Erős kifejezés, hogy a gyengébb forint megtépázná a költségvetést – Interjú Kovács Árpáddal

Interjú2018. aug 2.Növekedés.hu

Hiába teljesít a magyar gazdaság kedvezően, ha a nemzetközi helyzet folyamatos kockázatokat hordoz, amelyek kihatással lehetnek a már elfogadott jövő évi költségvetésre is – mondta a Növekedés.hu-nak a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Kovács Árpád szerint ilyen kockázat például egy vámháború esélye, vagy a benzinárak emelkedése.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke

Tartalmazott meglepetéseket a jövő évi büdzsé a Költségvetési Tanács számára?

Különösebben nem, noha tavaly még azt hittem, hogy a világpiaci kockázatok némileg csendesednek.
A 2019-es költségvetésnek is kell fokozott kockázatokkal számolni, erre fel is hívtuk a figyelmet. Miután közel 300 milliárd forintos tartalékképzés történt, a be nem látható nemzetközi hatások biztonsággal kezelhetők. 
A módosításokkal nem változott a pénzforgalmi hiány, és nem módosult az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya sem.

Milyen kockázatokra gondol?

Percenként borzolja a kedélyeket az Egyesült Államok és Kína a vámokkal, illetve a szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban. Noha a csúcstalálkozók sorozatosak, sem a két Korea közt, sem az USA és az ázsiai országok közt nem felhőtlen a viszony. Nem beszélve
az uniós migrációs politikáról, vagy a Brexitről, vagy a pillanatnyilag egekben lévő üzemanyag-és a nyersanyagárakról. 
Ezek mind-mind olyan tényezők, amelyek közvetetten, de kihatnak a forintra és az inflációra. Így számolni kell velük nekünk is, érdemes figyelnünk a nemzetközi helyzetre. Azonban az államadósság-szabálynak való megfelelést nem fenyegeti veszély.

Ha már szóba került a forint, hosszú ideig padlón volt az árfolyam, most sem stabil, rég volt ilyen gyenge a hazai valuta. A büdzsét ez mennyire tépázza meg?

Nyugalom, van mozgásterünk. Évek óta így tervezünk és a költségvetés stabilitása szempontjából ez egyébként érdektelen, mert a szabályok szerint változatlan áron kell számolnunk. Akiknek kedvező, hogy gyenge az árfolyam, azok például az exportőrök. De több uniós pénz áramlik be Brüsszelből is. Nyilván a lakosság közül, azok, akik most utaznak nyaralni, rosszul élik meg, hogy kevesebb valutát kapnak a pénzükért. Az, hogy a költségvetést ez tépázná, az erős kifejezés. Az inflációnak sem örülnek az emberek, hiszen én sem szeretek drágábban vásárolni, se tankolni. Ez utóbbit egyébként a már említett külföldi kockázatok befolyásolják a legnagyobb mértékben. A júniusi adatok alapján a pénzromlás mértéke 3,1 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói árak átlagosan ennyivel voltak magasabbak, mint tavaly ugyanebben a hónapban.  
Egy egészséges inflációra szüksége van a gazdaságnak, hiszen akkor nő a fogyasztás is. A jövő évi költségvetés egyensúlyi állapottal számol, az infláció tekintetében csupán 0,7 százalék különbség van a kormány és a Magyar Nemzeti Bank prognózisa közt. Ez minimális.
A kormány egyébként 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és az ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. Így a 2019-es költségvetés növekedéssel tervez. Azt gondolom, biztonságos és növekedéssel számoló büdzsé született 2019-re is. Amennyiben ennek üteme mégsem érné el a tervezett szintet, akkor sincs gond. Egyébként mi is a KT-ban 4 százalék feletti bővüléssel számoltunk.

A gazdaság folytatódó fehérítése, az adóbevételek ebben milyen szerepet játszanak?

A kiadás-bevételi oldal szerkezete és tartalma összhangban van az előírásokkal, ezáltal teljesül a felelős költségvetési gazdálkodás követelménye. Ez pedig kimondja a gazdasági fehérítés további szükségességét is.
Még nem látom, miként lehet az adóbevételi előirányzatokat teljesíteni, de remélhetőleg ez is megoldódik. 
Ezt azonban mérsékli, ha a bérek lassabb emelkedése esetén a szociális hozzájárulási adó kulcsának csökkentését is későbbre halasztja a kormány. A központi alrendszerben a legnagyobb összegű bevétel az általános forgalmi adóból képződik. A KT az áfaelőirányzat teljesíthetőségénél kockázatot vélt felfedezni, mert a fogyasztás várt emelkedése meghaladja a konszenzusos prognózist, az áfavisszatérítés határidejének újabb rövidülése pedig tovább csökkenti a nettó pénzforgalmi bevételeket.  

Kényes kérdés az államadósság alakulása. Erről a KT miként vélekedett?

Ismert, hogy az államadósság-mutató 2018 végére a GDP 72,9 százalékáról 70,3 százalékára csökken. A KT az adósságmutató várható csökkenését reálisnak és megalapozottnak, a várható makrogazdasági és költségvetési folyamatokkal összhangban lévőnek tartotta. Kiemelem, mint már annyiszor: a Stabilitási törvény értelmében az államadósság-mutató számításakor a külföldi pénznemben fennálló adósságot keletkeztető ügyleteket azonos, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott árfolyamon kell figyelembe venni.
Az árfolyam elmozdulásai tehát a büdzsé az Alaptörvénynek való megfelelését nem befolyásolják. 
Ezt például az imént említett árfolyamok miatt tartom lényegesnek, és nem elég elégszer hangoztatni. A Költségvetési Tanács munkájában a legfontosabb „horgony” az Alaptörvényben szereplő adósságszabály betartatása.
Az államadósság devizaaránya a 2011. év végi 52 százalékról 2017. év végére 26 százalékra csökkent, és várhatóan a következő években is tovább mérséklődik, az adósságfinanszírozás pedig elsősorban belső megtakarításokra támaszkodik. 
Ennek következtében jelentősen csökkent az adósság kitettsége külső hatásoknak. Ezt, amikor véleményeztük a 2019-es költségvetést, le is írtuk. Az 1,8 százalékos GDP arányos hiánycél – amely a tartalékok figyelembevételével – elérhető. Konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez. A kitűzött adósságmutató teljesülése érdekében feltétel azonban, hogy a kormány 2019-ben is fegyelmezetten gazdálkodjon. Bódy Géza

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.