Kínozzák a brutális energiaárak a kertészeteket, de más baj is van 

Tele van a média azzal, hogy tavasszal milyen nagy mértékben drágultak a zöldségek. Az Agrárközgazdasági Intézet áprilisi adatai is azt mutatják, a tavalyi év hasonló időszakához képest nőtt a hazai termesztésű paradicsomok termelői ára is, a 13. héten 2150 forintba került a koktélparadicsom, 1100 körül mozgott a fürtös paradicsom kilója. Mi mozgatja az árakat?

A zöldségek árát is ugyanaz mozgatja, mint mostanában minden mást. Az energiaár-robbanás, az input anyagok árának 20-400 százalékos áremelkedése.

Minden drágul, a csomagolóanyagoktól elkezdve, a logisztikai díjakon át, egészen a munkaerő költségéig. Magas az infláció is, nyolc-kilenc százalékot közelíti.

Nagyon figyelnünk kell az új inputanyag beszerzéseknél, mert számításba kell vennünk az esetleges további áremelkedéseket, vagy éppen kalkulálnunk kell az egyre gyakrabban fellépő akadozó ellátási problémákkal is.

Mi például csomagolóanyagokat szoktunk Olaszországból is rendelni, ami korábbi években két-három hét alatt megérkezett, az idén már sajnos ugyanennyi hónapot vesz igénybe.

Ehhez társult, hogy Hollandiában az elszálló energiaárak teljesen átstrukturálták a termelést. Az ottani kertészek nem tudtak már a megszokott ütemben termelni, ezért az európai piacon hiány alakult ki, ami a vártnál is jobban felhajtotta az árakat a szezon elején.

Azt szokták mondani a termelők, hogy ha a sör, vagy a benzin ára emelkedik, azt lenyelik az emberek, de ha a zöldség drágul, akkor mindenki háborog. Mikor kezd el visszaesni a kereslet a drágulás hatására?

Tény, hogy nem lehet túlárazni, mert az visszaüt. Nem szabad a fogyasztást leállítani, mivel nem tudjuk a raktárkészleteinket korlátlan ideig fenntartani, versenyt futunk az idővel. Az áruházak is próbálják tartani magukat a kereslet-kínálat törvényeihez.

Az jól látszik, hogy ez az év a túlélésért folytatott harcról fog szólni sok gazdasági szereplő részére.

Visszatérve az árakra az év elején, mikor a primőr termékekben elkezdenek megjelenni a piacon, mindig egy kicsit magasabb az ár, húsvét után pedig lecsökken és beáll egy kedvezőbb szintre. Idén sincs ez másképp, az európai piacon is helyrebillent már a kínálat,

a paradicsom ára jelenleg bár valamivel magasabb, mint a tavaly ilyenkor tapasztalt ár, ám véleményem szerint nem is elvárható az tavalyi árak megtartása mellett a most felmerülő, megemelkedett költségek finanszírozása.

Az energiaárak emelkedése mennyire viseli meg a TRIVEGA Kft. tagjait?

Abból a szempontból szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a teljes termőterületet geotermikus energiával fűtjük, az üvegházak energiaszükségletéhez pedig egyes telepeken napenergiát is felhasználunk napkollektorok segítségével.

Ez ugyan nem fedezi száz százalékban az energiafelhasználásunkat, de éves szinten 30-35 százalékot tudunk vele megtakarítani, ami most különösen jól jön.

Mikor építették fel ezeket a high-tech üvegházakat?

Húsz évvel ezelőtt kezdtek el átállni az üvegházas hajtatott kertészkedésre, korábban fóliában termeltek a tagjaink. A kétezres évek adta pályázati lehetőségeket megragadva kezdtek megépülni az első üvegházak,

a nagyobb fejlesztéseket pedig a 2018-as évet követően tudták tagjaink megvalósítani a vidékfejlesztési pályázatoknak köszönhetően. Ekkor a kertészek termőterületeiket megduplázták, vagy akár meg is háromszorozták az akkori kedvező hiteleket igénybe véve.

Nagyon szép beruházások tudtak kedvező kamatkörnyezetben megvalósulni, a TRIVEGA Kft. tagok ennek köszönhetően jelenleg magas technológiai színvonalú, modern üvegházakban, immár több mint 44 hektáron, fóliasátraiban pedig 8 hektáron termelnek.

