Magyarország a lehetőségek földje annak, aki ezen a területen terjeszkedik 

Hogyan alakul az M&A piac most Magyarországon?

Eltérő adatokat lehet olvasni ezzel kapcsolatban. Az EY becslése szerint éves szinten eddig volt körülbelül kilencven-száz ilyen ügylet Magyarországon, ehhez képest tavaly 137 környékén alakult az M&A tranzakciók száma. Az elmúlt tíz év hazai viszonylataihoz képest ez szignifikáns növekedés,

még sosem volt ennyi tranzakció mint 2022-ben. A tranzakciós piac becsült mérete 6 milliárd dollár volt tavaly Magyarországon, ami a 2012-es 0,5 milliárd dollárhoz képest komoly előrelépést jelent.

Ami még érdekes a hazai piaccal kapcsolatban, hogy 2022-ben a magyar piacon a hazai tranzakciók továbbra is domináltak, és a belföldi tranzakciók aránya növekedett. A kifelé irányuló tranzakciók enyhén csökkentek, a leggyakoribb célországok főként európaiak voltak.

Iparágak tekintetében még mindig az IT dominál (26 százalék), amit az ingatlan (11százalék) és az energiaszektor (9 százalék) követ.

Mitől indult be ennyire a nyüzsgés? Elvégre egy globális gazdasági válság kellős közepén vagyunk…

A jegybanki alapkamat a tavalyi év januárjában még 2,90 százalék volt, de 2020-ban volt az 0,60 százalék is. Ehhez képest most 13 százalékra emelték fel, emiatt olyan kedvezőtlen lett a kamatkörnyezet hogy elég sok helyen felmerültek finanszírozási problémák. Háromhavi BUBOR 16,3 százalék, erre jöhet még rá némi felár. Amúgy vannak most államilag támogatott programok is, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Program, de ezt nem igényelheti mindenki, és a keret is kimerült.

Ezen kívül sokan vannak, akik növekedni szeretnének, de ehhez forrásokra van szükségük. Magyarországon az ipar hatalmas fejlődés előtt áll, ami rengeteg lehetőséget jelent többek között a beszállítóknak.

Vegyük példaként Debrecent. Ide az elkövetkezendő években körülbelül 40 ezer ember fog bevándorolni, mivel a város vonzáskörzetéből nem fogják tudni a most épülő gyárak a munkaerő toborzását.

Az ide települőknek viszont sürgősen szálláshelyre lesz szüksége. Kiadó szoba és elérhető szálloda kevés van és magas költséggel járnak, így valamilyen alternatív megoldásra van szükség.

A hagyományos autóipar is terjeszkedik, itt is egyre több keresnivalójuk lenne a hazai kkv-knak, de a saját fejlesztésük rendkívül forrásigényes, drágán nem akarnak piaci alapon banki hitelt felvenni, és bár vannak államilag támogatott kölcsönök is, ezek kerete erősen limitált. Ennek köszönhető, hogy

egyre többen nyitnak a tőkebevonás irányába, a mi ügyfeleink nagyjából 800 millió és 5 milliárd forint között vonnak be tőkét, de ez iparág és projekt specifikus.

Így a vállalkozások pénzt kapnak, amiért cserébe tulajdonrészt adnak. Magyarországon ez egy elég hosszú folyamat, 10-12 hónap, nyugaton ez 5-7 hónap. Ebben segítünk mi a cégeknek, összeállítjuk nekik az ehhez szükséges anyagokat üzleti tervet, cashflow tervet csinálunk, megpróbáljuk a cég egy bizonyos százalékát eladni. Az utóbbi időszakban ez eléggé felfutóban van.

Könnyen jutnak így forráshoz a cégek?

Igen, mi azt látjuk, hogy elég sok a kihelyezetlen forrás, keresik a befektetők a jó projekteket, de bizony ezek száma is véges. Amikor befektetésről beszélünk, általában a startupok jutnak az ember eszébe. A befektetők egy része főleg ezekben gondolkozik, de ne felejtsük el, hogy nem csak a tech-intenzív szolgáltató szektor van.

Azok a befektetők viszont, akik nem a divathullámokat akarják meglovagolni, vagy csupán az alacsonyabb kockázatú befektetéseket preferálják más típusú cégekre vadásznak.

A mi ügyfeleink 80 százalékban nem startupok, hanem az ipari termelés valamelyik területét fedik le, mondjuk T1, T2 vagy T3-as beszállítója az valamelyik nagy autógyárnak, valamilyen terméket, csavart, vagy hajlított lemezt gyártanak, és ebben sikeresek tudnak lenni.

Ha ehhez még társul az, hogy a generációváltás problémáját sikerült megoldaniuk, vagy ha nem is, de a menedzsmentben van még elég lendület, megvannak az ötletek az expanzióra és még elég agilisek is, azok számára a lehetőségek földje a mai Magyarország.

Egyúttal éppen ezek a cégek azok, amelyeket a nagy nemzetközi beruházásoknak köszönhetően most különösen kedvelnek a befektetők, de kicsit szélesebb perspektívából nézve egész Európában népszerű hívószó most az újraiparosítás, a covid-válság óta mindenki fázik attól, hogy Ázsiába telepítse a gyártást.

Ketten kellenek a tánchoz, a magyar kkv-k tulajdonosai mennyire nyitottak arra, hogy megváljanak az általuk alapított, évtizedeken át vezetett cég egy részétől?

A magyar vállalkozások zöme sokáig nem foglalkozott a tőkebevonás lehetőségével.

Különösen igaz ez az ipari vállalkozásokra, ezek körében ugyanis a vezetők átlagéletkora magasabb, sokan közülük még a rendszerváltás előtt kezdték az építkezést, és még csak nem is hallottak arról, hogy lenne ilyen lehetőség.

Eddig nem is nagyon volt rá szükségük, a cég hozta a megfelelő növekedést, elégedettek voltak. Most viszont, hogy a banki hitelek ennyire megdrágultak, egyre többen gondolkodnak el azon, hogy új utakat kellene találni, hogyan tudnák optimalizálni a működésüket, és erre a tőkebevonás egy jól működő megoldás lehet.