Érdemes részvényt venni magas kamatoknál? 

Mikor könnyebb a részvénypiacon befektetni? Amikor a többi piac vacak, vagyis mindenki csak a részvénypiacban bízhat? Vagy amikor más piacok is jelentős megtérülést ígérnek?

Hosszú évekig annyira alacsonyak voltak a kötvénypiaci kamatok, hogy a befektetőket könnyebben lehetett rábeszélni a részvényekre, hisz a nulla felett minden jó volt.

Most fordított a kihívás, világszerte megnőttek a kamatok, magasabb az infláció, most vagy még ezeknél is magasabb hozammal kell kecsegtetnie egy jó részvényportfóliónak, vagy meg kell várni, amíg lejjebb mennek a fix hozamok. Igen ám, de amíg lefelé mennek a hozamok, addig lehet a legjobban keresni a kötvénypiacon, vagyis egyelőre tényleg nem könnyű rábírni a befektetőket, hogy a részvénypiacra tegyék a tétjeiket.

Ám, aki korán kel, aranyat lel, akkor lehet jó pozíciót fogni, amikor még megelőzzük a többieket.

Nyugat és Kelet

Tegyünk rögtön egy különbséget a Nyugat és a Kelet, vagy a fejlett (developed) és a feltörekvő (emerging) piacok között!

Nyugaton a helyzet nemcsak „változó”, de javuló is a részvénypiaci kilátásokat tekintve. Az infláció már lefelé tart, a kötvénypiaci ígéretek eleve nem voltak verhetetlenek, de Keleten, és egy magyar befektető számára ez most jelentse konkrétan Magyarországot, sokkal nehezebb a részvénypiacot jó befektetésnek leírni.

Hiszen annak, aki magyar portfóliót tart, forintban a 15-18 százalékos kötvénypiaci hozamokat kellene megvernie a magyar részvényekkel, és ugyanezt egyelőre bizonytalan árfolyamirányokkal) a külföldi részvényekkel. Ráadásul úgy, hogy amennyiben megnézzük a legismertebb papírjainkat, például a klasszikus négy blue chipet, akkor mindegyiknél világít egy kockázat, mégpedig a különadó.

Jó formában van ugyan az OTP, a Mol, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom is, csak éppen mindegyiket érinti régi, vagy új, esetleg régi-új ágazati adó, amelyet újabban extraprofitadó néven is ismerünk.

Ha pedig egy társaság életében – legalább két évig – az világít, hogy a meglepetésszerű (vagyis a vártnál jobb) eredményeket jó eséllyel elvonja majd az állam, akkor az nem lesz annyira kecsegtető a részvényeseknek.

OTP, MOL, Richter, Magyar Telekom

Ez most még akkor is kockázatot jelent, ha amúgy az OTP-nak segít a magas infláció, az ügyfelek nem-teljesítő hiteleinek aránya még mindig alacsony és egyre több olyan külföldi ország akad, amely már jelentősen hozzátesz az eredményhez. Csak amíg egy részvénytársaság életében egyszerre van orosz kitettség, ukrán kitettség, kamatstop és sok bankadó, akkor kicsit nehezebb a fundamentális kiválóságokkal meggyőzni a részvényeseket. Ehhez csak rátettek a kozelmúltban tapasztalt amerikai, svájci és német bankproblémák, amelyek az egész pénzügyi szektorral szembeni befektetői bizalmatlanságot erősítették

Egy fokkal jobb, de egy fokkal rosszabb is a Mol helyzete. Az iparági konszolidáció (alacsonyabb olajár, kiszámíthatóbb finomítói marzsok) azt ígérik, hogy a legmesésebb iparági környezetnek már vége, de az árstop kivezetése még akkor is segít a cégnek, ha ez a társaság fizeti a legtöbb különadót.

Ám a fundamentumok nagyon jók, a csoport a lengyel piacra lépéssel tovább építette regionális csoportját, és azért abban is lehet bízni, hogy ennyi extra adó után talán már nem nőnek a terhei, és a Mol azon kevés tőzsdei cég egyike maradhat, ahol még az adók után is zsíros a profit.

A Richter Gedeon már nehezebb helyzetben van, mert a részvényeseket kijózanította a tavaly év végi veszteséges időszak. Igazi hidegzuhany volt, hogy egy exportra termelő gyár is nagy extraprofitadót kapott, de azért ha a befektetők továbbra is tudnak az alapműködésre figyelni, akkor remek a cég, a „fejőstehén” Vraylar felhasználása egyre szélesebb.

