Megtévesztések a versenytérben – és akik átlátnak a szitán

Mennyire van jelen az online térben a versenyhivatal?

A Gazdasági Versenyhivatal folyamatosan figyeli a nagy online e-kereskedők tevékenységét, már csak azért is, mert a vásárlási szokások, főleg a Covid-időszak alatt és utána jelentősen áthelyeződtek a digitális térbe. Ráadásul a Gazdasági Versenyhivatal nemcsak klasszikus versenyhatóságként működik, és küzd a kartellek, illetve az erőfölénnyel visszaélés ellen, vagy engedélyezi a különböző fúziókat, hanem emellett széles fogyasztóvédelmi hatáskörei is vannak. Nemcsak a versenytörvényt, hanem a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényt is alkalmazzuk.

Az „Őrült napok” vizsgálata

Ügyeiknek mekkora hányadát teszik ki a fogyasztóvédelmi vonatkozású eljárások?

Tavaly a lezárt eljárások mintegy fele volt kifejezetten fogyasztóvédelmi tárgyú ügy, és ezeknek döntő többsége az online kereskedelmet érintette. Az ünnepek előtt végzett felmérések szerint a karácsonyi ajándékokat a vásárlók 80-90 százaléka már online vásárolta meg, nem pedig a hagyományos boltokban. Tehát látszik, hogy az online kereskedelem előretörése nagyon jelentős, ezért a GVH figyelme is egyre inkább az online tér felé fordult az elmúlt években. Ráadásul a fogyasztói jelzések száma – mindent egybevetve – évente megközelíti a 4000-et. Ezek több mint 25 százaléka az online kereskedelemhez kapcsolódik.

Mi történt az eMAG-gal? Egész pontosan mit vizsgáltak a cégnél és miért, illetve végül mire jutottak? Hogyan indult az eljárás?

Az eMAG már nem először került a GVH látókörébe. 2021-ben is volt már a céggel szemben egy vizsgálat, amelynek 200 millió forintos bírság lett a vége. Emellett az eMAG összesen mintegy 4 milliárd forint értékű jóvátételi csomagot is vállalt, részben a magyar vásárlók felé. Továbbá vállalták, hogy fejlesztik, illetve korrigálják saját működésüket, illetve kommunikációjukat, hogy a jövőben elkerüljék a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat. A fenti feltételek egy részét utóvizsgálat keretében ellenőriztük és ez alapján a GVH megállapította, hogy a román tulajdonú cég nem hajtotta végre maradéktalanul a saját vállalásait. Ezért további 50 millió forintos bírságot szabott ki a GVH Versenytanácsa a vállalkozásra 2023-ban, majd tavaly indult egy újabb utóvizsgálat.

Tehát nem okulnak a bírságokból?

Folyamatosan érkeztek hozzánk fogyasztói panaszok a vállalkozás magatartásával kapcsolatban. A legutóbbi, 2026 január végén lezárult versenyfelügyeleti eljárást 2024 februárjában indítottuk, alapvetően négy gyanú alapján. Az egyik szerint 2023-ban a néhány napig tartó „Őrült napok” elnevezésű akciójuk során valótlan mértékű kedvezményeket hirdettek. Emellett a szállítási idővel kapcsolatos tájékoztatási gyakorlat sem volt megfelelő. Továbbá a fogyasztók jogszabályon alapuló 14 napos elállási jogát, illetve jótállási jogát a vállalkozás ajánlatának előnyeként tüntette fel tisztességtelenül, valamint a szállítási és utánvételi költségekről is hiányosan tájékoztatta a fogyasztókat.

Ez utóbbi alatt mit kell érteni?

Az üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén (ilyen az online vásárlás) a fogyasztót 14 napon belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Ezt a jogszabályi kötelezettséget az eMAG úgy tálalta, mintha kizárólag ő biztosítaná a vásárlói számára. Ezen kívül a szállítási és utánvételi költségekkel kapcsolatban is homályos, érthetetlen, hiányos tájékoztatást adott. A GVH Versenytanácsa megállapította, hogy a cég több szempontból is tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott, ezért újabb 235 millió forint bírságot szabott ki rá.

