Kétszámjegyű fizetéscsökkenés jöhet Magyarországon - véli a Randstad vezére

Interjú2020. ápr 14.Harsányi Péter

Az elmúlt egy hónapban 50 százalékkal megugrott az álláskeresők száma. A fizetések a leginkább sújtott ágazatokban menedzsment szinten akár 20-30 százalékkal is csökkenhetnek. Egyre elterjedtebbé válhat a rövidített munkaidő. Baja Sándor, a Randstad Hungary vezérigazgatója a növekedés.hu-nak adott interjújában elmondta, hogy a megnövekedett bizonytalanság miatt sok vállalkozás visszatartja a kifizetéseket a partnereknek. Emiatt körtartozások alakulhatnak ki, és idővel elkezdhet akadozni az ellátási lánc.

A Randstad a világ és Magyarország legnagyobb HR szolgáltatója. Tapasztalataik alapján milyen mértékben emelkedett meg Magyarországon az álláskeresők száma az elmúlt egy hónapban?

Az európai GDPR adatkezelési törvény értelmében 2-3 évente az álláskereső ügyfeleink jóváhagyására van szükségünk, hogy kereséseket tudjunk folytatni számukra. Ezen jóváhagyások száma a friss jelentkezőkkel együtt 50 százalékkal emelkedett az elmúlt hetekben.

A koronavírus járvány káros hatásai először a turizmusban, a vendéglátásban és a légitársaságoknál jelentkeztek. Az idő múlásával azonban egyre jobban átgyűrűznek a negatív hatások a gazdaság egészére. Ma már ott tartunk, hogy a nagyobb telekommunikációs cégek is létszámstopot vezettek be, de az IT cégek aktivitása is mérséklődött.

A munkaadók kezdenek túl óvatossá válni. A munkaerőpiac ilyen nagymértékű leállása és ezáltal a fogyasztás várható visszaesése megnehezíti a későbbi gyors kilábalást.

A gazdasági teljesítmény visszaesése ráadásul most sokkal gyorsabb, mint a 2008-as globális pénzügyi válság idején, és egyszerre érint több szektort.

A jelenlegi bizonytalanabb környezetben másrészről azt tapasztaljuk, hogy sokkal passzívabbá váltak azok a munkavállalók, akik korábban állást akartak váltani.

Milyen területeken látható nagyobb elbocsátási hullám, illetve milyen szakmák iránt van komolyabb érdeklődés a hazai munkaerőpiacon?

Azokban az ágazatokban, ahol gyakorlatilag eltűnt az árbevétel, úgymint az éttermeknél, a szállodaláncoknál, és a turizmushoz kapcsolt vállalkozásoknál gyakorlatilag elkerülhetetlenek az elbocsátások. A kérdés esetükben inkább az, hogy mennyi munkavállalót tudnak megtartani.

Németországban ismét elhalasztották egy héttel az autógyárak újraindítását. Ez nem jó hír a hazai gépjárműszektornak és a hozzá kapcsolódó beszállítóhálózatnak sem, ahol szintén megállt az élet. Az autóiparban ráadásul sok esetben kölcsönzött munkaerőt használnak a vállalatok, akiket a bajban meglehetősen gyorsan leépítenek. Ebben a szegmensben is jelentősen csökkenhet tehát az átlagos munkabér és a ledolgozott órák száma. Meglátásom szerint a későbbi hatékony újraindulást érdemben segíthetné a megfelelő munkavédelmi intézkedések kialakítása.

De más szektorokban is visszás helyzetek vannak: meglepő módon gondban vannak a tésztagyárak is, miután a liszt rendkívül megdrágult, és a Húsvét előtti időszakban a tojás ára is felment, de az üzletláncok éves fix áron veszik át a terméket. A beszerzési költségek drasztikus megugrása komoly költségkontrollt tesz indokolttá. A hazai süteménygyártók is erőteljes nyomás alá kerültek, miután a torták iránti kereslet drámaian leesett a kijárási korlátozások következtében.

Jó hír ugyanakkor, hogy a gyárak termelése nem állt le teljesen. A Bosch kéziszerszám gyára továbbra is működik és kifejezetten nagy a kereslet a Phillips légkezelő eszközeire.

