Szívesen fizetünk többet az újdonságért – A minőségi sörök tartják magukat

A statisztika szerint a rendszerváltás óta – ha hullámzó mértékben is –, de csökken a sörfogyasztás Magyarországon. Ugyanakkor az utóbbi években mintha a sör iránti érdeklődés visszaesése fokozódott volna. Mi történik a piacon?

A sörfogyasztás fokozatos csökkenése statisztikai tény. Ugyanakkor nincs egyetlen ok, amire visszavezethető. A piacot ismerve több tényező is kirajzolódik. A Covid bizonyosan fordulópont volt, a lejtmenet ott felerősödött. A lezárások idején bezártak a vendéglátóhelyek, és azok, akik addig friss csapolt söröket ittak a vendéglátóegységekben, kényszerűségből otthon maradtak. Ezzel a fogyasztási szokásaik is átalakultak.

Sokan akkor kezdtek el boltból vagy webshopokból vásárolni palackozott söröket és ez a pandémia után is megmaradt.Az átállás a csapolt sörről a palackozottra a nagy sörgyárakat jobban sújtotta, mint a kisüzemi serfőzdéket, akik a kizárólagossági szerződések miatt eleve nincsenek jelen a vendéglátóipari helyeken.

Sörözők helyett kerti partik

Mekkora a vendéglátóhelyek szerepe a sörértékesítésben Magyarországon?

A söripar mennyiségi szempontból hagyományosan a csapolt sörre, tehát a kocsmákra és fesztiválokra épített korábban, a bolti értékesítés a nagyüzemek számára csak hab volt a tortán – vagy hogy stílszerűbb legyek: a sörön. Csakhogy a Covid kapcsán, meg egyébként is

egyre több vendéglátóhely zár be főleg vidéken, ez önmagában is csökkenti a fogyasztást. Ez az emberek szórakozási igényének átalakulásával is összefügg.

Sokan nem kocsmába, pubokba, sörözőkbe mennek, hanem inkább kerti partit tartanak, ahol mindenki viszi magával az italt. Ez is belejátszik a piac átalakulásába.

Hallani, hogy a fiatalok kevesebb alkoholt fogyasztanak, mint a korábbi generációk. Ez tényleg így van?

A kutatások szerint igen. A Z generáció sokkal egészségtudatosabb, vagy legalábbis annak gondolja magát.

Köreikben egyre népszerűbbek az alkoholmentes, cukormentes vagy más speciális termékek, mint például az energiaitalok.

Ez nemcsak a sörpiacon látszik meg, hanem általában az alkoholfogyasztás egészében is megmutatkozik.

Az infláció mennyire számít?

A sör – mint minden élelmiszer – jelentősen drágult az utóbbi években. Ha valamiről le kell mondani, azt gyanítom, hogy elsőként az élvezeti cikkeknél húzzák meg az emberek a nadrágszíjat.

Egyre több a tudatos fogyasztó

Mennyire változtatta meg a fogyasztói gondolkodást a sörforradalom, amelynek nem mellékesen Ön is az egyik főszereplője volt?

Az biztos, hogy

kialakult egy tudatosabb fogyasztói réteg, amiben kezdettől nagyon bíztunk. Nem mondom, hogy ez egy hatalmas tömeg, de létezik.

Ők igenis figyelik az összetevőket, ismerik a sörtípusokat, szakértő szemmel választanak és kifejezetten keresik az új ízeket. Ezt az is jelzi, hogy a nagy sörgyárak is elkezdtek olyan termékeket gyártani, amelyek korábban inkább a kisüzemi főzdékre voltak jellemzőek, például az IPA-kat.

Ha a teljes sörfogyasztás csökken, ugyanakkor a kézműves sörök piaca mégis stabil, akkor ebből az következik, hogy egyre nagyobb részarányt tesznek ki az igényesebb sörfogyasztók?

Ezt sem zárom ki, hiszen a kisüzemi serfőzdék minden tőlük telhetőt megtesznek a tudatos sörfogyasztók informálása érdekében. Ugyanakkor fő okot én az értékesítési csatornák változásásában látom. A nagy sörgyárak hagyományosan a nagy volumenű helyekre építettek: kocsmákra, fesztiválokra és jelentősebb rendezvényekre.

A kisüzemi sörfőzdék velük szemben már korábban is kisebb, speciális piacokon működtek:

egyrészt weben keresztül értékesítenek, másrészt sörbárokban vagy belvárosi helyeken, ahol kevésbé árérzékeny, inkább minőségérzékeny a közönség.

Átrendeződés előtt a piac

A két nagy söripari kör hogyan reagál a piaci változásokra? Gondolom eltérőek a stratégiáik.

A kisüzemi sörfőzdék továbbra is az újdonságokkal próbálják meg fenntartani az érdeklődést. Új sörtípusokkal és különleges ízekkel jelennek meg, hogy az igényes fogyasztó mindig találjon valami újat, számára izgalmasat, amiért kész többet fizetni.

A nagy gyárak pedig a portfóliójuk bővítésével reagálnak. Egyre több prémium vagy speciális terméket hoznak ők is piacra,

de persze távolról sem abban a választékban, mint a kicsik, akik sokkal rugalmasabbak e téren. A nagyok viszont az árak tekintetében verhetetlenek és ez meg is határozza, hogy ki melyik vásárlói réteget igyekszik kiszolgálni.

Akkor ezek szerint a magyar söripar inkább átalakul, semmint eltűnik?

A trendek alapján a magyar sörpiac inkább átrendeződés előtt áll. A mennyiségi fogyasztás csökkenése mellett egy szűkebb, de tudatosabb fogyasztói réteg jelent meg, amely a minőséget keresi a polcokon és a sörcsapoknál.

Ha ez a tendencia tartós marad, az a következő években a piac stratégiai súlypontját a prémium és speciális sörök irányába tolja el.

Persze ettől még minden üzemméret megtalálhatja a maga piacát valahol az árak és a minőség alkotta függvényen belül. A kérdés csak az, hogy a fiatal nemzedékek miként viszonyulnak a sörözéshez, vagy úgy általában az alkoholfogyasztáshoz? Ez viszont már nem söripari, sokkal inkább társadalomtudományi vagy leginkább kulturális kérdés.