Célkeresztben a kínai árudömping

Nem vitatták a döntést?

A vállalkozás elismerte a jogsértéseket, és lemondott a jogorvoslati jogáról, miután a GVH elé tárta a bizonyítékait. A GVH Versenytanácsa 2026. január 30-án hozta meg a határozatot, ettől az időponttól 30 napja van a vállalkozásnak, hogy a kiszabott bírságot befizesse a központi költségvetésbe.

Az online piacból egyre nagyobb falatot harapnak ki a nagy kínai társaságok, mint a Temu, a Wish, az Ali Baba, az Aliexpress, a Shein és mások. Az ázsiai tulajdonú szereplők viselt dolgait is ki tudja vizsgálni, szükség esetén meg tudja őket bírságolni a GVH?

A magyar versenyhatóságnak már több mint egy évtizedes tapasztalata van a nagy globális kereskedelmi és technológiai cégek különböző kereskedelmi gyakorlatainak vizsgálatában. A Wish-sel kapcsolatban is zártunk már le eljárást 2023-ban, akkor mintegy 150-225 millió forint közötti kompenzációs csomagot értünk el ennél a cégnél: magyarán ennyi pénzt volt kénytelen visszafizetni a megtévesztett magyar vásárlóiknak. Jelenleg is folyik az utóvizsgálati eljárás velük szemben. A Temu-val kapcsolatban is zajik versenyfelügyeleti eljárás a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat vizsgálatára, több tényezőt is érintve.

A napokban röppent fel a hír, hogy az Alibabával szemben is eljárnak...

Igen, a kínai Alibaba esetében is vizsgálódunk panasszal kapcsolatos eljárás keretében. Ez a platform egy 4,5 százalékos magyarországi pluszköltséget, úgynevezett „Hungary Surcharge”-ot számított fel a vásárlóknak. Jelenleg azt értékeljük, hogy felvetődik-e az üzletfelek megtévesztése a gazdasági versenyben.

Említette a big-tech óriásokat, amelyekről közismert állítás, hogy mindenféle adóparadicsomos, meg egyéb ügyeskedésekkel bújnak ki az adófizetés alól, miközben csillagászati bevételekre tesznek szert, többek között Magyarországon. Önök képesek fogást találni rajtuk?

Adózási kérdésekben nincs hatásköre a GVH-nak. Ugyanakkor zajlik egy adathalász hirdetésekkel kapcsolatos friss vizsgálatunk a Google-lel szemben és volt már fogyasztóvédelmi eljárásunk az Apple-lel, a Viberrel, a Paypallal, Tik-Tokkal, sőt a Microsofttal szemben is. A magyar versenyhatóságnak nemzetközi szinten is széleskörű tapasztalata van a nagy technológiai vállalatok vizsgálatában. De figyeljük a nemzetközi online szálláshelyfoglaló oldalakat is. Hadd emlékeztessek arra, hogy a Booking.com eddig közel 3 milliárd forint bírságot fizetett be a magyar költségvetésbe a GVH eljárásának következményeként. De most is van eljárásunk folyamatban az Airbnb-vel, illetve egy újabb vizsgálat a Bookinggal szemben is. Ezek a vizsgálatok arra irányulnak, hogy a platformok a szakmai gondosság követelményének sérelme nélkül járnak-e el, illetve megfelelő módon tájékoztatják-e a magyar ügyfeleket és nem folytatnak-e megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot.

És milyen a találati arány?

Az ügyek döntő többségénél megállapítja ezeket a jogsértéseket, visszaéléseket, megtévesztő gyakorlatokat a Gazdasági Versenyhivatal, tehát az eljárásaink nem alaptalanul indulnak. Tapasztalat, hogy ezek a nagy technológiai cégek sok esetben kommunikálják tisztességtelenül (megtévesztően, hiányosan vagy éppen agresszív módon) a szolgáltatásaikat.

A fapadosok sötét mintázata

Az üzleti modelljük része a megtévesztés, vagy csupán hanyagság, esetleg igénytelen fordítás vagy ilyesmi a problémák oka?

