Korrupciómegelőzési vezető: A kórházigazgatókat is megbízhatósági vizsgálat alá vonhatják

Hálapénzt adni és elfogadni is bűncselekménynek számít 2021. január 1-je óta, és a korrupciónak ezen formája ellen – legalábbis az állami és önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben – az NVSZ hálapénz csoportjuk feladata fellépni. Értek-e már tetten korrumpálódott orvost, ápolót?

Nem, de más egészségügyi dolgozót sem! Fontos ugyanis tisztázni, hogy a mi munkánkba az egészségügyi korrupció minden formája beletartozik, ennélfogva nemcsak az orvosokra vagy az ápolókra, hanem végzettségtől és pozíciótól függetlenül minden olyan egészségügyi dolgozóra kiterjed, aki részese lehet ennek.

Mondjuk, akár a beszerzésekért vagy beruházásokért felelős, a beszállítókkal kapcsolatban álló gazdasági, pénzügyi igazgatók?

Akár ők is, de azt minden esetben egyedileg, előzetesen kell vizsgálnunk, hogy egy adott munkakörben dolgozó megbízhatósági vizsgálat alá vonható-e a jogszabály taxatív meghatározása szerint.

A magán-egészségügyi szolgáltatók kivételével mindenre van/lehet rálátásuk, ráhatásuk, eljárhatnak mindenütt?

Vannak kivételek, az egyházi tulajdonú/fenntartású kórházak például nem tartoznak hozzánk, de másokat is felsorol a törvény.

Visszatérnék egy kicsit módosítva az első kérdéshez: bukkantak-e már korrupciós ügyre az egészségügyben?

Az NVSZ tavaly két, idén pedig egy esetben tett feljelentést egészségügyi dolgozóval szemben: egy pszichiáter főorvos súlyos pénzekért írt ki rendőr kollégákat rövidebb-hosszabb betegállományba, az ő esetét értelemszerűen még nem a hálapénz-csoport tárta fel. Annak az orvosnak az ügyében viszont már ők tettek feljelentést, aki Covid-gyógyszert tulajdonított el a kórházban, ahol dolgozott, majd adta tovább jó pénzért. Szintén az NVSZ felderítése nyomán buktattak le egy pedofil mentőst a rendőrök.

Hálapénzes eset tehát nem volt?

Nem, ezzel kapcsolatban előkészítő munkálatok folynak. Az egészségügy az NVSZ számára teljesen új ágazat, ráadásul rendkívül összetett, bonyolult, sokszereplős rendszerről is beszélünk.

Ahhoz, hogy az erre a területre specializálódott 50 fős csoportunk szakszerűen és törvényesen dolgozhasson, komoly előkészületekre van szükség.

Az eddigi hónapok alapvetően a felkészülés, a stratégiaalkotás jegyében teltek, ismerkedtünk a szereplőkkel, a szervezeti mechanizmusokkal, a folyamatokkal, feltérképeztük a korrupció szempontjából különösen érzékeny pontokat, és kockázatelemezést végeztünk. A Covid-időszak nem is szólhatott az ellenőrzésekről, nem lehetett még ezzel is terhelni a végletekig kifeszített egészségügyi dolgozókat.

Hogyan választják ki, hogy milyen szakmákban, intézményekben, vagy hogy konkrétan kit ellenőriznek?  Számíthatnak-e például fokozott figyelemre a műtétes szakmák, például a szülész-nőgyógyászat, amelyek több felmérés szerint is a legérintettebbek a paraszolvenciában?

Kezdjük az utóbbival: ezeket a felméréseket mi is ismerjük és figyelembe is vesszük. Ám az, hogy milyen irányba kezdeményezünk eljárást, ennél sokkal összetettebb kérdés. Nincs olyan, hogy rábökünk egy szakmára vagy egy emberre, hogy na, most őt ellenőrizzük.

A megbízhatósági vizsgálatokat minden esetben megelőzi valamilyen személyre szóló – de meg nem erősített, a büntetőeljárás kezdeményezéséhez nem elégséges – információ, vagy olyan kockázatelemzés, ami szerint az adott munkakör korrupciós kitettsége magas.  

Nem erről szólnak a megbízhatósági vizsgálatok?

A megbízhatósági vizsgálat egy teszt, egy mesterségesen generált élethelyzet, amelynek során a speciálisan képzett kollégánk játssza a beteg, a hozzátartozó vagy az egyéb személy szerepét, aki megkísérli megvesztegetni a vizsgált személyt.

Azt nézzük, hogy az illető elfogadja-e a kenőpénzt, vagyis, hogy visszaél-e hivatali vagy a munkaköréből fakadó helyzetével. Ilyen úgynevezett integritás-vizsgálatokat 2011 óta végzünk a belügyi szerveknél, és a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél, majd pedig később a közigazgatásban is időbe telt, amíg megértették, hogy értük dolgozunk, nem ellenük.

Milyen eszközöket használhatnak az ilyen tesztek során? Meddig mehetnek el, hogy „kiugrasszák a nyulat a bokorból”?

