Még több fogyasztóbarát terméket is tervez az MNB

Interjú2020. jan 3.Kamasz Melinda

Lakásvásárlásra, építésre és energiahatékonysági felújításra is jár majd az a kamatkedvezmény, amelyet a lakások "zöldítésére" vesznek igénybe az ügyfelek - mondta a növekedés.hu-nak Kandrács Csaba, A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletekért felelős alelnöke szerint a big datára alapozva a felügyeletnek is fejlesztenie kell adatbányász módszereit.

Decemberben hirdették meg a 2025-ig szóló új felügyeleti stratégiájukat. Ebben a hagyományos „hívószavak” – stabilitás, bizalom – mellett a digitalizációra, a fenntarthatóságra és a fogyasztóvédelemre teszik a hangsúlyt. Eddig talán nem védte a fogyasztókat az MNB?

A korábbi deviza alapú hitelek elszámolásának és forintosításának levezénylése, az egyoldalú díjemelések után bírósági perek vállalása a bankokkal szemben, a devizában felszámított jogszerűtlen díjak miatti intézkedések, fair banki vizsgálataink, de akár a fogyasztóbarát termékek vagy az etikus biztosítások mutatják, hogy eddig is mennyire fontos volt számunkra a lakossági ügyfelek biztonsága. Intézkedéseink nyomán összesen 4,8 milliárd forintnyi tisztességtelenül elvont pénzt fizettek vissza a pénzügyi intézmények az ügyfeleknek, amióta az MNB látja el fogyasztóvédelmi felügyeletüket.

Akkor mégis miben más ez az új stratégia?

Abban, hogy már a jövő újfajta fogyasztóvédelmi kihívásaira is válaszokat ad. Egyre több például a határon átnyúló európai uniós pénzügyi szolgáltató, amelyeknél az üzleti megbízhatósági, prudenciális felügyelést nem mi, hanem az anyaországi jegybank, felügyelet végzi. Nekünk viszont vannak fogyasztóvédelmi, a közjó érdekében meglévő jogosítványaink. Fel kell készülnünk arra, hogy ha bármelyik ilyen piaci szereplőnél növekedne a kockázat érdemben be tudjunk avatkozni, akár azonnal felfüggesszük a termékének értékesítését. 

Számos kiszolgáltatott helyzetben lévő, minimális pénzügyi ismeretekkel rendelkező ügyfél van. Velük mi lesz?

Továbbra is védenünk szükséges a sérülékenyebb pénzügyi fogyasztókat is, például a szociálisan hátrányos helyzetűeket, vagy a munkaerőpiacra frissen kikerült, a pénzügyekben esetleg még járatlan fiatalokat is. Emlékezetes: ugyanezt tettük korábban is, például a kézizáloghitelekre vonatkozó vizsgálatainknál, amikor megállapítottuk: számos jogszabálysértés volt ezen – egyébként a törvényi maximum közelébe árazott – kölcsönök teljes hiteldíjánál.

Sajtóhírek szerint a fogyasztóbarát lakáshitel és lakásbiztosítás után készülnek újabb fogyasztóbarát termékek bevezetésére is. Ez igaz?

Haladjunk sorban! A fogyasztóbarát lakáshitel nyomán ma már az ügyfelek több mint fele minősítéssel ellátott fix kamatozású jelzáloghitelt igényel, kamaterózió indult meg a piacon, s a szerződéskötés-folyósítástól kezdve a jelzálog törlésig az egyes lépések egyszerűbbé, gyorsabbá váltak az ügyfeleknek.

Az ugyanilyen otthonbiztosítási cím elnyerésére mostantól, idén januártól pályázhatnak a biztosítók. Az érdeklődést jelzi, hogy olyan nagy biztosítótársaság is beléphet ilyen termékkel a lakásbiztosítási piacra, amelyik eddig csak életbiztosításokkal foglalkozott. A többiek is sorra jelzik csatlakozási szándékukat a nyilvánosságnak. E terméknél vannak zöld elvárások is, illetve támogatja az innovatív, digitális megoldások alkalmazását. Tavasszal várhatóan az ügyfelek megköthetik az első fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződéseiket.

És a folytatás?

