Korszakalkotó kutatások az ELTE laboratóriumaiban

Interjú2019. okt 7.BGA

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól 1,7 milliárd forint támogatást kapott az Eötvös Loránd Tudományegyetem. A tavaly indult Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programmal együtt, így már évi 3,7 milliárd forint áll az ELTE rendelkezésére, hogy tovább fejlessze kutatásait – mondta lapunknak az egyetem rektora. Borhy László úgy véli, hogy hamarosan igen jelentős eredményeket érhetnek el, mind az élelmiszer, mind a gyógyszeripar, illetve az informatika területén.

Mire fordítják a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól kapott 1,7 milliárd forintos segítséget?

A támogatott kutatási programok közül kettő a kormányzat által stratégiai fontosságúnak tartott iparágak versenyképességéhez járul hozzá, a harmadik pedig Magyarország társadalmi megerősödését segíti elő. Ebből az összegből a szintetikus kémia és biokémia, a mesterséges intelligencia alkalmazásai, valamint a családi és nemzeti közösségépítés területén zajló kutatási programokat finanszírozzuk majd.

Birkner Zoltán a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke (b) és
Borhy László az ELTE rekotroa (j)

Az ELTE miként tud azzal a hatalmas tudásbázissal, amely a rendelkezésére áll, becsatlakozni Magyarország innovációs és kutatási vérkeringésbe?

Sok olyan karunk van, amelyeknek jó ipari kapcsolataik vannak és ezeket most tovább tudjuk bővíteni.

A tavaly indult Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programmal együtt a mostani támogatásnak köszönhetően már évi 3,7 milliárd forint áll az ELTE rendelkezésére, hogy fókuszáltan fejlesszük kutatási kapacitásunkat.

Megerősítjük a hagyományos alapkutatási tevékenységünket, és kiegészítjük azt innovációs elemekkel, valamint ipari és társadalmi kapcsolódásokkal hét tématerületen. Lényeges, hogy tavaly már kidolgoztunk egy olyan innovációs stratégiát, amely elemei egymásra, illetve az említett kutatásokra épülnek. A biokémia, a szerves kémia, a fizika, az informatika az innovációs fejlődés elengedhetetlen része. A legnagyobb vállalatokkal jók a kapcsolataink, amelyeket most tovább bővíthetünk.

Mondana példákat?

Említést érdemel az Egészség tématerületen a „Szint+” azaz a szintetikus kémia és biokémia elnevezésű projektünk. A kutatási munka középpontjában részben olyan kismolekulák létrehozása áll, melyek a gyógyszeriparban is nagy jelentőséggel bírnak, és új távlatokat nyithatnak egyes betegségek kezelésében. A programban egyrészt kulcsfehérjék és hatóanyagok fejlesztését és szerkezetvizsgálatát valósítják meg a 2-es típusú cukorbetegség, egyes neurodegeneratív betegségek, onkogén- és izom-fehérjék, illetve egy szteroidrezisztens vesebetegség kapcsán.

Az ipar, illetve a digitalizáció területén miben működnek közre?

Itt az „Alkalmazásiterület-specifikus nagy megbízhatóságú informatikai megoldások” elnevezésű programról van szó, hiszen erre is kaptunk támogatást.

Ez pontosan mit takar?

A kutatások a gazdaság legégetőbb kihívásaihoz illeszkedő informatikai szakterületeket célozzák meg.

Például?

Egy-egy informatikai rendszerhibák kihatnak mindennapi életünkre, kockázatot jelentenek. Ezen kívül adatvédelmi, biztonsági problémákat hordoznak, hatalmas gazdasági hátrányokat okozhatnak sőt, a biztonságkritikus rendszerek esetén még az életünk is veszélybe kerülhet.

Hat új kutatócsoport felállítását tervezzük: az autonóm rendszerek, az agrárinformatika, a szoftveripar, a digitális szolgáltatások, valamint a mesterséges intelligencia és matematika és az optimalizáció területén dolgozunk majd.

Ezeken a területeken egyébként évtizedek óta van kutatás az ELTE-n, számos hazai és nemzetközi pályázat támogatásával. A kutatási eredményeket újonnan induló oktatási programok is hasznosítják.

Támogatást nyertek a kultúra és család tématerületen is. Ezt miként tudják beilleszteni a kutatási programjaik közé?

Valóban sokoldalú az egyetemen a munka. Itt a közösségépítésről van szó, amelybe a család és nemzet, a hagyomány, de még az innováció is beletartozik. Ez a tématerület azt a hosszú távú feladatot tűzte maga elé, hogy feltárja, európai múltunkban és a világ velünk kölcsönhatásban élő nagy kultúráiban az egyes korszakok és térségek milyen mértékben, és milyen értékvilággal foglalkoztak a nemzet fennmaradásának és gyarapodásának legfőbb letéteményesével, a családdal.

A tapasztalatok birtokában a jelenre és a jövőre vonatkoztatva is meg lehet fogalmazni olyan javaslatokat, amelyek a tudomány- és a kultúrpolitika eszköztárán keresztül hozzájárulhatnak a közösségépítéshez, a nemzet megerősítéséhez.

Így megtudhatjuk, hogy miképp emelték a családot a civilizációs erőfeszítések középpontjába, hatva a kedvezőbb népesedési folyamatokra.

Érdekes és sokoldalú témákat említett, ám amennyiben nemzetközi viszonylatban vizsgáljuk az ELTE kutatási tevékenységét, akkor hová sorolja magukat?