Ezt nyilván nehéz megítélni. A Gazdasági Versenyhivatal a kereskedelmi gyakorlatot és a kereskedelmi kommunikációt értékeli vállalkozás-fogyasztó (B2C, azaz Business-to-Consumer) vonatkozásban. Mi a jogsértések tényét tudjuk megállapítani, a mögöttes okok kiderítése nem a mi dolgunk. Nagyon gyakran előfordul például, hogy nem állnak rendelkezésre magyar nyelven különböző tájékoztatók, akár általános szerződési feltételek, vagy a vásárlás folyamatát érintő tájékoztatók homályosak. Gyakran alkalmaznak úgynevezett csepegtető árazást, tehát a vásárlás folyamatában különböző költségek rakódnak az eredeti árra. Ilyen árazást végeznek rendszerint egyes diszkont-légitársaságok is, ezért vizsgáljuk jelenleg is a Wizz Air és a Ryanair kereskedelmi gyakorlatait. Az elmúlt években számos vizsgálatot zárt le a GVH a „fapados” légitársaságok ügyében, amelyeknél az utazók döntően online vásárolják meg a jegyeket és nagyon sokan szembesültek azzal, hogy az „ötezer forintos római utazás” végül, mire az fogyasztó végig jutott a jegyvásárlás folyamatán, már a többszörösébe került. Vagy éppen előfordult az is, hogy a vállalkozás kifejezetten a drágább csomagok irányába terelte a fogyasztókat.

És még az sem biztos, hogy a pénzéért fel engedik-e vinni a kabinbőröndöt a fedélzetre, mondván két centivel nagyobb az általuk elvártnál…

Ez is a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat része lehet. Ilyen „sötét mintázat” az, amikor úgy sürgetik a vásárlást, hogy „már csak három elérhető és éppen nyolcan nézik azt az adott helyjegyet”. Ezek tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok lehetnek, ahogy minden olyan gyakorlat is, ahol megpróbálják pszichés nyomás alá elhelyezni a vásárlót.

Mondana erre is példát?

Ez az úgynevezett FOMO-hatás, a „fear of missing out” jelenség, amikor a fogyasztó úgy érzi, hogy mindenképpen, azonnal meg kell vásárolnia az adott szolgáltatást vagy terméket, mert másnap, vagy akár egy óra múlva már nem lesz rá lehetősége, hiszen ezt kommunikálják felé. Az esetek döntő többségében az bizonyosodik be, hogy másnap, harmadnap is él ugyanaz az ajánlat. Sőt, akár még jobb is.

Jól fizethet az együttműködés

Hasonlít erre az elkoptatott „csak most, csak Önnek…”

Az is ide tartozik, amikor azt állítják az online felületen, hogy már csak kettő szoba elérhető a hotelben, miközben valójában ez nem igaz. Nagyon sok hasonló megtévesztő kommunikációval találkozunk. Lassan közeledik a nyári szállásfoglalások időszaka, ezért is vizsgálódunk mások mellett a Booking-nál és az Airbnb-nél is. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy ezek a cégek nagyon gyakran tévesztik meg fals ajánlataikkal vagy félreérthető kommunikációs gyakorlataikkal a szállásfoglalókat.

Mitől függ az, hogy mekkora a bírság?

Sok szemponttól függ és erről minden esetben a GVH Versenytanácsa dönt a hatályos jogszabályok és a hatóság bírságszabályzata alapján. A jogszabály szerint – amely több alkalommal is szigorodott az elmúlt években – van egy bírságplafon: az adott cég előző éves nettó árbevételének maximum 15 százaléka lehet a kiszabott bírság. Akár csoportszintű árbevételt is nézhet a Versenytanács, ebből következik, hogy egy technológiai óriáscég esetében a kiszabott bírság elérheti a több milliárd forintot is. Ez kétségkívül erős eszköz a versenyhatóság kezében, hiszen a kormányhivatalok irányításában működő fogyasztóvédelmi hatóság például nem tud ennyire magas bírságokat kiszabni.

