Közbeszerzési Hatóság elnöke: Segítjük a korrupcióellenes munkacsoportot és az Integritás Hatóságot

Mekkora összegben írtak ki közbeszerzéseket tavaly, illetve tavalyelőtt?

Tavalyi gyorsjelentésünkben azt közöltük, soha nem látott összegű, mintegy 4200 milliárd forint értékű közbeszerzést írtak ki 2021-ben. Akkor azt hittem, ezt a csúcsot nem lehet megdönteni, de meglepetésre 2022-ben mégis sikerült egy 4590 milliárd forintos összeggel. Ez 7894 darab közbeszerzési kiírást jelentett, ami néhány 100 darabos emelkedés a megelőző évhez képest. A növekedést kifejezetten pozitívnak tartjuk, hiszen ennek a hatalmas összegnek a jelentős része kis- és közepes vállalkozásokhoz kerül. 

Mi magyarázza, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos megállapodás elhúzódásának ellenére növekedést regisztráltak?

Egyrészt az előző uniós ciklusból áthúzódó eljárások még folyamatban lehetnek, másrészt vannak olyan pályázati kiírások, amelyeket a magyar kormány előfinanszíroz, amíg meg nem érkeznek az uniós támogatások.

Akadnak feltételes közbeszerzési eljárások is, amelyekben győztest hirdetnek, de azzal a feltétellel, hogy akkor lép hatályba a szerződés, amikor megérkezik az uniós támogatás.

Ezen kívül az ajánlatkérőknek vannak olyan beszerzései, amelyek a mindennapi működéshez szükségesek, és amelyek beszerzését nem lehet nélkülözni. Vagyis a viták ellenére nem állt meg az élet. 

Az elhalasztott állami beruházások hatása esetleg csak idén mutatkozik majd a számokban?

Attól függ, hogy milyen beruházásról van szó. Amelyeket végleg leállítanak, azok biztos nem jelennek meg a statisztikában, de minden bizonnyal lesznek helyettük más beruházások. Amelyeket csak elhalasztanak, azok később jelentkeznek csak a számokban. Végül a megkötött szerződések közül azok a feltételes közbeszerzések maradhatnak el, amelyekhez valamely okból mégsem kapjuk meg utólag az uniós támogatást.

Mekkora összeg jutott a tavalyi 4590 milliárd forintból a hazai kis- és közepes vállalkozásokhoz?

Miután a hazai szabályozás kiemelten fontosnak tartja a szektor részvételét a közbeszerzésekben, igen jelentős az arányuk.

A tavalyi adatok szerint a kiírások 84,3 százalékát kkv-k nyerték, összegét tekintve pedig valamivel több, mint a felét.

Tavaly sok nagyértékű eljárás volt, amelyeken már cégméretből adódóan sem tudtak indulni a kisebb vállalkozások, alvállalkozóként viszont ezekbe is becsatlakozhattak, így áttételesen a kkv-k közbeszerzésekből való részesedése jóval nagyobb. 

Mekkora volt a külföldi vállalatok aránya a tavalyi közbeszerzésekben?

A külföldiek részvételét nehéz pontosan megmondani, mert nagyon sok cég úgy működik és szerződik, hogy létrehoz egy magyar székhelyű leányvállalatot, és azzal pályázik, így már belföldinek minősül. A nehézségek ellenére a valós tulajdonosi hátteret vizsgálva megpróbáltuk elemezni ezeknek a vállalkozásoknak az arányát, reprezentatív minta alapján. A legutóbbi felmérésünk szerint 2020-ban az 50 legnagyobb építési beruházás 65 százalékát hazai, 35 százalékát pedig külföldi cégek nyerték. Ugyanezek az arányszámok Németország esetében 95:5, Ausztriában 98:2.

Mi a helyzet az egyajánlatos közbeszerzésekkel?

A beruházás értéke szerint kell eldönteni, hogy a nemzeti vagy az uniós eljárásrend szerint kell lebonyolítani az eljárást. A nemzeti eljárásrend szerint építési beruházás esetén 50 millió, áru- és szolgáltatásmegrendelés esetén 15 millió forint fölött kell közbeszerzést kiírni, az uniós eljárásrend szabályait pedig építési beruházás esetén mintegy 1,8 milliárd, áru- és szolgáltatásmegrendelés esetén pedig 80 millió forintnál nagyobb értékű beruházás esetén kell alkalmazni. Az eljárások 60-70 százalékára a nemzeti, 30-40 százalékára az uniós szabályok vonatkoznak.