Előkelő helyen állunk mind itthon, mind külföldön. Lépést tudunk, de kell is tartanunk a nemzetközi K+F+I területen. Ez elengedhetetlen, mint látja, olyan programokban veszünk részt, amely a versenyképességünket is növeli.

Van most olyan kutatásuk, amelyet akár korszakalkotónak tart?

A nagy biztonságú adatvédelmi rendszerek kutatását, vagy akár a gravitációs hullámok vizsgálatát emelném ki. Az ELTE informatikai kara ebben élen jár. De az említett kémiai munkásságunk is igen jelentős, amely a gyógyszeriparban és a betegségek kutatásában ér el kimagasló eredményeket.

Miről van szó, miben korszakalkotók és egyediek?

Laboratóriumainkban kutatások folynak például az az élelmiszeranalitikával és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban is. Módszereink segítségével rövidebb idő alatt lehet majd az adalékanyagok, idegen (esetenként káros) összetevők – toxinok – mennyiségét meghatározni.

Az olajok, üdítőitalok, tej, génkezelt növények mennyiségi és minőségi vizsgálata javulhat, módszereink segítségével könnyebben kiszűrhetők belőlük a káros anyagok.

Ám nem csak az élelmiszer, hanem a gyógyszeriparban is fokozhatjuk a termékbiztonságot. De említhetem az Alzheimer-kór kutatását is, az ezzel kapcsolatos molekuláris részletek vizsgálatát.

Ez is hatalmas tudományos előrelépés?

Igen. A polipeptidek és fehérjék oldatfázisú térszerkezet-meghatározását vizsgáljuk.

Ezt így nem sokan értik. Elmagyarázná mit jelent? 

Feltérképezzük a belső dinamikai tulajdonságaikat a fehérjéknek. Ez nagy hozzáadott értéket képvisel, atomi felbontásról van szó.

Például molekuláris ragasztókat, térkitöltőket fejleszthetnek kutatóink, így fokozva a gyógyszerstabilitást is.

És itt jutunk el a fehérjékhez, ugyanis azok hibás feltekeredésének vizsgálata elvezethet akár az Alzheimer-kór kutatásának molekuláris részleteihez is. Mindezekkel a módszerekkel több és jobb eredmények érhetők el. De nálunk működik az ELTE-CrystalLAB is, amely valóban különleges helyszín és kutatóbázis.

Erről mit kell tudni, miben rejlik a különlegesség?

Fehérjék és fehérje-komplexek szerkezet-meghatározását és kismolekulás krisztallográfiai, azaz kristályokkal kapcsolatos vizsgálatokat végezzük.

Célunk a térszerkezet atomi szintű felderítésével a biológiai makromolekulák működésének és kölcsönhatásainak pontosabb megértése.

Tavaly ehhez a műszerpark teljes felújítását tudtuk megvalósítani kutatócsoportok széles körű összefogásának köszönhetően két állami (VEKOP) pályázat keretében. Nyitott laboratóriumként az ELTE-CrystalLAB célkitűzése a kutatási igények minél szélesebb körének kiszolgálása együttműködésekben vagy szolgáltatásként. A kismolekulás és fehérjekrisztallográfiai méréseket és kristályok tesztelését az úgynevezett Rigaku XtaLAB Synergy-R röntgendiffraktométerrel végezzük.

szuperröntgenAz országban is egyedülálló legnagyobb sugárintenzitású készüléket
megközelíteni sem szabad

Ez abban egyedülálló, hogy a hazai készülékek közül ez rendelkezik legnagyobb sugár-intenzitással, így lehetővé válik a kristályok tágabb körének vizsgálata. A kristályosítási kísérletek kiértékelése pedig a Formulatrix Rock Imager 2 félautomata mikroszkóppal történik.

kristálymikroszkópKristályanalízis a különleges mikroszkóppal

Összességében azt mondhatom, hogy a fehérje-kutatásban hatalmas lehetőségünk és szerepünk van. Épp ezért nem csak itthoni, hanem nemzetközi szinten is hallatunk magunkról.

A sikerhez magasan képzett kutatók kellenek. Igen ám, de őket külföldre csábítják. Mit tapasztal az elvándorlással kapcsolatban?

Pontos számmal nem szolgálhatok, de az biztos, hogy nálunk az ELTE iránt elkötelezett tanárok és kutatók dolgoznak. Nem állítom, hogy nem kapnak jobb lehetőséget, mint amit mi kínálunk, van kivándorlás is, ám ha ennek mértéke egetverő lenne, akkor arról munkáltatóként tudnék.

A tehetséges tanulókat csapaterősítőként miként tudják itt tartani?

Az Új Nemzeti Kiválósági Program ad lehetőséget arra, hogy azok, akik a gimnáziumból ide kerülnek, kapjanak plusz támogatást. Így majd kutatóként és doktoranduszként is erősíthetik a hazai tudományos életet.

Mindenkit ösztönözni szeretnénk, hogy foglalkozzon kutatással, fejlesztéssel, innovációval Ez a jövő.

A pár évvel ezelőtt meghirdetett ELTE Ígéretes Kutatója programunk is népszerű, évenként nyolc díjat osztunk ki a legjobbaknak a tudomány ünnepén. Szerencsére akad példa bőven arra, hogy a számításaikat a kutatóink nálunk találják meg.

(Fotók: Növekedés, NKFIH)