Már Mexikóból is jönnek hozzánk dolgozni

Legutóbbi vezérigazgatói felmérésük szerint a magyar vállalatok életében egyre nagyobb jelentősége van a V4 országokkal kialakított kapcsolatoknak. Miből látható ez?

A PwC 8. Vezérigazgató Felmérése során idén is megkérdeztük a magyar vállalatvezetőket, mely országok a legfontosabbak számukra a növekedés szempontjából. A válaszok azt mutatják, hogy

Csehország és Lengyelország jelentősége nőtt, kiemelten fontos a velük kiépített kapcsolat a vállalatvezetők számára. Románia és Szlovákia korábban is a toplistán szerepelt,

így elmondható, hogy a régió országai egyre jobban kezdenek egymásra fókuszálni gazdasági tekintetben. Ehhez persze hozzájárul az országok politikai közeledése is, illetve hazánk esetében központi elhelyezkedése.

Mind nagyobb problémát jelent hazánkban a munkaerőhiány, egyre több a külföldi munkavállaló. Önök hogyan látják?

Valóban, már egészen távoli országokból is érkeznek hozzánk munkavállalók a hiányszakmákban. A PwC munkavállalói engedélyek beszerzésével, külföldi munkavállalók kiküldetésének menedzselésével is foglalkozik.

Praxisunkban előfordult már, hogy egy gyár lengyel, török üzeméből hozott néhány hónapra 200 munkást, akiket nem kellett betanítani, hiszen itt is ugyanazt csinálták, mint otthon.

Később, amikor vége volt az adott munkának, hazautaztak. De ugyanez megesett már mexikói, vietnámi, koreai munkavállalókkal is. Ez is azt mutatja, hogy a vállalatvezetők minden eszközt megragadnak, hogy bármi áron, de megoldják az égető munkaerőproblémát.

Azt is hallani, hogy az ukrán munkavállalók átjönnek ugyan hazánkba, de sok esetben szinte azonnal tovább is lépnek Nyugat-Európába.

Tapasztalataink ennek ellentmondanak.

Jellemzően kéthetes ciklusban dolgoznak nálunk az ukrán munkások, majd hazamennek, s újak érkeznek helyettük.

A bérek magasabbak, mint otthon, így megéri nekik itt dolgozni, hiszen közel van, és a hónap második felében el tudják végezni az otthoni, jellemzően mezőgazdasági, háztáji munkákat. Azért is jó számukra ez a megoldás, mert így nem szakadnak el hosszabb időre a családjuktól.

Fel vagyunk készülve az euró bevezetésére? Mi erről a vállalatvezetők véleménye?

Ameddig a forint árfolyama viszonylagosan együtt mozog az euróval, addig nincs gondjuk a vezérigazgatóknak, azaz részükről nincs nyomás a kormány felé az euró bevezetésére. Amíg a makrogazdaság mutatói jók, a hitelminősítők javítják a magyar adósságbesorolást, addig a vállalatvezetőknek ezen a téren nincsenek különösebb gondjaik.

És úgy látjuk, azért sincs számukra napirenden a kérdés, mert a túlságosan korán bevezetett euró akár komoly problémákat is okozhatna, amiket jobb elkerülni.

Minek köszönhető, hogy a magyar cégvezetők a nemzetközi átlagnál optimistábbak?

A magyar vállalatvezetők saját vállalkozásukra vonatkozó várakozásai folyamatosan javulnak 2011 óta. Ugyanez az optimizmus a gazdaság egésze vonatkozásában nincs meg. Jelenleg is növekedésre, de visszafogottabb növekedésre számítanak a tavalyi jelentős bővülést követően.

Ennek magyarázata, hogy látják a világszerte mutatkozó problémákat, illetve érzékelik az itthoni munkaerő gondokat, ami közvetlenül is érinti őket.

Ezzel szemben belső tartalékokat még látnak a vállalkozásukban, elsősorban az automatizációban.

Ez érhető is, hiszen egy robot akár négy alkalmazott munkáját képes elvégezni, ráadásul éjjel-nappal munkára fogható. Vagyis azokat a munkákat, amelyek könnyen sztenderdizálhatók, várhatóan a közeljövőben robotizálják. Ez általában is hasznos a magyar gazdaságnak, mert az így felszabaduló munkaerő átvándorolhat, és nagyobb értéket teremthet azokban a munkakörökben, amelyek nem automatizálhatóak.

A visszaesés előtti pár évet a versenyképesség fokozására próbálják felhasználni a vállalatok. Van ennek realitása?

A saját vállalkozásuk tekintetében mindenképpen úgy látják a vezetők, hogy van még tere a növekedésnek. Azt is lehet látni, hogy a magyar jogalkotó igyekszik ezt támogatni, hol hatékonyabban, hol kevésbé hatékonyan.

Például a kis- és közepes vállalkozások adózása tekintetében látunk előremutató lépéseket.

Egyre több kisvállalkozó szeretne katázni, mert ez anyagilag és az adminisztrációt tekintve is kedvezőbb számára. Általánosan is jellemző, hogy egyre inkább előtérbe kerülnek a rugalmas munkavégzési körülmények, ami irodai és egyéb, nem munkapadhoz kötött munkakörökben reális alternatíva.