Kapitány István: Az olaj szerepe egyre kisebb lesz, majd teljesen megszűnik

Hogy látja, miben más az aktuális válság, mint a korábbiak?

A koronavírus alapjaiban változtatta meg a mobilitást: egyik pillanatról a másikra eltűnt a forgalmunk 30%-40%-a. 34 éve dolgozom a Shellnél –  azt mondják, ennyi idő alatt az ember mindent lát – olyan válságot azonban nem láttam, ahol alapvető szokásaink változtak meg. Egy ilyen jellegű változás komoly kihívás elé állítja a menedzser társadalmat.

A krízis ugyanakkor egy lehetőség.

A járvány előtt 200-220 napot utaztam évente; a területen, ahol dolgozom, embereket vezetek, fontos, hogy tudjam motiválni a kollégákat. Éppen ezért úgy gondoltam, úgy végzem jól a munkám, ha nem a londoni központban ülök, hanem felkeresem a töltőállomásokat, s figyelem, hogyan dolgoznak. Tavaly március óta azonban home officeban dolgozom – virtuális menedzselésre álltunk át, ami hatékonyabbnak bizonyult, mint a korábbi rendszer. 

Nem hittem volna, hogy például egy 80 országot összefogó telefon konferencia működni tud naponta. A kutakon üzemelő shopok mindössze két hét alatt álltak át házhozszállításra 30 országban, az állomásokon dolgozóknak néhány nap alatt szereztük be és szereltük fel a védelmüket javító plexifalakat.

Ma 3-4 óra lebonyolítjuk azokat a beszélgetéseket, melyek máskor 3-4 napig tartottak.

Sőt, az emberek meghallgatják a másikat és tanulnak egymástól. Korábban ha például Németországban sikert értek el, az amerikai kollégák egyszerűen betudták a földrajzi különbségeknek. Bajban viszont nyitottabbak és összetartanak az emberek. Régebben azt kívántam, bárcsak eljutnánk oda, hogy a 80 ország tanuljon egymástól. Ez most sikerült, ami óriási dolog, a járvány után is próbáljuk fenntartani, hogy ne sorvadjon el, mint egy nem használt izom.

A járványnak persze van negatív hatása is. A virtuális platformok kommunikálni jók, a személyes találkozást nem pótolják.

Mit gondol mi lesz a járvány után? 

Egy vezetőnek fontos, hogy ne csak értsék, amit közvetít, hanem érezzék és lássák is, ezt nehéz pótolni.

A járvány elnyúlásával az emberek fáradnak, az otthoni munkavégzés, a fertőzéstől való félelem sokat kivesz belőlük. Amit lehet, próbálunk az irodai létből online átemelni, virtuális kávézást, tereferét tartunk. Ha benn vagyok a londoni központban én is „kávéautomatáról kávéautomatára” megyek; a kanadai titkárnőm mindig szalad utánam, hogy miért nem vagyok az irodámban, ha keresnek.

Az informális beszélgetések hasznosak, ezeket nem lehet az irodában bonyolítani. Ha ennek az egésznek vége lesz, biztosan nem fogok évi 200 napot utazni.

A kihívás nekünk vezetőknek az, hogy a válság pozitív hozadékait a járvány után is fenntartsuk.

Hogy eredményes volt a működésünk a számok is mutatják: bár világszinten 20%-al kevesebb benzint adtunk el 2020-ban, mint egy évvel korábban, a kereskedelmi terület, melyért felelek nyereséges volt.

A válság a kezünkre játszott azzal, hogy felgyorsította a vásárlói szokások változását és a nagybevásárlásokról a kiszállításra tolódott a hangsúly. A 0-24 órás nyitva tartás szintén versenyelőnyt jelentett különösen a kijárási tilalom/korlátozások idején. Az élelmiszerek és a kenőanyagok mellett rengeteg tisztítószert adunk el.

Ha már a benzint említette, mit gondol, meddig marad velünk az olaj?

Az energiaátmenet elindult, melyben nagyon tevékenyen veszünk részt. Tavaly létrehoztunk egy áram divíziót, szélfarmokat, napenergia parkokat vásárolunk, nagykereskedelem mellett kiskereskedelmi tevékenységet is végzünk. Az elektromobilitás, ezen belül az elektromos töltés néhány évtizeden belül főtevékenységünkké válik. Egyre nagyobb piacrészt szerzünk itt: az Egyesült Királyságban megvásároltuk az ubitricity elektromos töltőhálózatot, amely 2700 utcai töltőt jelent, valamint 120 kúton 150 kilowattos töltőket is üzemeltetünk Shell Recharge márkanév alatt. Emelett sok otthoni töltőt is értékesítünk.

A benzinpiacon harmadik helyen állunk, de az e-töltésben mi vagyunk a legnagyobbak.

Persze időbe telik az átállás, az Egyesült Királyságban ma 160-170 ezer elektromos autó van a 35 millió belső égésű motorossal szemben. Azokra a piacokra fókuszálunk (pld. Hollandia, Kína, Németország, az Egyesült Államok nyugati partja), ahol nagy a növekedési potenciál.