A korábban külföldre kiszervezett, például Indiában működő SSC szolgáltató központok bizonyos funkciókat visszaköltöztettek Budapestre. Indiában ugyanis olyan szigorú korlátozásokat vezettek be, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ottani hatékony munkavégzést. Ez némi lehetőséget tartogat a hazai piac számára. Emellett a logisztikai központokban is számottevő a kereslet a friss munkaerő iránt.

A multinacionális vállalatoknál egyelőre nem látunk komolyabb elbocsátási hullámot. Az éveken keresztül nyereséges és előrelátó vállalatok tartalékot képeztek, aminek köszönhetően viszonylag könnyebben át tudják vészelni a mostani időszakot egy bizonyos ideig.

Másfelől a koronavírus eltűnésével nem szűnnek meg a hosszú távú demográfiai korlátok. A gazdaság újraindulásával ismét előtérbe kerülhet a munkaerőhiány, vagyis az a vállalat nyer, aki meg tudja tartani a betanított, szakképzett munkavállalóit.

Példának okáért a Wizzair-nél nem küldik el a pilótákat, mert korábban megfelelő céltartalékot képzett a légitársaság az előre nem látott veszteségekre.

A kisvállalkozások viszont már nehezebben tudják finanszírozni a munkavállalói béreket, miután általában kisebb pénzügyi tartalékkal rendelkeznek.

Meg kell említeni azt is, hogy az elmúlt években voltak olyan nagyvállalattok, melyek a tulajdonosi érték maximalizálása érdekében alacsony szinten tartották a likviditásukat, készpénzállományukat. Inkább osztalékot fizettek. Ebből kifolyólag néhány nagyvállalat nehéz helyzetbe kerülhet, ha elhúzódik a járvány.

Mennyire terjedhet el Ön szerint a koronavírus hatására az otthonról történő munkavégzés?

A koronavírus-járvány egyik hozadéka lehet, hogy az vállalatok felismerik az otthonról történő munkavégzés előnyeit. Az otthonról történő munkavégzés egyre elterjedtebbé válhat, aminek eredményeképpen várhatóan kevesebb irodahelységet bérelnek majd a vállalatok, főleg Budapesten. Ez a jelenség hozzájárulhat a budapesti és a vidéki bérek közötti különbség csökkenéséhez és a munkaerőhiány mérséklődéséhez.

Az Amazon.com romániai leányvállalatába például már két éve úgy veszik fel az embereket, hogy otthonról is tudjanak dolgozni, bárhol is lakik a munkavállaló Románia területén. Ez a modell hatékonyabb a vállalat számára, de kedvez a munkavállalóknak is.

Milyen mértékben változhatnak most a fizetések, illetőleg milyen tendencia várható?

Az elmúlt években látott kétszámjegyű béremelkedés minden bizonnyal véget ér. Ahogy elhúzódik a válság, úgy romlik a munkavállalók alkupozíciója.

A leginkább érintett ágazatokban a következő 2-3 negyedévben akár kétszámjegyű fizetéscsökkenés is elképzelhető. Ezenfelül egyre elterjedtebbé válhat a rövidített munkaidő. Az egy nap alatt ledolgozott órák száma 8-ról 6 órára eshet.

A bérek mérséklődése azonban eltérően valósulhat meg a legjobban sújtott szektorokban. A legalacsonyabb fizetéssel rendelkező réteg esetében 10 százalék körüli, míg menedzsment szinten 20-30 százalékos is lehet a fizetések átmeneti csökkenése. Az év végi prémiumok, bónuszok kifizetését is felfüggeszthetik.

Mit látni régiós munkaerőpiacokon? Miként alakul a ki- és bevándorló munkavállalók száma?

A magyarok hazatérését a Brexit-el kapcsolatos bizonytalanság korábban már felerősítette, a koronavírus pedig még tovább gyorsította ezt a folyamatot. Angliából ugyanis jellemzően a külföldi munkavállalókat küldik el először.

Ausztriában is sok magyar dolgozik. Alapvetően a nyugati szomszédunktól is sokan hazatérhetnek, bár az osztrák munkáltatók esetében inkább azt látni, hogy megpróbálják megtartani a vendéglátásban, mezőgazdaságban dolgozó magyar munkavállalókat, hogy ne alakuljon ki hiány ezekben az ágazatokban.