A fogyasztóbarát otthonbiztosítás 2019 novemberi indulásával egyúttal azt is jeleztük: a minősítést nem csak lakáshitelekhez rendeljük hozzá. Minden olyan terméknél fontolóra vesszük a bevezetését, ahol makroprudenciális, versenyösztönző és nem utolsó sorban fogyasztóvédelmi okok miatt ez fontos. Hogy ez melyik termék lesz, azt idén bejelenthetjük, többet is vizsgálunk. Mindez persze a piaci szereplők konstruktivitásán, szerepvállalásán is múlik: az új minősített konstrukciókat terméktől függően a Magyar Bankszövetséggel és a Magyar Biztosítók Szövetségével is együttműködve alakítjuk ki.

Mekkora kamatkedvezményt kapnak az ügyfelek a zöld lakás vásárlására felvett hiteleknél?

A jó hír az, hogy nem csak vásárlásra, de építésre és a lakóingatlan energiahatékonysági felújítására is jár majd ez a kamatkedvezmény. Sőt, a társasházak és lakásszövetkezetek is kaphatnak az eddiginél kedvezőbb kondíciójú hitelt, ha felújításba kezdenek az épületnél. Számításaink szerint legalább 0,3 százalékponttal olcsóbb lehet ez a hitel azoknak a lakossági hitelfelvevőknek, akik a banki kölcsönt minimum „BB” energetikai minősítésű lakás megvételére fordítják vagy ilyet építenek. Ugyanekkora a kedvezmény az energiahatékonyságot eredményező felújításokra is. S nem csak a jelzáloghitelek, hanem a személyi kölcsönök után is jár a kamatkedvezmény, ha ilyen felújítási célra fordítják a kapott banki pénzt.

Talán 0,3 százaléknyi kamatkedvezmény nem is olyan sok az ügyfeleknek.

Sok viszont akkor, ha azt nézzük, hogy – nem utolsó sorban az MNB által elindított Minősített fogyasztóbarát lakáshitelek okozta „kamaterózió” miatt – idén októberben a lakáscélú hitelek teljes hitelköltsége már csak 4,59 százalék volt. Ha pedig valaki állami kamattámogatásos fogyasztóbarát lakáshitel felvételére is jogosult volt, akkor mindössze 3,19 százaléknyi volt a THM-je.

De miért érné meg a bankoknak, hogy olcsóbban adják a lakosságnak a hiteleiket?

A fenntarthatóságot fontosnak tartó világban – s ennek immár mi is részese vagyunk – létezik egy „zöld hipotézis” az energiahatékony lakásokra felvett hitelek alacsonyabb hitelkockázatáról. Ez nagyon egyszerű: a zöld ingatlanok energiahatékonyabbak, s emiatt alacsonyabb a rezsiköltségük. Ha két ugyanolyan lakáshitel közül a zöld esetében marad több jövedelem az ügyfél zsebében a kisebb rezsi miatt, akkor azoknál jóval kisebb az esély, hogy a hitelfelvevő nem tudja majd fizetni havi törlesztőjét. E hitelek tehát kevésbé fognak bedőlni, így kisebb kockázati felár számítható rájuk. Másrészt a zöld ingatlanok hosszú távon várhatóan értékállóbbak is lesznek, azaz fedezetként is kedvezőbben számíthatók be.

Azt ígérik, hogy a bankok a zöld hitelek után tőkekedvezményt is kapnak. De mennyit?

A finanszírozott ingatlan korszerűsítése esetén a hitelösszeg 5 százalékát. Ugyanennyit adásvételnél és építésnél, ha az ingatlan „BB” energetikai besorolású, ha viszont legalább „AA” minősítésű, akkor már 7 százaléknyit az utóbbi céloknál.

Sok ügyfél, főképp a fiatal „digitális bennszülöttek” számára tényleg egyszerűbb a pénzügyek intézése pár kattintással a neten vagy a mobiltelefonon. Átok viszont azoknak, akik nem értik ezt az új világot. Erre gondoltak, amikor kihívásnak nevezték a felügyeleti stratégiában a digitalizációt?

A digitalizáció tényleg kihívás is, de lehetőség egyben az embereknek arra, hogy akár éjjel, a foteljükből vagy a buszon mobilbankolva intézzék pénzügyeiket. Minőségi szolgáltatást, piaci termékeket kell viszont azoknak is adni, akik nem jártasak mindebben.