Ehhez mennyit kellett befektetni? Megéri ma zöldségtermeléssel foglalkozni Magyarországon?

Azok tudnak versenyben maradni a nyugati import termékekkel szemben, akik közel ugyanazt a minőséget közel ugyanabban az árban tudják nyújtani, ezt pedig csak magas színvonalú, hatékony technológiai háttérrel lehet biztosítani, így tudunk a piacon mi is életben maradni.

Az áruházaknak szükséges a kiszámíthatóság, nekünk is, és a minket finanszírozó bankoknak is. A high-tech megoldásokkal prémium kategóriás termékeket tudunk kínálni állandó minőségben. Az általunk használt vetőmagok eleve üvegházakra lettek nemesítve, szabadföldön nem is igen termeszthetőek.

Ráadásul mi így nem vagyunk kitéve az éghajlatváltozásoknak, ami évről-évre egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb időjárást okoz, elég csak a gyümölcstermesztők problémáit megnézni, hányszor elfagy a gyümölcs, vagy veri szét a jég a termésüket.

A szabadföldi és a hajtatott kertészet más műfaj, mi egész évben tudunk termelni, ami azért is nagy segítség, mert nem kell idénymunkásokra vadásznunk, cégcsoport szinten közel hatszáz embernek biztosítunk munkát és mindennapi megélhetést, és nem utolsó sorban az áruházak polcain is 365 napon keresztül van magyar paradicsom, igy nem kell feltétlenül a messziről jött import árut választani. A TRIVEGA Kft. az elmúlt években megnövelte árbevételét:

a zöldségfélék értékesítéséből 2021-ben nettó 5,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, az idei szezonban a terveink szerint mintegy 14 ezer tonna zöldségfélét termesztünk, amelyből több mint 12 ezer tonnát tesz ki a paradicsom.

Említette, hogy hatszáz embernek adnak munkát. Mennyire nehéz a kertészetekbe embert találni?

Nagyon nehéz megfelelő szakképzett munkaerőt találni. Szerencsére cégeinkben a fluktuáció minimális, viszont az új beruházásokkal teremtett munkahelyeket csak komoly erőfeszítések árán tudjuk feltölteni.

Csak hazai felhasználásra termelnek, vagy sikerült a külpiacra is betörni?

Ha a belföldi piac nem tudja felvenni azt a mennyiséget, amit termelünk, akkor keressünk lehetőségeket külföldi megjelenésekre is.

Szlovákiába már évek óta van értékesítésünk, de idén más országokban is tárgyalunk partnerekkel.

Románia erdélyi területein van keresnivalónk, itt hasonló az emberek ízlése, a magyar termékek ázsiója is magas. Horvátország keményebb dió, ott elég erősek a helyi kertészetek. Szlovénia elég zárt piac, Ausztriában pedig rendkívül lokálpatrióták a fogyasztók, ott eleve hendikeppel indulnánk a sor végéről, mert nem osztrák termelők vagyunk. 

Milyen paradicsomfajtákat termesztenek, és ezek közül mi a magyar fogyasztók kedvence?

Több, mint harmincféle paradicsomot termesztünk nagy volumenben. Ma egyre inkább a kisebb méretű, zamatos paradicsomokat keresik a vásárlók, így ezek körét is folyamatosan bővítjük.

Mindezek mellett olyan különlegességekkel is foglalkozunk, mint a sötétlila, vagy sárga paradicsom, amelyek igazi gasztronómiai különlegességet jelentenek a fogyasztók részére.

Ezek nagyon magas beltartalmi értékekkel bírnak, igazi ínyencségek. Tizenöt éve még leginkább csak a nagy fürtös paradicsomot vásárolták, esetleg a koktélparadicsomot, mára azt mondhatom, hogy ínyencebbek lettek a vásárlók. Ez korosztálytól is függ, a fiatalok sokan az internetről főznek, nemcsak a nagy paradicsomot kedvelik, hanem már élményeket is keresnek az étkezések során.

Az az általános vélekedés, hogy a magyarok húst hússal esznek. Javultak valamelyest a zöldségfogyasztási szokásaink?

A mediterrán országokhoz képest még el vagyunk maradva, és tény, hogy a magyar lakosság mindössze 8,2 százaléka eszik naponta annyi zöldséget és gyümölcsöt, mint amennyit a WHO ajánl. Ugyanakkor a tendencia egyértelmű, egyre több zöldség kerül a magyar fogyasztók asztalára.