Végül van egy részvény a Magyar Telekom, amely talán egyedül még hálás is lehet az államnak. Mivel a távközlési piac szűkül, a megmaradt szereplők könnyebben emeltek árat, és már azt is bejelentették, hogy a cégvezetés a részvényeseknek kedvező lépésekre szánta el magát (nagyobb osztalék, részvény-visszavásárlás).

Globálisan biztatóbb

Bár minden cégnél mutattunk pozitív elemeket is, de tény, hogy a magyar papíroknál most kockázatok is villognak, ugyanakkor a világgazdaságban Kína visszatérése, a kamatemelések lassulása, illetve befejezése miatt, vagy éppen a dollár gyengélkedése révén kifejezetten felértékelődtek egyes papírok.

Ahogy jönnek lefelé a kamatok, azt érezni, hogy nincs nagyon olyan piac, amelyben ne látnának az elemzők potenciált. Kicsit felsorolásszerű lesz, de nézzünk meg pár gondolatot, és látni fogjuk, hogy szinte minden piacnál van egy olyan hatás, ami biztató. Mi most 5 elemet emelnénk ki.

• Németország – immár a hivatalos közlések is arról szólnak, hogy Németország elkerülheti a recessziót, és a német gazdaságot a vártnál kisebb mértékben üti meg az energiaválság, az Oroszországgal megromlott energiakapcsolatok.
• Kína – egy csapásra kinyitott a piac, a párt (vagyis a párt vezette kormány) nekidurálta magát, hogy megmentse az ingatlanpiacot, a világ egykori gyára egyre sikeresebben alakul át, nagy fogyasztással leírható „belső piaca” miatt érdekes tőkepiaccá.
• Egyesült Államok – ez az a részvénypiac, amelyet soha nem lehet leírni, ha erősödik a dollár, akkor azért vonzó, ha gyengül, akkor azért, mert mindenki keresi azt a beszállási pontot, ami után majd élvezheti a visszaerősödést, és bár a múlt évtized nagy Big Tech papírjai most kockázatosabbak, a masszívabb bankok, fogyasztási cikk gyártók már erősödnek.
• India – az „új Kína”, amely immár nagyobb növekedéssel eredhet a világ nyomába, mint a versenytárs Kína, és egy olyan furcsán balanszírozó országról van szó, amely az angolszász befektetőknek is elfogadható, de amelyik elég sokat nyer is az orosz kapcsolataival (olcsó olaj).
• Lengyelország, Románia – olcsó és „megütött” piacok, amelyek közel vannak a háborúhoz és így nagyon túladottak (egyszerűbben olcsóak), ám kifejezetten ígéretesek maradtak.

Ágazati megközelítéssel

Láttunk tehát országokat, ahol vannak jó befektetési lehetőségek, de mégis mi a legjobb konkrét papír ilyenkor?

Valószínűleg a legtöbb trendet (például Indiát, vagy Kínát, de még a regionális történéseket, remélt felértékelődést is) a legjobb egy sok részvénybe fektető alappal, ETF-fel megjátszani. A rengeteg nemzetközi ajánlat közül, pár szektorális gondolatot mutatnánk be, amelyekhez azért pár konkrét részvényt is bemutatunk.

Ilyen a jó energiacég, amelyik már figyel a zöld átmenetre, és hitelesen hozza be a megújuló szempontokat, vagyis a befektetők elhiszik neki, hogy van középtávú jövőképe, de azért szépen nyer is az energiaválságon, ilyen például az „európai” BP, Shell, vagy a Total.

Ilyen a jó osztalékpapír, amely jöhet bármely tradicionális szektorból is, de szép osztalékot fizet, és ahogy újra mennek le a kamatok, akkor felértékelődnek ezek a kiszámítható jövedelmek, a nagy kártyatársaságok (Visa, Mastercard), de a barkácscégek is ajánlhatók (így az amerikai Home Depot).

Végül ilyenek a Covid remélt végének nyertesei. Talán hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már egy ideje túl vagyunk a járványon, de valójában egyes ázsiai nyitásoknak köszönhetően, vagyis amiatt, hogy az emberek újra leveszik a maszkot, megmutatják az arcukat, hogy járnak étterembe, vagy tömegrendezvényekre, még csak most élvezi igazán pár globális cég a kereslet növekedését, így a Pepsi, a Coca-Cola, vagy az Estee Lauder is.