Háziorvosok szervezete: „Az ellentmondó járványügyi intézkedéseknek komoly gazdasági következményei lehetnek”

A koronavírus-járvány kirobbanása óta mennyivel csökkent a háziorvosi praxisokban a személyesen ellátott betegek száma?

Jelentős mértékben. Még tavasszal készítettünk egy országos felmérést, e szerint a kollégák csaknem kétharmada naponta tíznél is kevesebb pácienst látott el a rendelőben.  A személyes tapasztalom, hogy míg korábban 80-100 beteg is megfordult egy rendelésemen, most 20-30.

Ennek bizonyára az az oka, hogy csak időpontra jöhetnek a páciensek.

Valóban, a rendezőelv az, hogy akit csak lehet, azt távkonzultáció formájában lássunk el, és személyesen csak az jöjjön, akinek akut panaszai vannak, kivéve, ha azok légútiak. Így is előfordul, hogy megjelenik a rendelésen köhögő, légzési nehézséggel küzdő beteg. Ilyenkor növeljük a védelmi szintet, ffp2 maszkot, védőszemüveget veszünk fel és gumikesztyűt, mert a normál rendszerű ellátás során csak sebészeti maszkot viselünk.

Ha már szóba hozta a védőruházatot, tavasszal sok probléma volt ezzel, hogyan állnak most, amikor a második hullám már nem kopogtat az ajtón, hanem tulajdonképpen berúgta azt?

Tudomásom szerint a kollégák rendelkeznek védőfelszereléssel.

Elegendő-e ez, ha a jelenlegi ütemben nő a fertőzöttek száma?

Nincs olyan virológus, aki prognosztizálni tudná, mi lesz a helyzet az országban két hét vagy két hónap múlva, tehát nem tudok erre a kérdésre egzakt módon válaszolni. Még tavasszal a HAOSZ segítségére is sietett egy energiaszolgálató cég, felajánlásuknak köszönhetően pedig több olyan kollégát védőfelszerelésében tudtunk részesíteni, ahol hiány mutatkozott ezekből az eszközökből.  A járvány első hullámának vége felé pedig a járási hivatalok sebészeti maszkkal, gumikesztyűvel látták el a kollégákat és ffp2 és ffp3 maszkokból is jutott néhány az alapellátásba.

A különféle nemzetközi ajánlások és a magyar eljárásrend szerint sem számít magas kockázatú ellátásnak a szimpla háziorvosi vizit, ha az nem haladja meg a 15 percet, illetve nem történik úgynevezett magas kockázatú, aeroszol képződéssel járó beavatkozás. Ettől függetlenül egy háziorvosi rendelőben is adódhatnak olyan helyzetek, amikor szorosabb kontaktusba kerülünk a beteggel, ezért rendelkeznünk kell komolyabb védőfelszereléssel is.

A munkájuk egy részét a háznál végzett betegellátás tette ki eddig. Ezzel most mi a helyzet?

A rendelői ellátáshoz hasonlóan működik ez is. Akinél az előzetes telefonos kikérdezés alapján felmerül a Covid-gyanú, ahhoz lehetőség szerint nem megyünk ki, hanem PRC-tesztet kérünk, tanáccsal látjuk el, és felhívjuk a figyelmét a tünetek esetleges fokozódására. Légszomj, erősödő mellkasi fájdalom, elesettség esetén az Országos Mentőszolgálat útján gondoskodunk a kórházba szállításukról. Egyébiránt ugyanolyan védőfelszerelésben látjuk el a pácienseiket az otthonukban is, amilyet a rendelőben használunk.

A legfrissebb adatok szerint a fertőzöttek jelentős hányada tünetmentes, tehát valójában önök sincsenek biztonságban. Nem kellene módosítani a védőfelszerelések használatára vonatkozó ajánlást?

De, minden bizonnyal. Ahogyan a még június 12-én elfogadott eljárásrendet is a PCR-tesztek elrendelése, valamint az általános járványügyi intézkedésekről.

Merthogy?

A jelenleg érvényes előírás szerint azoknál a pácienseknél ab start PCR-t kellene elrendelni, akik akár egyetlen tünetet is mutatnak, tehát vagy köhögnek, vagy 38 C feletti lázuk van, vagy hirtelen szaglás- és ízérzékelési zavaruk jelentkezik, és Magyarország területén élnek. Ez azt jelenti, hogy

lényegében az összes hozzánk forduló és felső légúti tüneteket produkáló páciensnek – akik az iskola- és óvodakezdéskor jellemzően sokan vannak – tesztet kellene elrendelnünk. Ez ésszerűtlen és jóval túl van a tesztelési kapacitáson is.

A honlapjukon van egy ellenőrző lista, amivel, ha jól értelmeztem, az enyhe légúti tünetekkel rendelkezők jó eséllyel elkülöníthetők a potenciális koronavírus-fertőzöttektől.

