Kutatóorvos: Hosszú távú védekezésre kell felkészülni

Ön a közelmúltban egy online konferencián azt mondta, sokkal többet kellene tesztelni. A miniszterelnök hétfőn tömeges, célzott koronavírus-tesztelés elindítását jelentette be. Ezt már jó iránynak tartja?

Egyértelműen igen!

Alapvető paradigmaváltás kell a Covid-tesztelésben, azzal az egészségügyre nehezedő nyomás is mérséklődne és a gazdaság is kevésbé érezné ennek negatív hatását.

Ezt bizonyítja Dánia példája, ahol hétszer annyi PCR-tesztet végeznek, tesztelnek, mint nálunk, és míg tavasszal mi álltunk jobban a megbetegedések és a halálozások számát tekintve, most ők vannak sokkal jobb helyzetben. Magyarországon jelenleg exponenciálisan nő a kórházban kezeltek és a lélegeztetőgépen lévők száma.

A WHO kritériumai szerint a járvány egy országban akkor van kontroll alatt, ha a pozitív tesztek aránya 5 százaléknál alacsonyabb.

A legfrissebb adatok szerint nálunk ez az arány jelenleg több mint 23 százalék, Dániában pedig mindössze 1,8! Ott 5,6 millióan élnek, és már majdnem 6,9 millió tesztet végeztek, nálunk, kicsivel több, mint másfél millió teszt jut a 9,5 millió lakosra.  Az esetszámok Dániában is emelkednek (nem tudom, összefüggésben van-e ez a nyércekben talált mutációval), de ott eddig 71 és fél ezer igazolt fertőzöttet szűrtek ki és 789 haláleset történt – közülük majdnem fél ezren az első hullámban haltak meg. Nálunk csaknem 178 ezren fertőződtek meg és majdnem 3900 a halálos áldozat, ami ötszöröse a dán adatnak.

Ez valóban elgondolkodtató, de mi most sokkal többet tesztelünk, mint tavasszal, mégis rosszabbak az eredmények. 

Nem önmagában a tesztelés a fontos, hanem a gyors tesztelés és a fertőzöttek elkülönítése.  Ehhez tesztelési központok kellenének és egy sokkal gyorsabb hálózat, mert az nem megfelelő, hogy hétfőn leveszik a mintát, és csak pénteken jön meg az eredmény. Növelni kell a laborkapacitást, de ez megítélésem szerint ez csak elhatározás kérdése, mert nagyon sok kutatólabor van az országban, ahol vannak PCR-vizsgálatra is alkalmas berendezések. Azokat egyebekben most sokkal könnyebben be lehetne szerezni, mint a pandémia első hullámában.

Erre nem lenne szabad sajnálni az erőforrásokat, mert a végszámla sokkal kedvezőbb lesz az egészségügyi költések és a gazdaság  oldaláról is. Nem beszélve arról, hogy lesz harmadik hullám, és hogy annak mennyire lesz lapos a görbéje, vagyis mennyire lódul meg ismét a megbetegedések és a halálozások száma, azt a tesztelés fogja eldönteni.

Hosszú távú védekezésre kell készülnünk.

Nyilván nem csak ezen múlik a járvány alakulása.

Nem, de rövid távon ez egy nagyon-nagyon fontos tényező. Főként, mert még évekbe telhet, mire a vakcinákkal sikerül elérni a nyájimmunitást, a járványnak pedig csak az vethet véget. Addig is a maszkviselés, a távolságtartás és a kézmosás betartása, valamint ha kell, akkor a korlátozó intézkedések is nélkülözhetetlenek. Az egyes országok között óriásiak e téren a különbségek, és azt látjuk, hogy lehet jól védekezni, tehát mindegyik államnak a saját kezében van a sorsa.

A kormány szerdai ülésén értékeli a jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések hatását és szükségességét. Hamarosan kiderül, mennyire váltak be a két hete bevezetett szigorítások.

A tömegrendezvények betiltása a legjobb döntés volt, hiszen a tavaszi olasz és spanyol BL-meccsek egyértelműen megmutatták, milyen hatalmas kockázatot jelentenek az ilyen események. Kiszámoltuk, hogy ha az FTC-UTE mérkőzésen megjelent 16 ezer nézőnek csupán az 5 százaléka volt fertőzött, az 800 koronavírusos embert jelentett. Ha ők csak további két másik szurkolónak adták át a fertőzést, akkor is már 1600 új esetről beszélünk, és ha csak az 1 százalékuk nem tud megküzdeni a vírussal, az is 16 elkerülhető halálesetet jelent.

Tegyük hozzá, hogy ezt nem egy focigyűlölő mondja, hanem olyan valaki, aki komoly hazai és nemzetközi labdarúgó-játékvezető karriert is maga mögött tudhat. Orvosként hogyan látja, min kellene még változtatnunk?

Nagyon fontos lenne programot indítani intenzíves szakorvosok, szakápolók képzésére, átképzésére.

Az angol vagy a német intenzív ellátás a magyarnál sok tekintetben előbbre tart, és bár ott sem dúskálnak szakemberekben, mi már a járvány előtt sem álltunk jól ezen a téren. Egyik napról a másikra nem is tudunk elővarázsolni sehonnan elegendő számú szakképzett kollégát, de – mivel, mint mondtam, ez a vírus még sokáig velünk lesz – ezt a helyzetet muszáj lesz valahogyan kezelni. Ez egy hosszú távú folyamat, és ezért is fontos a tesztelés, mert valahogyan muszáj mérsékelni az egészségügyre és főként az intenzív osztályokra nehezedő terhelést.

Ön a Pécsi Tudományegyetem Transzlációs Medicina Intézeténeki intézetvezető egyetemi tanára és a Koronavírus elleni transzlációs lakosságtámogató akció- és kutatócsoport stratégiai vezetője is. Mi a transzláció és miben segítheti a koronavírus elleni védekezést?

A transzlációs medicina a XXI. század orvostudománya. Fő feladata felgyorsítani a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását. Amikor egy ilyen járvány van, és gyors reakciókra van szükség, ez még nagyobb hangsúlyt kap. Örömmel tölt el minket, hogy elemzéseinket a kormányzat is több esetben használta döntéshozatalaiban. Ezekben  szerepelt például, hogy az intézkedésekben vegyék figyelembe a regionális különbségeket, vagy, hogy húsvétkor ne legyen lazítás. Elemzéseink most is bármikor elérhetőek a döntéshozók részére.

Mit gondol, karácsonykor is szükség lehet a húsvétihoz hasonló kijárási korlátozásokra? A WHO egyik vezetője a minap arról beszélt, hogy az idén biztonságosabb lenne, ha karácsonykor nem szerveznének a családok nagy összejöveteleket.

Egyértelmű, hogy a karácsony családi körben az igazi, de a húsvétot is kibírtuk valahogy nagy népvándorlás nélkül. Idén nem az a fő szempont, hogy minden családtag a karácsonyfa körül legyen, hanem az, hogy jövőre is együtt lehessünk mindannyian.