Nyolc hónappal a 2022-es francia elnökválasztások előtt továbbra is a koronavírus a fő téma Franciaországban.
Augusztus közepére több mint 25 ezer fertőzöttet azonosítanak naponta a 67 milliós Franciaországban.
A negyedik hullámban azonban a korábbiakkal ellentétben kevesebben szorulnak kórházi ellátásra és a halálesetek száma sem kiemelkedően magas. Érdekes megfigyelni ugyanakkor, hogy változott a súlyos betegek kor összetétele.
Korábban inkább az idősebbek körében szedte áldozatait a koronavírus, míg most nagyobb számban 40 évnél fiatalabb korosztály esetében okoz komoly egészségügyi panaszokat. Ennek oka az, hogy Franciaországban az oltások beadása az idősebbektől haladt a fiatalabbak felé és a 70 év felettiek csoportja az, aki a legnagyobb számba vette fel az oltást, ráadásul szinte egyáltalán nem fordul meg olyan zsúfolt helyen, ahol könnyebben tejed a vírus.
Ezzel szemben a fiatalabb generáció köreiben fokozottan jelen van a vakcinaellenesség, és érthető módon nagyobb mobilitás és a frekventált helyek látogatása is inkább erre a korosztályra jellemző, így jobban kitetté válik a járvány veszélyeinek.
Átoltottság a magyar szinten
A francia lakosság 56%-os átoltottsága (megegyezik Magyarországéval) látványosan közrejátszik abban, hogy a negyedik hullám nem okoz a korábbiakhoz viszonyítva drámai csapást. A Delta variáns terjedésének földrajzi eloszlása nem egységes, és jól lehet augusztus 3-dikától a columbiai variáns is megjelent egyelőre a járványhelyzet nem lesújtó. Franciaország déli területei, illetve tengerentúli megyéi a legérintetettebbek, ami részben a turizmusnak is köszönhető.
A legsúlyosabb helyzet Guadeloupe és Martinique szigetén van. Az itt élő lakosság csupán 31%, illetve az utóbbi esetben 18%-a vette fel a vakcinát, ami egyik fő oka a nagyszámú súlyos megbetegedésnek.
A francia hatóságok a helyi kórházakra nehezedő nyomást megpróbálják azzal enyhíteni, hogy Európába szállítanak nagyobb számba betegeket.
További gócpontok a Földközi-tenger és kisebb mértékben az Atlanti-Óceán strandjai környékén vannak. Itt több megbetegedést észleltek, mint általában az országban. Ennek részben magyarázata, ahogy arra rámutat a Jean Jaures Alapítvány részletes elemzése, hogy ezek a térségek hagyományosan ellenállók a központi hatalommal szemben, illetve, mert a nyári időszakban itt van a legtöbb turista.
Milliárdok PCR-tesztekre
Megjegyzendő, hogy a látogatók nagy száma miatt Dél-Franciaországban készült a legtöbb antigén és PCR teszt is. Franciaországban a tesztek jelenleg még ingyenesek a francia egészségügyi rendszer által biztosítottak számára, míg 2021. július 7-dikétől minden külföldi állampolgárnak fizetnie kell érte. A tesztek viszonylag könnyen elvégezhetők, és ugyanolyan jogokat biztosítanak – igaz rövidtávon, egy-két napra – mint az oltási igazolványok, ezért a franciák egy része inkább ezt a szolgáltatást veszi igénybe, mintsem, hogy felvegye a vakcinát.
Ez a francia társadalombiztosításnak havi 1 milliárd eurójába kerül, ezért a párizsi kormány úgy döntött, hogy fokozatosan október közepéig megszüntetik a jelenlegi rendszert és kizárólag orvosi igazolással lehet majd ingyenesen igényelni tesztet, egyébként fizetőssé válik ez a szolgáltatás.
A koronavírus negyedik hullámának franciaországi jelenléte, a még elérhető ingyenes tesztelési lehetőség miatt, viszonylag jól mérhető, mert sokan végeztetnek tesztet. Ez a rendszer azonban az európai összehasonlításoknál hamis eredményt mutat, ha csak a megbetegedési számokat nézzük, hiszen az Öreg Kontinens országainak többségében nincs ingyenes teszt lehetőség, így kevesebb eset is észlelhető.
