatosan napirenden van és nem a tavalyi magas inflációs ráta miatt, hanem a hosszútávú stratégiánk része a bérfejlesztés.

Összességében az ágazaton folyamatos a nyomás, hogy fejleszteni kell a béreket. A legnagyobb kihívást a szezonális hatások kezelése jelenti, hiszen a kertészeti termesztésben és a kereskedelemben nem egyforma mennyiségű munkaerőre van szüksége egész évben, hanem jelentős eltérés van az egyes hónapok között.

Szezonban biztosítani kell, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő számú munkaerő, miközben szezonon kevesebb emberre van szükség.

Most azonban kicsit lazult a munkaerőpiac. A pandémia után gyakorlatilag lehetetlen volt munkaerőt találni, most pedig egy-egy álláshirdetésre akár több százan jelentkeznek.