Már nem úri hóbort? Ráfordult a húshelyettesítő termékekre a nagy magyar húsüzem 

Mikor és honnan jött az ötlet, hogy a hagyományos húsok, húskészítmények mellett húshelyettesítő termékek gyártásába is belefognak? 

Az ötlet 2019-ben fogalmazódott meg, látva a nemzetközi piaci trendeket, élelmiszeri változásokat. Egyre nagyobb teret kezdett el hódítani itthon is a médiában az alternatív táplálkozás (vegán, vegetáriánus, flexitáruánus, peszketáriánus…)

A cél az volt, hogy olyan termékeket alkossunk, amelyek nem csak húsmentesek, de egészségesek is. Azaz jó minőségű alapanyagokból készülnek, kiváló állagúak, tehát a hústermékekhez hasonló, gusztusos megjelenést és textúrát képviselnek, és nem utolsó sorban jó ízűek is.

Mivel az emberi szervezetnek szüksége van a fehérjére, a húsoknak pedig magas a fehérjetartalma, ezért húshelyettesítő produktumainkat is szerettük volna úgy megalkotni, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjét tartalmazzanak.

Húsfeldolgozóként szerettünk volna hűek maradni önmagunkhoz, így az ízvilág tekintetében igyekeztünk megőrizni az akkor több, mint 100 éves alapokat és minél inkább a húsok és hústermékek világát imitálni.

Ha jól tudom, nem sűrűn fordul elő, hogy egy hagyományos húsüzem a másik térfélen is játszik. A nemzetközi piacot illetően mennyire gyakori, hogy húsipari cég lép a vegán termékek piacára?

Nemzetközi kiállításokon láttunk erre  jó néhány példát, de arányt nem tudok mondani. A mi külföldi partnereink is próbálkoznak vele, egyelőre még csak kísérletezés szintjén. Magyarországon mi léptük meg elsőként, és egyelőre a nagy húsüzemek közül egyedüliként. 

Hogyan sikerült betörni az új piacra?

Hosszú, sok munkával, és türelemmel járó két év volt, mire bekerültünk minden magyar áruházláncba. 2023 óta gyártunk már három láncnak is saját márkát vegán termékeinkből.

Voltak áruházláncok, akik azonnal nyitottak voltak, és belistázták, és voltak, akik nehezebben adták meg magukat ennek a trendnek.

Mennyire fogadták jól a vásárlók a vegán termékeket?

Kollégáink regisztráltak jópár vegán csoportba, mert nagyon kíváncsiak voltunk, hogy fogadják az eleve flexitáriánus, vegán, vagy vegetáriánus étrenden élők a termékeinket.

És azt kell mondjam, hogy meglepően jó volt a fogadtatás. Egymást bátorították, és örültek, hogy végre egy nagy gyártó is beszállt erre a piacra, hogy fel merte vállalni az ő ügyüket.

Mennyire árérzékeny az a vásárlói réteg, amelyik ezt a termékkategóriát keresi, a hagyományos húsok vevőihez képest?

A húsipar jóval árérzékenyebb, de nyilván itt is mozognak az árak, nem drasztikusan. 

A teljes forgalmon belül milyen részaránnyal lennének elégedettek? Hol lehet ennek a kifutása?

Jövőbeni célunk a termékek exportja, amin már dolgoznak kollégáink, illetve folyamatos termékinnovációk. Azt gondolom, hogy a mostani részaránnyal is elégedettek vagyunk, hiszen ahogy említettem ez a piac még kicsi itthon. Hogy hol a kifutása? Erről hosszasan tudnék beszélni,

nagyon nagymértékben függ attól, hogy a fenntarthatóság jegyében, vagy bármilyen okból kifolyólag mennyire fog eltolódni az étrend az állati eredetűtől a növényi felé. Privát véleményem, hogy ez a piac folyamatosan növekedni fog, de évszázadokat nem tudunk lekörözni pár éven belül.

Saját méréseink az mutatták, hogy a Z generáció sokkal fogékonyabb a növényi étrendre, illetve az iskolázottság, a nagyvárosi lét is nagyban befolyásolja.

Hogy alakulnak a trendek a jövőben, várható nagyobb felfutás?

Talán az előző kérdésre adott válaszok részben itt is megállják a helyüket. A 2023-as év volt az, hogy bekerültünk minden üzletláncba, ők is tesztelték tavaly még a fogyásokat. Az idei év lesz talán, amikor ezáltal – hogy mindenhol ott vagyunk – látjuk azt, hogy mit tud a magyar piac valójában.

Nagyon nagy pozitívum, hogy már minden áruházlánc belistázta, már ők sem úri hóbortként kezelik ezt a termékkört, hiszen már saját márkával is elindultak. Innentől kezdve kitörési pont az export lehet, illetve, ha kommunikációban a kereskedők és a média is erősítik a növényi étrendet.

Évek óta járunk a NÉGYOSZ által szervezett konferenciákra (Növényi alapú élelmiszereket gyártók országos szövetsége - a szerk.), ahol több növényi élelmiszert gyártó, vegán étterem van. Az ő előadásaikból, kutatásaikból látjuk, hogy egyre nagyobb a vásárlói igény, egyre több a gyártó.

Az új termékcsaládjuk, a Sonkarikum ugyanakkor a hagyományos húsételek kedvelőit célozza meg. Hogyan jött az ötlet, hogy a Gróf Degenfeld Szőlőbirtokkal működjenek együtt?

A sonkarikumokat három különböző fűszerkeverékkel készülnek, az egyiket emellett tokaji szamorodniban is pácoljuk 111 napig, amivel a cég alapításának 111. évfordulóját ünnepeljük. A számmisztika szerint az 1-es az újrakezdés és a felfedezés szimbóluma.

Termékfejlesztésünkkel pedig éppen azt szerettük volna tükrözni, hogy a hazai húsipar mindig megújulásra törekvő, újdonságokat kereső vállalata vagyunk.

A Pápai Hús ráadásul a Consumer Panel Services legutolsó rendelkezésre álló, tavaly év végén készült felmérése szerint, az értékesített mennyiség alapján a feldolgozott termékeknél a bacon a főtt-füstölt húsok és a főtt sonka esetében is a legnagyobb piaci szereplő a brandek közül*.

Tokaj számomra egyébként is a szívem ügye is valahol, hiszen előző munkám oda kötött. Ezért különösen is fontos számomra, hogy ez a két nagy múltú márka picit összefonódik.

A Gróf Degenfeld birtokra pedig a történetisége, a tulajdonosi szerkezete miatt esett a választás. Magyar grófnő a tulajdonos, és több száz évre visszanyúlóan a családé a birtok.Pozitív a visszajelzés eddig a kereskedők részéről, viszonylag gyorsan belistázták a terméket. Ami pedig a partnerséget illeti, több helyről azt hallottuk,, hogy jó látni egymás mellett a Pápai és a Tokaji nevet, szívet melengető, és bár a Sonkarikumokat eredetileg csak a 111-es jubileumi évünkre szántuk gyártani, de őszintén: menet közben mi is annyira beleszerettünk, hogy szeretnénk, ha maradna, akár új ízekkel kiegészítve.

De nyilván a valós igényt a piac fogja adni.