Válságtól tartanak a vállalatvezetők, itthon pedig a munkaerőhiány aggasztja őket

A PricewaterhouseCoopers (PwC) Magyarország nyolcadik alkalommal tartott felmérést hazai vállalatvezetők között partnerségben a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ). A személyes megkérdezésen alapuló magyar kutatással párhuzamosan a PwC világszerte közel 1400 vállalatvezetővel készített interjút. A cégvezetőket arról kérdezték, hogy látják a gazdasági növekedési kilátásokat, saját vállalatuk helyzetét, milyen kihívásokat látnak.

Lassulástól tartanak

Dr. Koncz Barbara, a PwC Magyarország adó- és jogi tanácsadási üzletágának igazgatója szerint a saját cégével kapcsolatban a legtöbb vállalatvezető optimista, a gazdasági növekedésbe vetett hitük azonban megingott. Ez egyes esetekben érthető is, hisz például Európa fejlettebb országaiban kifulladóban a viszonylag magas növekedési ütem, nálunk azonban ennek nyoma sincs.

A cégvezetők azonban tartanak tőle, a 10 évvel ezelőtti válság utóhatásának tekinthető, hogy a hosszú fellendülés után lassuló növekedés, esetleg recesszió jöhet.

Bíznak cégükben

A vezetők ugyanakkor úgy gondolják, hogy saját vállalatuk rosszabb külső feltételek mellett is jól teljesíthet, ennek hajtóereje lehet a folyamatok optimalizálása, az innováció és az emberi erőforrás bővítése. A munkaerő bővülésére alapuló növekedés tehát még mindig fontos szempont, persze ez érthető azok után, hogy több évtizeden keresztül bőséges volt a munkaerő kínálata, jelentős munkanélküliség mellett.

Munkaerőhiány

Most azonban a munkaerő kínálata szűkössé vált, főleg a gyorsan növekvő, de még mindig alacsony bérű közép-, és kelet-európai országokban, ahonnan a munkaerő egy része érthető módon a jóval magasabb jövedelmet kínáló országokban vállal munkát, miután az EU minden polgára jogosult az Unió bármely országában munkát vállalni. Érdekes módon a szakemberhiány azonban világszerte is a legnagyobb mértékben aggasztja a vállalatvezetőket (79 százalék), ezzel megelőzve a geopolitikai aggodalmakat (75 százalék) és a túlszabályozottságot (73 százalék).

Béremelkedés

Nálunk is természetesen a szakemberhiány a legnagyobb probléma, de a munkaerő változó demográfiai összetétele is komoly helyen áll, ezt követi a munkavállalói juttatások miatti aggodalom, vagyis az, hogy a kétszámjegyű bérnövekedés nehézségeket okozhat a cégeknek. Ettől viszont legalább hosszú távon nem kell félni, csak addig, amíg a felzárkózás addig a szintig eljut, ahol már megszűnik a tömeges elvándorlás, és akkor mindjárt egyszerre két probléma is mérséklődni kezd, persze a maihoz képest jóval magasabb bérek mellett.

Árfolyamváltozás

Érthető módon a hazai vállalatvezetők tavaly az árfolyamváltozások miatt is nyugtalanok lettek, miután tavaly nyáron a forint váratlanul és viszonylag gyorsan leértékelődött. Az árfolyam most áll helyre, ha stabil marad az árfolyam, vélhetően az idei válaszok között ismét háttérbe szorul majd az árfolyam problémája.

Ezek a legfontosabb országok a hazai cégeknek

A cégvezetőktől azt is megkérdezték, saját vállalata növekedési szempontjából melyik ország lehet a legfontosabb. Nem túl meglepő, hogy nálunk Németország a listavezető, a világ egészében viszont az Amerikai Egyesült Államok. Nálunk a második helyen Románia áll, a harmadikon az Egyesült Államok, a negyediken Szlovákia, vagyis látszik, hogy a világ legnagyobb gazdaságain kívül a szomszédos országokra is odafigyelnek a cégek, legyen szó exportról, importól vagy akár terjeszkedésről. A világban Kína a második legfontosabb, Németország a harmadik: érdekes, hogy a jelenlegi harmadik legnagyobb gazdaság, Japán a 10. helyre szorult.

Mesterséges intelligencia

Magyarországon a cégvezetők 60 százaléka, a világban 85 százalékuk gondolja úgy, hogy a mesterséges intelligencia öt éven belül jelentősen megváltoztatja majd üzleti tevékenységét.

Hazánkban 71, globálisan 69 százalék ért egyet azzal, hogy nagyobb hatása lehet, mint az internetforradalomnak, és többségi vélemény az is, hogy a a mesterséges intelligencia társadalmilag hasznos.

Ugyanakkor egyúttal félnek is tőle: Magyarországon 85, világszerte 84 százalék tart attól, hogy a mesterséges intelligencia által hozott döntések esetleg nem elég átláthatók és értelmezhetők, ami bizalmatlansághoz vezethet.