Az Európai Bizottság statisztikája csak ez utóbbiakat veszi alapul, tehát valótlan az az állítás, hogy az összes eljárás kb. 40 százaléka egyajánlatos.

Ezen kívül vannak olyan eljárások, amelyek több részre bontva kerülnek kiírásra, ezekre részenként kell szerződést kötni. Az uniós ellenőrzési metódus szerint ezek mind külön-külön szerződésnek számítanak, ezeket vizsgálja a bizottsági módszertan.

Mi viszont – hasonlóan több más tagállamhoz – már hazánk uniós csatlakozása előtt, és most is eljárásonként vizsgáljuk a közbeszerzéseket.

A módszertanunkat természetesen már kiegészítettük, de ebből adódtak az eltérések az értékelésben: az uniós módszertan szerint volt 39 százalék az egyajánlatos szerződések aránya, amely – ahogyan legutóbbi Gyorsjelentésünkben is kimutattuk – jelentősen csökkent az előző félévben. Az uniós listán ezzel egyébként a középmezőnyben vagyunk, az egyajánlatos szerződések magas arányára vonatkozó probléma összesen 18 tagállamot érint. 

Sok vád éri a magyar közbeszerzési rendszert, hogy nem átlátható.

Ez tényszerűen nem igaz. Az Európai Bizottság saját adatai szerint Magyarországon 100% a közbeszerzési eljárások átláthatósága. Az erre vonatkozó uniós indikátor, amely szerint azt számolják, hány olyan eljárás volt, ahol nem kapott megfelelő információt az érdeklődő állampolgár - a magyar adat nulla, azaz egyetlen olyan eljárás sem volt, ahol hiányos lett volna a közölt információ.

Mi a helyzet a hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásokkal, amelyekkel kapcsolatosan szintén sok kritika éri a magyar rendszert?

Vannak olyan esetek, amikor azért nem lehet nyílt eljárást lefolytatni, mert kizárólag csak egy gazdasági szereplő képes a szerződés teljesítésére, pl. kizárólagos jogokkal rendelkezik a beruházással kapcsolatosan. Ha például valaki elkészít egy szoftvert, művészeti alkotást, amelyre vonatkozóan szerzői joga van, akkor rajta kívül senki más nem dolgozhatja át azt, amennyiben erre van szükség.

A magyar közbeszerzési szabályozás pontosan megnevezi azokat az eseteket, amikor lehetséges a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Tavaly összesen 208 ilyen eljárást indítottak, tavalyelőtt 260-at, azelőtt pedig 248-at, ami európai szinten is igen kedvező adatnak számít.

A járvány, illetve a háborús veszélyhelyzet miként módosította a közbeszerzési eljárásokat?

A jogi környezet nem módosult. A jogszabály szerint rendkívüli sürgősségi helyzet esetén lehetséges hirdetmény nélküli eljárásokat folytatni azzal, hogy a versenyt mindenképpen biztosítani kell, legalább három szereplőt meg kell hívni az eljárásba. De az uniós irányelv szerint veszélyhelyzet esetén közbeszerzési eljárás mellőzésével is be lehet szerezni az éppen szükséges javakat. Végül arra is sor kerülhet, hogy az Unió központosítottan szerez be bizonyos termékeket.

Azt is látjuk az adatokból, hogy a veszélyhelyzet nem csökkentette az eljárásokon induló cégek számát, évente átlagosan 5000 vállalkozás pályázik, és 3-3,5 ezer nyer el megbízásokat. 

Milyen az Integritás Hatósággal a kapcsolatuk?

Az Integritás Hatóság, akárcsak a Közbeszerzési Hatóság, autonóm szervezet, amellyel intézményesített és szakmai kapcsolatunk is van. Egyrészt a Közbeszerzési Hatóságkeretében működő Tanácsnak - amelybe az ajánlattevők, az ajánlatkérők és az egyes közérdekű célokat képviselő szervezetek delegálnak tagokat – tagja az Integritás Hatóság elnöke. Másrészt az Integritás Hatóság mellett működő Korrupcióellenes Munkacsoportban a jogszabály értelmében tanácsadóként mi is részt veszünk. Kölcsönösen segítjük tehát egymás munkáját, végső céljaink ugyanis megegyeznek, vagyis hogy a szabályok betartásával, tisztességesen, átláthatóan szülessenek a közbeszerzésekkel kapcsolatos döntések. De más, hasonló célokat valló szervezetekkel is szívesen együttműködünk, amelyek a közbeszerzési kérdéseket tárgyilagosan és objektíven ítélnek meg.