Lehetséges bírságcsökkentés, ha enyhítő körülmények merülnek fel?

Ha a cégek elismerik a jogsértéseket és maguk is bizonyítékokat szolgáltattak a jogsértésekre, illetve lemondanak a jogorvoslati jogukról, az nekünk is jó, mert sokkal gyorsabban lezárul egy ilyen eljárás, sokkal kisebb lesz az erőforrás-ráfordítás. Ilyenkor a versenytörvény lehetőséget biztosít arra, hogy bírságkedvezményt adjon a GVH Versenytanácsa, ezzel akár munkahelyeket is megmentve. Az eMAG esetében is csökkent a bírság, mert a cég együttműködő volt. 2025-ben a GVH Versenytanácsa összesen mintegy 3,7 milliárd forint bírságot szabott ki versenyfelügyeleti eljárásokban, de emellett 3,3 milliárd forint bírságkedvezményt is adott, tehát a bírságkedvezmények mértéke csaknem elérte a kiszabott bírságok nagyságát. Fogyasztóvédelmi tárgyú ügyekben 944,2 millió forint volt az összes kiszabott bírság, és szintén ebben az ügytípusban mintegy 800 millió forintos fogyasztói kompenzációról rendelkezett a Versenytanács. Ez azt mutatja, hogy érdemes együttműködni a GVH-val, de ez persze egyetlen céget sem menthet fel az elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos felelősség alól.

Keresőrendszeren a kiberbűnözők

Komolyan veszik ezt a vállalkozások? Gondolok itt a már említett nagy technológiai cégekre.

A GVH-nak már van egyfajta renoméja ezeknél a cégeknél, ami nem mindig volt így. Idő kellett, míg belátták, hogy igenis kiterjedt ismeretekkel rendelkezünk az internetes kereskedők és technológiai platformok működéséről, hogy átlátjuk az üzleti modelljeiket, valóban meg tudjuk állapítani és bizonyítani is tudjuk a jogsértéseiket. Természetesen ösztönözzük az eljárás alá vont cégeket, hogy módosításokat hajtsanak végre a saját rossz gyakorlataikban, ne kelljen időről időre megbírságolni őket, de az is tény, hogy olyan intenzív piaci versenyben vannak egymással, hogy hajlamosak átlépni bizonyos határokat, megszegni a szabályokat. Szerencsére az interneten minden visszakövethető, visszafejthető, tehát azt szokták mondani, hogy ami az internetre kikerül, az ott is marad. Nálunk speciális felkészültségű szakemberekből álló vizsgálók visznek egy-egy ügyet, nehéz elrejteni előlük bármit is.

Akkor is, ha távoli országban tevékenykedő kiberbűnözőkről van szó?

A kiberbűnözés bűncselekmény, amely nem tartozik a GVH hatáskörébe. Ugyanakkor korábban már utaltam rá, hogy van egy ügyünk, amely 2025 novemberében indult a Google Írországban bejegyzett európai cégével szemben. Az eljárást az indokolta, hogy a Google Ads hirdetési platformján megjelentek olyan hirdetések, amelyek úgy tűntek, mintha az MBH Bank hirdetései volnának. Kiderült, hogy ezek az álhirdetések csaló, adathalász oldalakra navigálták a felhasználókat. Nagyon veszélyes volt, ugyanis, ha valaki a Google keresőjébe beírta azt, hogy „MBH Bank belépés” vagy „MBH online bankolás”, akkor elsőként ezeket a csaló hirdetéseket dobta fel a keresőrendszer. Ezek az oldalak szinte egy az egyben megegyeztek a banki honlappal. Természetesen, amikor efféle kiberbűnözők jelennek meg az online térben, akkor az erre szakosodott hatóságok is teszik a dolgukat, így a bankok esetében a Magyar Nemzeti Banknak is vannak hatáskörei, máskor az ORFK kiberbiztonsági nyomozórészlege, vagy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az illetékes. Mi ebben az ügyben azt vizsgáljuk, hogy a Google, mint technológiai cég megtett-e mindent annak érdekében, hogy kiszűrje az adathalász hirdetéseket a platformjain?