Randstad-vezér: Minden tizedik vállalat leépítést tervez, sokan létszámstopot hirdetnek

Tapasztalatai alapján milyen mértékben gyengült a munkaerő iránti kereslet? Melyek a leginkább érintett ágazatok?

Az év elején megkérdeztünk körülbelül 400 különböző méretű és iparágú vállalatot a foglalkoztatási terveikről. A válaszadók 89 százaléka bővíteni szerette volna a létszámot, illetve senki sem akart leépíteni. Ez komoly kihívást jelentett figyelembe véve a demográfiai helyzetet. Az elmúlt évben ugyanis 36 ezerrel többen mentek nyugdíjba, mint amennyien beléptek a munkaerőpiacra.

Szeptemberben újra megkérdeztük a vállalatvezetőket. A nehezebb gazdasági környezetben már csupán 38 százalékuk tervez létszámbővítést, míg 49 százalék nem tervez változást. A vállalatok 9 százaléka ugyanakkor létszámleépítés mellett döntött.

A vendéglátó ágazatban, a szállodaiparban, illetve a kereskedelem és a szolgáltatói szektor egyes részterületein is elkezdődött a leépítési hullám. Sokan létszámstopot vezettek be. Ez azt is jelenti, ha elmegy valaki az adott vállalattól, akkor nem lehet a helyére senkit felvenni. Például egyes lízingcégek határozott létszámstopot vezettek be.

Az online kereskedelem sem éli mostanában a fénykorát a magasabb inflációs környezet következtében. Sokan inkább személyesen mennek vásárolni, hogy megtakarítsák a szállítási költséget.

Hogyan alkalmazkodnak a vállalatok a megváltozott gazdasági helyzethez? Csökkennek-e a kifizetett bónuszok?

A cégek 13 százaléka egyszeri pénzügyi támogatást fizetett ki vagy tervez kifizetni az infláció kompenzálása érdekében. Így próbálják a munkatársak megélhetését segíteni. Abban bíznak a vállalatvezetők, hogy az energiaválság enyhülni fog. Az egyszeri pénzügyi támogatással a fizetéseket visszafogottabb szinteken lehet tartani.

A magasabb energiaárak ellensúlyozására a cégek 30 százaléka ad bruttó 20 ezer forintot az otthoni munkavégzés támogatására, amennyiben valaki heti 5 napot dolgozik otthonról.

A bónuszok esetében a vállalati tervek teljesülése az irányadó. Ha az adott vállalat eléri az éves tervet, akkor bónuszt fizet. Az éves terv alulteljesítése esetén viszont nem lesz bónusz. Az idei év utolsó 4 hónapja kevésbé lesz fényes a vállalatoknál, így összességében kisebb bónuszkifizetéseket várunk.

Mely szektorok a legválságállóbbak? Hol a legnagyobb a munkaerő iránti igény?

A leginkább bővülni kész ágazat döntően az autógyártás. Ez azzal magyarázható, hogy az autógyártók hatalmas késést halmoztak fel az alkatrészhiány miatt, így rendkívül nagy a megrendelésállományuk.

 Ezenkívül az autógyártók szeretnék közelebb hozni az ellátási láncokat Európába, amiből a hazai munkaerőpiac is profitál.

Folyamatos továbbá az IT ágazat bővülése. A vállalatok 52 százaléka bővülni szeretne. Továbbra is jelen van a fojtogató munkaerőhiány a szektorban.

Emellett az üzleti szolgáltató központok 44 százaléka is bővülne. Ha jól megy az üzlet akkor azért, ha nem megy jól az anyacégnek akkor pedig azért. Utóbbi esetben jellemzően funkciókat migrálnak a magyarországi leányvállalatokhoz.

Bővülés tapasztalható a nemzetközi szolgáltató központoknál, ahol újabban nagy az igény mérnökökre, jogászokra és a pénzügyi elemzőkre is. A multinacionális vállalatok jellemzően magasabb fizetést tudnak adni, mint a hazai vállalkozások, így munkaerőt szívnak el.

A legkevésbé a kereskedelem, FMCG ágazatok bővülnek. Az infláció sokáig fenntartotta a bevételeket, de már látszik a volumen visszaesése.

Elfogyott továbbá a személyi jövedelemadó visszatérítésből és a 13. havi nyugdíjból származó extra jövedelem, miközben megugrottak a rezsiárak. Emiatt leginkább a tartós fogyasztási cikkek kereslete esett vissza.

A lakosság jellemzően gyakrabban jár közértbe, kereskedelmi üzletekbe, de kevesebbet vásárolnak. Szemmel láthatóan spórolnak a háztartások.

Mekkora béremeléseket vár a jövő év elején? Mennyire tudják lekövetni a vállalatok a megugró inflációt?

Januárra a cégek kis szóródással átlagosan 9 százalékos fizetésemelést terveznek.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem lesz második körös bérfejlesztés a munkaerőpiaci és inflációs folyamatok függvényében.

Reálisnak tart egy újabb kétszámjegyű minimálbéremelést a jövő év elejétől?

Csehországban, Romániában és Lengyelországban már bejelentették a jövő évi minimálbéremelést. Ehhez képest meg kell vizsgálni, hogy mennyire vagyunk vonzóak. Véleményem szerint a bruttó 200 ezer forintos minimálbérből nem lehet tisztességes életet élni.

Ez azért különösen fájó pont, mert a statisztikák alapján a munkavállalók 20 százaléka van bejelentve minimálbérre vagy garantált bérminimumra.

Az a vállalat, aki azért jön Magyarországra befektetni, mert 200 ezer forint a minimálbér, az inkább menjen tovább. Véleményem szerint nulla hozzáadott értékű állásokból nem szabad többet létrehozni.

Ráadásul, ha nem emelkedik érdemben a minimálbér, akkor erősödni fog a munkaerőhiány, mivel sokan külföldön fognak munkát vállalni. Emiatt a legkisebb bérek legalább kétszámjegyű megemelésére van szükség.

Mely szakmákkal lehet jelenleg a legtöbbet keresni?

Az IT pozíciókkal. A jó programozó a munkaerejét el tudja adni külföldi vállalatoknak, miközben itthonról dolgozik és nyugat-európai-béreket kap. Emiatt a fizetésekben a határ a csillagos ég.

A tapasztalt mérnökök szintén jól keresnek, de a jó értékesítő, pénzügyi szakember, IRFS könyvelő vagy éppen a számítógép-vezérelt esztergapadokat működtetők is sokat visznek haza. Lényegében minden szakképzettséget igénylő munkával jól lehet keresni a versenyszférában.

Mennyire tért vissza az irodai jelenlét az idén, visszaszorult-e a home-office jelensége?

Tavaly a megkérdezett 8 ezer munkavállaló 40 százaléka mondta azt, hogy részben vagy egészben otthonról tudta végezni a munkáját. Ez az arány napjainkra lecsökkent 24 százalékra.

A munkavállalók leggyakrabban 2 napot dolgoznak egy héten otthonról. Ez a forma a dolgozók közel harmadára igaz. Heti 3 napot a munkaerő 28 százaléka dolgozik otthonról.

15 százalék mondta azt, hogy akkor jön és megy, amikor akar. Az IT vagy a shared service cégeknél jellemző ez a fajta rugalmasság.

A 100 százalékban otthonról történő munkavégzést pedig a cégek 1 százaléka engedi.

Azok a vállalatok, akik új irodákat bérelnek, eleve gyakran a munkaerő 60 százalékára elegendő helyet alakítanak ki a home office és a rotációs rendszer jelensége miatt.