Facebook üzenetekkel közel egymilliót húztak ki valakinek a zsebéből - A pénzünkre egészen váratlanul csaphatnak le

Egyre többet hallani róla, hogy a kibercsalók akár a Facebook profilok felett is átvehetik az irányítást. Hogy jutnak ezzel pénzhez?

Az egyik taktika, amit használnak, hogy az ellopott profilról írnak egy mit sem sejtő ismerősnek, hogy új számlát nyitottak, viszont kellene pár tízezer forintot utalni rá az aktiváláshoz. Persze megígérik, hogy a pénzt rögtön vissza fogják adni.

Nemrég történt, hogy az egyik áldozat abban bízva, hogy egy jóbarátjának segít, nem csak átutalt 70 ezer forintot, de mikor újabb és újabb „kölcsönöket” kértek tőle, az összes pénzét átküldte, ami a számláján volt. Mintegy 800 ezer forintot.Pont az ilyen esetek miatt fontos, hogy ha egy ismerősünk pénzt kér tőlünk online úton, akkor telefonon is hívjuk fel.

Az online csalásokért jellemzően inkább külföldi vagy belföldi bűnözők a felelősek?

Ezt a rendőrség tudná megmondani pontosabban. Nekünk csak sejtéseink vannak, de szerintem a külföldről indított csalásoknak az aránya jóval nagyobb. Viszont pont az előbb említett esetnél az elkövető valószínűleg magyar volt. A szövegezés alapján az üzenetek írója nem használt fordítóprogramot.

Banki oldalon lehet kezdeni azzal valamit, ha valakinek a gépe felett átveszik az irányítást a kibercsalók?

A George App és a George Web is fel tudja ismerni, ha olyan számítógépről vagy mobilról történik belépés, amelyen távoli elérést biztosító program van.

Viszont roppant fontos a megelőzés: az ügyfelek gépe feletti irányítást megszerezni próbáló csalók általában banki alkalmazottnak adják ki magukat, és azzal jelentkeznek, hogy gyanús tevékenységet látnak az ügyfél számláján vagy feltörték a felhasználói fiókját. Az álügyintéző azt kéri, az ügyfél telepítsen egy alkalmazást (például Anydesk, Teamviewer, RustDesk) a telefonjára és a számítógépére a helyreállítás érdekében. Ha ilyen hívást kapunk, fogjunk gyanút!

A statisztikák alapján a kibertámadások száma exponenciálisan nő. Ez minek köszönhető?

Ebben közrejátszhat az is, hogy a COVID-járvány idején, amikor mindenki aktívabb lett az online térben , a csalók is egyre nagyobb számban jöttek rá, hogy a neten tudják a legkönnyebben utolérni az embereket.

Milyen módszereket használnak az adathalászok?

Az egyik elterjedt „trükk”, hogy a posta, a NAV, a rendőrség, a futárszolgálatok, a bankunk vagy épp az MNB nevében írnak egy levelet, melyben felszólítanak egy adategyeztetésre, esetleg arra kérnek, hogy egy kisebb összeget utaljunk át. Gyakran annyira kis pénzről van szó, hogy az áldozat többnyire csak gyorsan le akarja tudni a befizetését, és nem is gondol bele, hogy ezzel esetleg bűnözőknek adta át a bizalmas adatait.

A mesterséges intelligencia mennyire könnyíti meg a csalók dolgát?

Jelentős kockázatot jelent a mesterséges intelligencia. Külföldön már láttunk olyan példákat is, amikor a bűnözők szülőknek küldtek olyan deep-fake-kel készített videókat, amin úgy tűnt mintha a gyereküket elrabolták volna. A szülők ki is fizették a váltságdíjat és aztán meglepődtek, amikor a csemetéjük pár óra múlva hazajött az iskolából.A mesterséges intelligenciát viszont nem csak a csalók használják: a technológia szerencsére abban is segít, hogy a bűnözők leleplezését segítő megoldások egyre hatékonyabbak legyenek.

A zsarolóvírusoktól mennyire kell tartani?

A saját tapasztalataink alapján a zsarolóvírusok leginkább cégekre veszélyesek. Ismereteink szerint a tavalyi évben egyetlen olyan ügyfelünk volt, aki zsarolóvírus áldozata lett. Mivel a problémát időben jelezte nekünk, rögtön intézkedtünk és végül nem érte kár.

Az online térben jellemzően férfiak vagy inkább nők esnek áldozatul a csalóknak?

Bár a legtöbb áldozat középkorú nő, viszont az összeget tekintve a férfiakat éri a legnagyobb kár.

Milyen pszichológiai manipulációkat vetnek be a kiberbűnözők?

Az egyik legismertebb az úgynevezett „unokázós csalás”.Ilyenkor a bűnözők idős embereket hívnak fel azzal, hogy unokájukat baleset érte vagy valamilyen tartozása van. Ezekben a történetekben közös, hogy a csalók az érzelmekre próbálnak hatni, sürgetnek a fennálló vészhelyzet miatt és pénzt kérnek az áldozattól.A pszichológiai manipuláció másik gyakori verziója a romantikus vagy szerelmi csalás, amely elsősorban az online térben, emailen, közösségi média oldalakon, online társkereső portálokon terjedt el az utóbbi években. A bűnözők romantikus kapcsolatot igyekeznek kialakítani a kiszemelt áldozattal, mindent megtesznek, hogy elnyerjék a bizalmát és meggyőzzék arról, valódi szerelmi viszony alakult ki közöttük. A romantikus csalások károsultjai vagy maguk utalnak pénzt "szerelmüknek", vagy óvatlanul hozzáférést biztosítanak banki adataikhoz, netbankjukhoz.

Ajánlani tudjuk az Erste weboldalát, ahol az ügyfelek a leggyakoribb visszaélési módok mellett számos hasznos tanácsot is találnak arra, hogyan védhetik meg a pénzüket.