Ezt neves infektológusok segítségével, lektorálásával készítettük, és felajánlottuk hasznosításra a mindennapi gyakorlatban a döntéshozóknak is.

Ha mindenkit potenciálisan koronavírus-gyanúsnak ítélünk, az óriási terhet ró nem csak a mintavevőkre és a laboratóriumokra, de a pszichésen a társadalomra is. Nem beszélve arról, hogy rengetegen esnek ki a munkából, kerülnek karanténba, és annak ismét súlyos gazdasági következményei lesznek.

Az iskolai hiányzásokról már nem is beszélve, mert a jelenlegi szabályok szerint 10 napig akkor is otthon kell maradnia a gyereknek, ha csak náthás. Ez tipikus példája annak, amit mondtam, hogy a közoktatásban kiadott eljárásrend nincs összhangban az egészségügyi eljárásrenddel. Az iskolai igazolásokkal kapcsolatban pedig előtérbe kell hozni a szülői felelősség kérdését, hiszen a jelenlegi gyakorlat szerint számtalanszor a gyermekorvosok kényszerülnek olyan igazolások kiállítására, melynek hitelesítése nem igényel szakmai kompetenciát, szülői felelősségkörben is eldönthető lenne. Fontos kérdés ez, hiszen sokszor felesleges orvos-beteg találkozást generál.

Akkor önök most melyik eljárásrend alapján döntenek?

Ez most mindig egyéni döntés kérdése.Hozzáteszem,

számos járásban az egészségügyi hatósági intézkedések sem konzekvensek, ami a járvány megfelelő kezelése szempontjából nem optimális.

Közben készülniük kell az influenzajárványra, még ha az a déli féltekén tapasztaltak alapján a szokásosnál várhatóan enyhébb lesz. A Covid-járvány közepette hogyan fogják megszervezni az influenza-oltásokat?

Azt javasoljuk a döntéshozóknak, hogy hozzanak létre oltóközpontokat, ahol ütemezetten és a megfelelő védelem mellett vehetik fel az influenza elleni védőoltást a veszélyeztetett csoportok, illetve akik erre igényt tartanak.

A koronavírus-járvány egészen újfajta munkastílust, gondolkodást követelt meg a háziorvosoktól is. Átállni a telefonos és az online kapcsolattartásra, a videókonzultációra nagy kihívás lehetett, főleg, hogy a háziorvosoknak már több mint a 44 százaléka 60 év feletti.

Minden kollégát komoly kihívás elé állított ez a helyzet, de derekasan helytálltak, és ezt jelentős sikerként könyveljük el. Nagyon gördülékenyen ment az átállás az új technikákra, lényegében zavartalanul folyt a betegellátás, és ezért nagy köszönet illeti az asszisztenseket is. Hatalmas segítség volt, hogy elektronikusan lehetett receptet felírni, ezt a páciensek is nagy örömmel vették. Már csak az elektronikus beutaló hiányzik, de úgy tudjuk, hamarosan az is működni fog. Orvosi oldalról volt még egy nagyon pozitív hozadéka a járványnak:

az egészségügyi alapellátás ez idáig korlátlanul hozzáférhető volt, és ez szakmailag nem volt indokolt. Miután szükségszerű korlátokat állítottunk fel, szinte teljesen eltűntek azok a páciensek, még az ügyeleti ellátásból is, akik eddig banális problémákkal, indokolatlanul fordultak hozzánk. 

A háziorvosokhoz járók nagyobbik része az idősebb korosztályból kerül ki. Nekik azért nehezebb lehetett megbarátkozni azzal, hogy nem fordulhattak azonnal és személyesen önökhöz.

Az idősek mellett általában mindig van egy fiatalabb hozzátartozó is, aki segíti őket, a tervezett, ütemezett ellátás pedig nekik is kedvezőbb volt, hiszen így nem kellett órákat várniuk, és több idő jutott rájuk.

És akik sem telefonnal, sem internetkapcsolattal nem rendelkeznek? Hiszen így is élnek emberek még mindig az országban.

Az ő elérésükben nagyon fontos szerepük volt és van az önkormányzatok mellett működő szociális szolgáltatóknak, családsegítőknek. Azt biztosan kijelenthetem, hogy a Covid-helyzet miatt senki sem maradt háziorvosi ellátás nélkül. Voltak olyan hangok, hogy a járványt kihasználva csökkentett üzemmódban működik a háziorvosi ellátás, ezt határozottan cáfolom.

Néhány eset név nélkül nyilvánosságot kapott, de van pontos adatuk arról, hogy mennyi háziorvos betegedett meg eddig a járványban?

Fel szerettük volna mérni ezt, el is indítottunk egy regisztert, de a GDPR és egyéb adat- és személyiségvédelmi okok miatt ezt felfüggesztettük.