Ez nagyon szigorú szabályokhoz van kötve. Eleve csak megalapozott indokok alapján és előzetes ügyészi engedély birtokában indítható ilyen vizsgálat. Titkos információgyűjtés is folytatható, de bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközök nem alkalmazhatók, nem végezhetünk például lehallgatást. A vizsgálatról ugyanakkor készíthetünk kép- és hangfelvételt, de azon az NVSZ munkatársán kívül csak az szerepelhet, aki ellen vizsgálatot folytatnak.

Mi történik, ha kiderül: a vizsgálat alanya bizony megkenhető?

Ahogyan az NVSZ nem titkosszolgálat, úgy nem is nyomozóhatóság, ezért abban a pillanatban, hogy felmerül a bűncselekmény gyanúja, megtesszük a feljelentést a területileg illetékes rendőrség vagy nyomozóügyészség felé.

Van-e önökkel szemben bármilyen elvárás azzal kapcsolatban, mire helyezzék most a fókuszt a vizsgálatok során?

Ezek a vizsgálatok soha nem öncélúak, az elmúlt tíz évben egyetlen egyszer sem indítottak ellenünk pert azért, mert túlléptük volna a hatáskörünket vagy visszaéltünk volna az eszközeinkkel. De, ha engednénk bármilyen nyomásnak, azzal a munkánk lényege is elveszne, mert számunkra nem az jelenti a sikert, ha a TEK bilincsben viszi el a rendőrt vagy az orvost, hanem az, ha hetekkel a vizsgálat után arról értesíthetjük, hogy megbízhatósági vizsgálatot végeztünk nála, és mindent rendben találtunk. Mert erről minden érintettet értesítünk, nyilván nem fedve fel magunkat.

Említette, hogy a rendőrségnél már tíz éve végeznek megbízhatósági vizsgálatokat. Hatékonynak bizonyultak ezek?

A statisztikai adatok szerint  csökkent a korrupció a belügyi szerveknél. A bűncselekmény elkövetése miatt feljelentéssel zárult megbízhatósági vizsgálatok száma 2015-16-ban tetőzött: mindkét évben 26 ilyen eset volt, míg 2018-2020 között ez a szám éves szinten 7-9 között mozgott. Így mondhatjuk, hogy komoly visszatartó erejük és megelőző szerepük van ezeknek a teszteknek. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem csak „hard”, hanem olyan „soft” eszközökkel is küzdünk a korrupció ellen, mint az oktatás, a tréning vagy a társadalmi kampány, stb.

A rendőrség társadalmi megítélése is javult vajon? Mert az egészségügyé igen kedvezőtlen e tekintetben, felmérések szerint a közszolgáltatások közül ez a kenőpénzzel leginkább érintett terület.

Két közvélemény-kutatást is végeztettünk az elmúlt években, és ezek alapján érdemben javult a rendőrség megítélése. Az egészségüggyel kapcsolatban is optimista vagyok, még akkor is, ha tudjuk: a hálapénz megszűntetése, az egészségügy megtisztulása hosszú folyamat lesz, kemény és kitartó munka kell hozzá, hiszen egy sok-sok évtizedes, jól bevált társadalmi gyakorlattól kell megszabadulnunk. Azt látjuk, hogy az egészségügyiek döntő többsége szeretne tisztességesen, tiszta viszonyok között dolgozni.

Ehhez elengedhetetlen, hogy az emberek is értsék: törvényt szegnek, ha borítékot akarnak dugni az orvos zsebébe. A pácienseket is ellenőrzik?

A betegeket megbízhatósági vizsgálattal nem ellenőrizhetjük, de vesztegetés elkövetőjeként lehetnek bűnfelderítési tevékenységünk alanyai ők is. Ezen felül készülnek a tájékoztató anyagaink, mert nagyon nagy szükség van a tudatosításra, a szemléletformálásra abban, hogy hálapénzzel immár senki semmilyen előnyhöz nem juthat, ugyanakkor a nővért, az orvost, vagy akár az igazgatót is veszélybe sodorhatja. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az a kenőpénz, amit a beteg akar adni azért, hogy biztosan meggyógyítsák, vagy a lehető legjobban bánjanak vele, nem ugyanaz, mint amivel mondjuk, egy gyorshajtáson rajtakapott sofőr akar kibújni a felelősségre vonás alól. Ez egy borzasztóan érzékeny terület…

… amelyben az egészségügyiek is hihetetlen nyomásnak vannak kitéve esetenként a betegek vagy a hozzátartozók részéről. Magam is tanúja voltam, amikor a hozzátartozó fizetni a műtőből éppen csak kijött orvosnak, aki azt nem akarta elfogadni, mire körbevette a család az orvost, és egyszerűen nem hagyták tovább menni, amíg nem tette el a pénzt.

Az ilyen jellegű konfliktushelyzetekben lép be az NVSZ védelmi tevékenysége, ami a bűnmegelőzés és a bűnüldözés mellett a szervezet harmadik feladata. A „védett állományban” dolgozók bármikor fordulhatnak hozzánk, és – ahogyan ilyenkor akár a rendőrségnél vagy a közigazgatás más területein dolgozókat – védelem alá helyezzük, az elkövetőkkel szemben pedig eljárunk.  Azért is nyitunk irodákat hamarosan 7 egészségügyi intézményben, hogy azonnali segítséget tudjunk nyújtani konfliktushelyzetekben.