A francia kormány mindent meg kíván tenni annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a korábbi hullámok idején bevezetett lezárások.
A védekezés így már a nyár elején megkezdték. 2021. június 9-dike óta az online védettségi igazolvány ún. pass sanitaire applikáció került bevezetésre, amely két oltással, illetve 48 óránál nem régebbi negatív teszttel rendelkezők számára, eredetileg rendezvények látogatását tette lehetővé, ma már egyre szélesebb körben kötelező.
Itt a negyedik hullám
A negyedi hullám elindulása miatt aggódó francia vezetés fokozatosan próbálja rászorítani a lakosságot arra, hogy növekvő számban vegyék fel a vakcinákat, ezért a pass sanitaire kötelező használatát – Macron elnök július 12-én tett bejelentését követően – számos új területre terjesztették ki. Július 21-től, minden 50 főt meghaladó kulturális és sport rendezvény esetében kötelezővé vált az igazolás, illetve augusztus 9-től az éttermek, kávézók, kórházak, idősotthonok látogatása esetén is, sőt nagy távolságot megtevő intercity vonatokon, és országon belüli utazás esetén repülőgépeken is kérik.
2021. augusztus 11-én további szigorítások kerültek bejelentésre, többek között azokban a megyékben, (ez augusztus közepén 36 megye), ahol a napi eset szám minden 100 ezer lakos után 200 főt meghaladja a nagyméretű (20 ezer négyzetmétert meghaladó) kereskedelmi egységeknél is kötelező a telefonok segítségével bemutatható, QR kóddal működő védettségi igazolás felmutatása. Emellett számos településen kültéren is visszavezették a maszkhordást.
Ez az intézkedés sorozat felháborodást szült, miután a nemzetgyűlés és az alkotmány tanács is jóváhagyta a kérdést szabályozó jogszabályt.
Nem csak az oltásellenes körök tiltakoztak, hanem az éttermeket, mozikat stb. üzemeltetők, mert a pass sanitaire ellenőrzése külön feladatot ró ki rájuk. Egyes polgármesterek protestálva a jogszabály bevezetése ellen, nem engedik, hogy a polgárőrök és a települési rendőrség részt vegyenek az igazolások ellenőrzésében.
Ebben a helyzetben diákmunkaként választható ez a feladat, így több 100 ezer fiatal jut jelentősebb keresethez pass sanitaire ellenőrként. A diákok, ezért a munkáért akár óránként 15 eurót is kapnak.
Cél az 50 millió beoltott
A pass sanitaire elleni tiltakozások egy bő hónapja kezdődtek. 2021. július 14-én, majd három nappal később több tizezren vonultak utcára Franciaország szerte, hogy tüntessenek a döntés ellen. A legtöbben személyi szabadságuk korlátozásaként élik meg a pass sanitaire-hez kapcsolódó intézkedéseket, de sokan vannak, akik a jelenlegi kormánnyal szembeni elégedetlenségüknek adnak így hangot.
Július 24-én és 31-én tovább folytatódott, sőt az elégedetlenek száma nőtt a tüntetéseken. A szombatokra szervezett felvonulásokon, augusztus 7-én 230 ezer és 14-én kicsivel több, mint 200 ezer fő demonstrált országszerte, ami megegyezik a sárgamellényes tűntetések alkalmával 2019 márciusában mért legtöbb résztvevővel zajló felvonulással.
A tüntetők tábora nagyon heterogén és számtalan általában 200 különböző településen zajlik, de egy részük az egykori sárgamellényesek közül kerül ki. A felvonulások margóján megjelentek egyes helyszíneken az eseményt rombolásra használó személyek, illetve antiszemita feliratokkal vonulók is, így az elmúlt egy hónapban több tucat személyt állított elő a rendőrség.
A tüntetéseknek jelentős politikai hatása van, hiszen nyolc hónap múlva elnökválasztások lesznek Franciaországban,
és már bejelentett, illetve potenciális jelöltek számára nem mindegy, hogy miként pozícionálják magukat a kérdésben. Macron elnök egyelőre nem kíván meghátrálni. Egy-két gesztust ugyan tett a pass sanitaire-t ellenzők felé, azzal, hogy pl. az antigén tesztekkel rendelkezők számára lehetővé tette, hogy a korábbi 48 óra helyett 72 óráig használhatják védettségi igazolásukat, de ezek lényegében nem változtatnak a helyzeten.
