Intellektuális visszaesés a brit egyetemeken, megérzik, hogy kevesebb az európai diák
InterjúA modern világban egyre szélesebben és egyre mélyebben ismerjük meg a valóságot, a tudás-átadás azonban nem egyszerű a pedagógusok számára. Egyetemi szinten szisztematikus és rendszerezett oktatás folyik, az alsóbb szinteken viszont szükség van a diákok szabad akaratának figyelembe vételére, nyitottan kell beszélgetni velük a tananyagról, az azzal kapcsolatban felvetődő kérdésekről – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Alka Sehgal Cuthbert az Academy of Ideas Oktatási Fórumának tagja, oktatási szakértő, aki a Mathias Corvinus Collegium által szervezett MCC Budapest Summit rendezvényen vett részt. A kétnapos fórumon a szakma hazai és nemzetközi szakértői mondták el gondolataikat arról, milyen értékek mentén neveljük gyerekeinket.
Oktatási szakértőként és kutatóként 30 éve vesz részt a brit oktatásban. Mit képvisel az Ön által vezetett Academy of Ideas Oktatási Fóruma?
Az Academy of Ideas mindenki számára nyitott, aki érdeklődik az oktatás iránt általában. A találkozóinkon időnként aktuális kérdéseket boncolgatunk, máskor pedig elméletibb témákat dolgozunk fel, és a tapasztalatainkat blogon, illetve írásban is közreadjuk. Elsősorban az iskolai oktatás legfontosabb gyakorlati problémáival foglalkozunk, a tananyaggal, illetve például azzal, hogyan törik meg a bizalom az iskolák és a szülők között. Ez különbözteti meg a munkánkat más hasonló szervezetekétől.
Ön egyetemen is tanít, de otthonosan mozog a középiskolák világában is. Ma Magyarországon – csakúgy, mint más kelet-európai országokban – gondot jelent, hogy a Brexitet követően a magyar diákok a magas tandíj miatt alig-alig juthatnak el brit egyetemekre, és ma már a korábban létező Erasmus-program sem érhető el számunkra. Milyen hatása volt mindennek a brit felsőoktatásra?
Nagyon sajnálatos, hogy minderre sor került, megszakadtak ezek a programok. Az akadémián nagyon sokan aggodalmukat fejezték ki a brexittel kapcsolatos problémák miatt, például amilyen hatást gyakorolt az Erasmus-programra. Kétségtelen, hogy így valóban nehezebb eljutni az Európai Unióból a brit egyetemekre, de ha eggyel visszalépünk, akkor elmondhatjuk, hogy tágabbra nyílt a világ, mert sok más országból érkezők számára is megnyílt a lehetőség, hogy nálunk tanuljanak.
Valóban elvesztettünk számos uniós diákot, ugyanakkor nyertünk számos diákot az EU-n kívülről, de a kérdés számomra mindig az, hogy hová is hívjuk meg ezeket a diákokat, amikor intellektuális visszaesést tapasztalunk az egyetemeken.
Fotó: Gyurkovits Tamás
A Brexit után milyen fő változások zajlottak le a brit akadémiai, egyetemi vagy iskolai életben?
A brexit elsősorban az akadémiai életben dolgozókat sokkolta, de talán szükség is volt arra, hogy felrázzák őket. Voltak kísérletek például a demokrácia kérdésének megvitatására, de ezek egyelőre nagyon korlátozottak. Jelenleg sokkal fontosabb kérdések vannak a figyelem középpontjában.
A demokrácia helyzete mellett a populizmus elterjedése, a rasszizmus problémái mind olyan kérdéskörök, amelyekkel foglalkoznunk kell.
Az MCC Budapest Summit panelbeszélgetésén sokat beszélt a kritikai gondolkodásról. Mi ennek a szerepe a jelenlegi oktatási rendszerben?
A mai világban képesek vagyunk egyre mélyebben megérteni a tapasztalt jelenségeket, de egy ötévesnek még nem mondhatjuk, hogy most a realitásokról fogunk tanulni, amellyel kapcsolatos tudást évszázadokon keresztül halmoztuk fel. Ahhoz, hogy mindez az általános iskolákban is alkalmazható legyen, közvetlen kapcsolatot kell teremteni az akadémiai világ és az iskolai oktatás között.
Lényeges, hogy a felhalmozott tudás alapján határozzuk meg a tananyagot, majd meg kell találni az tanítás megfelelő módját. Ehhez a legnagyobb szabadságot kell megadni a pedagógusnak és a diáknak, hogy miként szeretnék átadni, illetve elsajátítani a tananyagot.
Egyetemi szinten már sokkal szisztematikusabb az oktatás.
A bevezetőben hallhattuk, hogy a woke gondolkodás nagy hatással van a nyugati egyetemekre. Ön hogyan látja?
Úgy látom, létezik a tendencia, hogy a woke kultúra felemelkedését az oktatásban úgy magyarázzák, mint a marxizmust előretörését. Van ebben némi igazság, hiszen a történelem ezen időszakában sok baloldali gondolkodású ember került ezekbe az intézményekbe. De ez nem elegendő magyarázat, a probléma inkább az volt, hogy azok, akiknek a feladatuk lett volna a filozófiai és oktatási hagyományokat megvédeni, elbuktak.
Így nincs meg az intellektuális forrása annak, hogy megvédjük azt, ami értékes. A külvilágból, a politikából érkező nyomás is hozzájárult az intellektuális értékek lerombolásához.
Ön szerint melyek a legfontosabb értékek, amit meg kell tanulnia egy fiatal egyetemistának?
Szabadon kell keresni kell a tudás igazságát, és olyan morális értékeket kell elsajátítaniuk, mint például a tolerancia, fegyelem, rugalmasság.
Nem baj, ha időnként intellektuálisan tévedünk, hiszen ebből tanulunk, ha mindig azt mondják, hogy igazad van, akkor ellustul a gondolkodásunk.
És persze nagyon fontos a gondolkodás szabadsága: sokan mondják, hogy a fegyelem ellentéte a szabadság, de a kettő együtt jár, ha akadémikusan tanulunk, akkor ez gondolkodásbeli fegyelmet követel meg, de így tudunk majd még szabadabban gondolkodni.
Címlapi fotó: Gyurkovits Tamás