Nagyszámú vendégmunkás visszautazott Ukrajnába, mivel lezárták a határokat. Ez több szektorban, úgymint az építőiparban munkaerőhiányhoz vezethet. Hosszabb távon viszont, a járvány lecsengése után visszatérhetnek az ukrán munkavállalók a közép-európai és nyugat-európai országokba. Ukrajnában meglehetősen nehéz elhelyezkedni, az ukrán gazdaság kimondottan rossz állapotban van, ezáltal hatalmas a bérolló a nyugati országokhoz képest.

Prágában jelentős súlyt képvisel a turizmus. Az ágazat lefagyásával Csehországból is visszatérnek a szlovák és ukrán munkavállalók.

Meglátása szerint mennyire segíthetnek az eddig bejelentett gazdaságvédelmi intézkedések? Van-e Önöknek is javaslatuk?

A Randstad Hungary eljuttatta a javaslatait az illetékes minisztériumnak, így azok a kormány rendelkezésére állnak. Véleményem szerint mindenáron meg kell védeni az állásokat, azaz el kell érni, hogy a munkáltatók megtartsák az alkalmazottakat. Ezen a téren további teendőre lesz szükség.

Valószínűleg újabb munkahelyvédelmi intézkedéseket kell majd bevezetni, valamint lényeges lenne, hogy a jelenlegi gazdaságvédelmi lépések részletei minél előbb nyilvánosságra kerüljenek.

Látni kell, hogy módfelett nehéz ugyanannyi állást létrehozni, mint amennyi elveszett. Sok esetben nehéz betanítani a munkavállalókat, illetve a betanulási hajlandóság is alacsony.

Az elmúlt hetekben elhagyta az országot nagyságrendileg 20 ezer építőmunkás, de a vidéki idénymunkásokból is hiány alakult ki. Az építőiparban létrejövő üresedést nehezen lehet pincérekkel pótolni.

Összehasonlításképpen Angliában, Hollandiában, Olaszországban a nehéz helyzetbe került munkavállalók fizetésének egy részét átvállalja az állam. Romániában a 12 év alatti gyermeket nevelő szülők a fizetésük 70 százalékát megkapják, amennyiben otthon maradnak. A veszélyeztetett korcsoportba tartozó nagyszülőkre tudniillik nem szerencsés rábízni a gyermekeket.

Szimpatikus és hangsúlyos intézkedésnek tartom másfelől, hogy azoknak is megmarad a társadalombiztosításuk Magyarországon, akik fizetés nélküli szabadságon vannak.

Rendkívül fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a megnövekedett bizonytalanság miatt sok vállalkozás visszatartja a kifizetéseket a partnereknek.

Emiatt körtartozások alakulhatnak ki, és idővel elkezdhet akadozni az ellátási lánc.

Erre a problémára viszonylag gyorsan megoldást kell találni, amin az állam hitelkonstrukció segíthetnek, kérdés hogy a kkv-khoz eljutnak-e ezek.

Látható-e, hogy mennyien élnek a munkaidő rövidítés eszközével vagy a fizetések csökkentésével?

Az élelmiszeriparon kívül egyre több cég alkalmazza a rövidített munkaidőt. A gyorsétteremláncoknál, a hoteleknél, a rendezvényszervező cégeknél, a marketing cégeknél, a reklámügynökségeknél vagy a különböző értékesítési ügynökségeknél jellemzően napi 8 óráról 4-6 órára csökken a munkaidő.

Emellett a leginkább érintett cégek kétszámjegyű fizetéscsökkentésről döntenek vagy könyveléstechnikai okok miatt szabadságra küldik a munkavállalókat annak érdekében, hogy elkerülhessék a tényleges elbocsátásokat.

Milyen korosztály veszélyeztetett? Nőket vagy férfiakat bocsátanak el inkább?

Nem látunk különösebb diszkriminációt a nemek között. Gyakorlatilag a fűnyíró elv érvényesül. Ezzel együtt inkább a próbaidős munkavállalókat, a nyugdíjas korúakat, a diákmunkásokat vagy a gyakornokokat küldik el először a bajba jutott vállalatok. A korábban említett kölcsönzött, alacsonyabb képzettségű munkaerő leépítése az autóiparban szintén gyorsabban megvalósulhat.