Fontos változások a mesterséges intelligencia jogi szabályozásánál

A mesterséges intelligencia térhódítása hogyan és mennyire borította fel a jogalkotók életét?

Alapjaiban alakította át, hiszen a technológia gyors változásához kellett jogi keretet találni, amely úgy képes jogvédelmet biztosítani, hogy közben ne gátolja a mesterséges intelligencia rendszerek fejlődését.

Azon felül, hogy nemrég lépett hatályba az uniós jogi szabályozás, sok az anomália a gyakran visszaélésekre okot adó arcfelismerő technológia szabályozására, szankcionálására?  

Az uniós rendelet ugyan tavaly augusztusban hatályba lépett, de annak teljes alkalmazása lépcsőzetesen fog megvalósulni 2027 augusztusig. Ennek első állomása idén február 2.

Ettől fogva például a tiltott alkalmazások közé tartozó bizonyos arcfelismerő technológiákat nem lehet alkalmazni.

Mielőtt  részletekbe jobban belemegyünk, a pontosítás kedvéért, példákkal bontsuk ketté: itthon mi a helyzet, illetve EU-konformok vagyunk?

Az Unió nem hagyott ebben sok kitérési lehetőséget, ugyanis a GDPR-szabályokhoz hasonlóan a mesterséges intelligenciával kapcsolatban is rendeletet alkotott.

Ez az uniós rendelet minden tagállamban közvetlenül hatályosul és alkalmazandó. A magyarországi hatóság felállítása, valamint a rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásával kapcsolatban van a magyar jogalkotónak feladata.

Ezek tükrében tisztul a kép?

A magyar jogalkotói feladathoz igazodóan született meg tavaly szeptember 30-i kormányhatározat.

Ebben a szükséges intézkedések megtételére hívta fel a kormány a nemzetgazdasági minisztert, hogy a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter és a pénzügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felkérésével készítsen előterjesztést a rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásához szükséges jogszabályokról, kapcsolódó intézkedésekről és a központi költségvetési hatásokról.

Ennek felelőseként a nemzetgazdasági minisztert, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert és a pénzügyminisztert jelölte ki 2024.november 30-ai határidőt tűzve.

Mennyire nehéz ebben a szeretágazó szakterülten a jogi ellenőrzés a szabályok betartása, betartatása? Azaz sikerül elérni azt, hogy legyen ezen a területen jogbiztonság, szabályozott keretek között működjön az AI, és folyamatosan nyomon lehessen követni a működését?

Jelenleg erre még pontos válasz nem adható. Ugyanakkor a személyes adatok védelmével kapcsolatos szabályokra mindenképpen példaként lehet tekinteni, azaz várhatóan hasonló módon lesz megfigyelhető a jogbiztonság kialakulása ezen a területen is.

A fentiek tükrében sikerült keretek közé szorítani ezt a villámgyorsan és minden szakterületet behálózó mesterséges intelligenciát?

Egy kellően rugalmas keretrendszert alkottak, olyan értékek megfogalmazásával, amelyek abszolút védelme hosszú távon szükséges. Ezzel együtt még túl korai lenne azt mondani, hogy ez egy sikeres küldetés, mindenesetre egészen biztosan növelni fogja az emberek bizalmát az új technológiák irányába.

Egy ilyen terület jogi keretek közé szorítása mindenképpen az egyik legnagyobb jelenkori jogalkotói feladat.

Kell-e tartanunk attól, hogy sosem lesz szinkronban a szélsebes innovációs fejlődés, az IT- és az AI-térhódítása és a jogi szabályozás?

A jog legkövető funkciójából eredően várhatóan ez lesz a helyzet, de ez valójában minden szabályozási területtel így van. A jogalkalmazásra hárul majd az a feladat, hogy ezeket a lemaradásokat megfelelően tudja kezelni.

Mennyire tartja szigorúnak az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) jogi szabályozását?

A védendő érdekekkel arányosnak tartom a szabályozást, amire a mesterséges intelligencia által felhasznált adatkezelésnél is óriási szükség van, hiszen ez az MI rendszerek alfája és omegája.

Sikerült mára rendet vágni a GDPR-hatásával, vagy még most is sok a kiskapu?

A legfontosabb eredményt abban látom, hogy ma már mindenki tisztában van a GDPR szabályozás lényegével, az ezzel kapcsolatos jogaival élni is kíván, azaz kialakult egy adatvédelmi kultúra. Ugyanakkor a kiskapuk meglétére éppen a mesterséges intelligencia fejlesztése során felmerült azon kérdések világítottak rá, amelyek arra vonatkoztak, hogy az MI rendszerek fejlesztése során milyen adatokat használtak fel.

Jól látszik tehát, hogy ez a két szabályozási terület kéz a kézben jár.

A túlzott jogi szabályozás – mint fék – visszavetheti-e a fejlődést, az innovációt?

Sokan ezt jósolják, és ez az aggály lehet alapos is. Az én személyes véleményem az, hogy a szabályozás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az emberekben olyan bizalom épüljön ki, amely segít a mesterséges intelligencia elterjedésében.

A bizalom hosszú távon a fejlődést és az innovációt szolgálja, hiszen az sem közömbös, hogy mi a fejlődés és az innováció iránya és célja.

Mekkora (jogi) kárt okozhatnak a MI-alapú robotok vagy MI-által vezérelt kritikus infrastruktúra rendszerek?

Ha tekintetbe vesszük, hogy az MI rendszerekkel szembeni védelem keretrendszerébe, mint védendő elem a demokratikus berendezkedés is megjelent, akkor mondhatjuk, hogy ennek a veszélye óriási. Látni kell azonban az éremnek azt az oldalát is, hogy itt egy eszközről van szó, amelyet lehet „jóra” és „rosszra” egyaránt használni.

A jog feladata, hogy ez utóbbi kockázatát minimálisra szorítsa.

Esetleges kiskapuk miatt, kell-e tartanunk a „robotok lázadásától”?

Valóban óriási károkat képes egy elszabadult algoritmus okozni, de azt hiszem jelenleg még mindig a humán részről érkező hibák a legveszélyesebbek. Véleményem szerint a robotok lázadásától való félelmet az az elképzelés okozza az emberekben, hogy az emberi teremtés egyszer képes lesz arra, hogy egy gép számára öntudatot adjon. Ezek a félelmek a jog eszközével nem kezelhetőek.

Mi lenne az a három jogszabály vagy rendelet, amely ha önön múlna akkor a MI-szakterületén már holnap életbe lépne?

Mindazoknak a területeknek a szabályozása, amelyet a rendelet kivett a szabályozási körből. A katonai, a kizárólag tudományos-kutatási célra használt MI rendszerek és a természetes személyek által saját célra használt MI rendszerekre vonatkozó szabályok. Ebből az első kettő a legkritikusabb rész, hiszen nyilvánvalóan a hadiiparban és a zárt ajtók mögötti „laboratóriumokban” zajló folyamatok lehetnek a leginkább károsak, legalábbis az emberi történelem tapasztalatai alapján ezek tűnnek a legkockázatosabbaknak.

(Képek forrása: Dr. Pokó Diána)