Feladat a digitalizáció az MNB-nek is, amelyik egyre inkább IT-alapú felügyeletté válik majd a következő években. Erősödik az IT-függőség, s a belső rendszereit tekintve is digitálisan működő pénzügyi intézmények világában nekünk is óhatatlanul fejlesztenünk kell a felügyelési módszertanunkat, szabályozási rendszereinket, különben nem tudnánk kezelni a kockázatot e folyamatoknál. 

Eljött a „big data” kora a felügyelt intézményeknél, s nekünk e hatalmas adatbázisokat kell értenünk, napról napra nagyon hatékonyan elemeznünk ahhoz, hogy korán felismerjük a rossz folyamatokat és be tudjunk avatkozni megelőzésükre. Ehhez pedig folyamatosan fejlesztenünk kell az adatbányászati módszereinket.

Jó, de miért lesz mindez hasznos az átlagembereknek is?

Hadd említsek erre egy példát. A növekvő IT-függőség és az új technológiák megjelenése miatt a korábbinál nagyobb az esélye annak, hogy külföldi kiberbűnözők magyarországi pénzügyi intézmények ügyfeleinek adatait próbálják – akár az eddigi, hasonló akciókhoz képest is nagyobb kárt okozva – megszerezni. Ennek megelőzésére az MNB-nek tehát egyre szigorúbb elvásárokat kell támasztania a pénzügyi intézmények felé, hogy kiszűrjék ezt a kockázatot vagy ha bekövetkezett az incidens, azonnal reagálni tudjanak, biztonságba helyezve az ügyfelek pénzét.

Emellett a digitalizáció a pénzügyi intézmények szempontjából a folyamataik átalakítását és alaprendszereik korszerűsítését is jelenti. Az ügyfél számára kényelmesebb, ha nem kell bemennie egy fiókba a számlanyitáshoz, vagy nem kell papíron, több példányban aláírnia a szerződéseket. Az IT-infrastruktúra fejlesztése, elavult rendszerek cseréje pedig gyorsabb, megbízhatóbb működést tesz lehetővé.

Van olyan digitális fejlesztés is az MNB-nél is, amelyik megkönnyíti az ügyfelek helyzetét, netán csökkenti majd a pénzügyi szolgáltatásokért fizetett költségeket?

Több ilyen is van. Tavaly létrehoztunk például egy olyan elektronikus kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) adatbázist, ami 2011-től máig tartalmazza egyebek közt az összes – mintegy 5,5 millió darab – nem személyes adatot, a bekövetkezett károkat, sőt információkat az azokra megképzett tartalékokról is.

Egy most kiadott MNB-rendelet nyomán e regiszter – privát információkat és üzleti titkokat nem tartalmazó – összesített adatai 2020-tól megnyílnak a biztosítók előtt is. Ettől azt várjuk, hogy a piaci szereplők a (mostanáig el nem érhető) többletinformációk révén az eddiginél pontosabban kalkulálhatják majd a „kötelező” díjait a különböző ügyfélcsoportok számára. Így élénkülhet a verseny, ami akár csökkentheti a kgfb-díjakat majd az ügyfeleknek. Ők lesznek tehát a nyertesek a történet végén.

Ugyancsak közvetve versenyösztönző hatású, hogy – az áraikat tekintve amúgy is keretek közé szorított – fogyasztóbarát termékeknél az MNB elektronikus összehasonlító alkalmazásokat alakít ki. Az ezek segítségével generált konkrét ajánlatoknál tehát a pénzügyi intézmények versenyeznek az ügyfelekért. Ez szintén „jótékony hatással” lehet a termékek árára.

Milyen egyéb ügyfélbarát digitális fejlesztésekre volna még szükség a jövőben?

A piaci szereplőkkel való egyeztetésen korábban felmerült egy modern, osztott főkönyvi (blockchain) technológián alapuló adatbázis létrehozásának ötlete is. Ez megteremtené az átjárást a jelzáloghitelező bankok és az e kölcsönöknél hitelfedezeti biztosításokat kínáló biztosítók között, ami sok, az ügyfelek számára is hátrányos félreértést kiküszöbölne. Bízunk benne, hogy e terv is megvalósul a jövőben, amihez viszont a piac együttműködésére is számítunk. Az ügyfeleknek hasznos, kényelmes digitális fejlesztéseknél egyébként is szükségesnek tartjuk a pénzügyi intézmények fokozott szerepvállalását.