Itthon is telepítünk, tavaly Balatonkeresztúron adtunk át 2x4 db 350 kw-os töltöt – ezzel egy Porsche Taycan, melynek 500 km a hatósugara, 5 perc alatt tölthető.

A cél, hogy 2025-re félmillió elektromos töltőponttal rendelkezzünk, amivel a Shell lesz a legnagyobb ilyen hálózatot üzemeltető vállalat.

A fő cél pedig a karbonsemlegesség elérése 2050-re, ami komoly vállalás. Ekkora a személyautók 90%-a elektromos lesz, a teherforgalom várhatóan hidrogénnel üzemel, a légiközlekedésben a bioüzemanyagok dominálnak. A KLM-el közösen már volt tesztprojektünk, ahol a gép teljesen fenntartható üzemanyaggal repült.

Az olaj szerepe egyre kisebb lesz, majd teljesen megszűnik.

A fosszilisek közül a gáz segít az átmenetben, kellően rugalmas és szabályozható, hogy az időjárásfüggő megújulókat kiegészítse. Mi egyébként ma is durván tízszer annyi olajat adunk el, mint amennyit kitermelünk. A különbséget partnerektől vásároljuk, itthon például a Mol-tól.

Mennyire kell másképp hozzáállni az emberekhez ma, mint évtizedekkel ezelőtt?

A technikák változhatnak az alaptézis azonban nem.

Egy vezető akkor sikeres, ha önmagát adja.

Az emberek megbocsátók, elnézik, ha hibázik, de ha nem autentikus, és következetes, azt nem. Fontos az is, hogy a cél, amit el szeretne érni, világos és érthető legyen. Ha homályos, vagy menet közben változtatják a célokat, az sohasem jó.

Vezetőként az a feladatom, hogy elérjem, hogy az emberek többet hozzanak ki magukból, mint amit elképzeltek, hogy segítsem, hogy jobbá váljanak. Szerencsés vagyok, hogy sokfelé dolgozhattam, Dél-Afrikában, az Egyesült Államokban, Európában. Kulturális különbségek vannak, de az ember mindenütt azért megy dolgozni, mert nyerni szeretne, s hogy hasznosnak érezze magát. A legrosszabb, amit egy vezető tehet a mikromenedzselés, mert megöli szenvedélyt.

A legnagyobb átok, ha egy fiatal vezetőnek nem adnak teret, lehetőséget arra, hogy hibázhasson. A hibákból ugyanis lehet tanulni.

Ezért is vállaltam el a Menedzserszövetség vezetését, nagyon erős meggyőződésem, hogy segíteni kell a vezetők új generációját. A konferencia témája gyakorlatilag az, amiről beszélgettünk, hogyan tudunk ökológia szempontból fenntartható módon gazdálkodni, figyelve a környezetvédelmére úgy, hogy közben hasznot is hozzon.

Valahányszor írnak Önről, megemlítik, hogy a legmagasabb pozícióban lévő magyar menedzser a világon. Minek tudja be, hogy idáig jutott?

Azért jutottam idáig, mert nem a karrier hajhászás/építés volt a célom, hanem, hogy azzal foglalkozzak, amit jól végzek, ami örömet szerez, s ami ily módon az energiám forrása. Bárhol vezettem vállalatot, tudok kapcsolódni az emberekhez, olyan atmoszférát teremtek, amelyben felszabadultak és jól végzik a munkájukat. Jól tudtam együtt dolgozni az emberekkel, függetlenül attól, hogy az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban vagy éppen hol voltam.

Tudok motiválni. Ez pedig kereskedelmileg is hatékony és mérhető.

Van egy kollégám, Alföldi István, aki egy hónappal utánam lépett be és kezdett dolgozni a székesfehérvári Shell kútnál. Nem gondolom, hogy az ő karrierje kevésbé értékes lenne, sőt. Ha valaki 34 éven keresztül nap mint nap meg tud újulni, s meg tud maradni egy helyen, ami egyben azt jelenti, hogy a munkáját nagyon jól végzi, az igazán nagy dolog. Nem az számít, hogy ki milyen szintre jutott. A fiatal mentoráltjaimnak is azt tanácsolom, az utazást élvezzék, azzal foglalkozzonak, amiben jók, amiben eredményt tud elérni.

Nem kell ezt túl dimenzionálni, nem az a verseny, hogy milyen pozícióig jut, hanem, hogy hogy érzi magát.

„Menedzserek a Társadalomért - Fókuszban a Jövő!

Kapitány István a Shell globális alelnökeként a világ összes Shell-kútjáért és félmillió emberért felel. A Menedzserek Országos Szövetségének elnöke és további 60 vezető is előad a szervezet „Menedzserek a Társadalomért - Fókuszban a Jövő! c. digitális konferenciáján, mely előzetes regisztráció után élőben követhető a szervezet weboldalán február 18.-án, 09:00 - 19:00 óra között. A jótékonyságú célokat is szolgáló esemény témája: Gazdaság a fenntartható jövő szolgálatában, avagy az ökológiailag fenntartható gazdaság. A konferencia fővédnöke: Áder János, Magyarország Köztársasági Elnöke

Regisztráció: https://menedzserek.hu/menedzserek-a-tarsadalomert-digitalis-konferencia-fokuszban-a-jovo-nemtag/