Macron elnök szeretné, hogy augusztus végéig el lehessen érni, hogy 50 millió fő legalább egyszeri oltással rendelkezzen.
Az államfő július 12-én tett bejelentését követően jelentősen nőtt a vakciánt felvenni kívánók száma. Egy hét alatt 4,8 millió oltást regisztráltak, míg augusztusra ez a lendület visszaesett 3,6 millió heti oltás szintre. Sokan vannak, akik nem feltétlenül oltásellenesek, de a francia vakcinát (pl. Sanofi és Valneva) várják, mert úgy vélik a haza a megbízható.
A francia Sanofi vállalat vezérigazgatója augusztus elején LinkedIn üzenetben kérte a lakosságot, hogy ne várjon a cég termékére, hanem oltassa be magát.
A francia cégek év vége előtt nem látnak esélyt a vakcináik franciaországi értékesítésére.
Elnökválasztás előtti erőviszonyok
A 2022-ben újabb elnöki mandátum megszerzésére törekvő Emmanuel Macron számára nagyobb odafigyelést kíván a jelen politikai helyzet, mert sem társadalmi sem gazdasági szempontból nem engedheti meg, hogy Franciaországot ismét le kelljen zárni, ugyanakkor kénytelen odafigyelni a tüntetésekre és annak hatására is.
Mindazonáltal nyilvánvaló a számára, amit a felmérések már egy hónappal korábban jeleztek, hogy 10 franciából 6 támogatja a pass sanitaire-t és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket, tehát a többség nem áll a tüntetők mögött.
Ezt erősítette meg egy augusztus elei felmérés is, amely szerint a franciák 37%-a támogatja csupán a demonstrációkat.
Az augusztus elején készült YouGov felmérése szerint 31%-ról 28%-ra csökkent ugyan az elmúlt egy hónapban az államfő népszerűsége, de a miniszterelnök Jean Castex elfogadottsága 1 százalékponttal növekedett. Ez a változás csekélynek mondható, de ha tendenciává válik veszélyessé válhat az államfő számára. Macron tudatában van ennek és megpróbál olyan lépéseket tenni, amelyek legalább egyes körök számára elfogadhatóbbá teszik.
Így például a motorkerékpárok kötelező műszaki vizsgája 2023-as bevezetésének elodázását kezdeményezte, hogy ezzel is kedvezőbb megítélés alá essen. Franciaország 10 millió eurót fizet inkább, hogy ezt az európai direktívát egyelőre nem alkalmazza. Sokan kritizálják az államfőt, hogy a közösségi hálón is rendszeresen megjelenik, különösen, hogy a TikTok és Instagram-on is video üzeneteket tett közzé. Egyesek elemzők szerint azonban a fiatalabb potenciális szavazok körében ez pozitív hatást gyakorolhat az elnökválasztások idején.
Jelenleg a politikai helyzet vihar előtti csend állapotát mutatja. Macron 28% körüli támogatottsága még mindig a legmagasabb az összes lehetséges jelölt között.
A legutóbbi júliusi felmérések szerint Marine Le Pen 22-24%-os támogatottságnak örvendett. Úgy tűnik a pass sanitaire elleni tüntetésekből sem tud profitálni, mert egykori pártársa, az azóta külön utakon járó Florian Philippot használta fel a tiltakozásokat, hogy a Nemzeti Tömörülés pártja támogatóinak egyes csoportjait is megnyerje.
Ezzel párhuzamosan továbbra is nagy esély látszik, hogy Eric Zemmour újságíró az ősszel bejelenti elnökválasztásokon való indulási szándékát, amely tovább gyengítheti Marine Le Pent.
Macront a mérsékelt jobboldali körök felől sem fenyegeti egyelőre veszély,
mert továbbra sem lehet látni ki lesz, ha egyáltalán lesz, az egyetlen jelölt, aki eséllyel indul ellene. Xavier Bertrand továbbra is az egyik legnagyobb támogatást maga mögött tudó jelölt, de Valérie Pécresse elfogadottsága is nőtt az elmúlt hetekben.
A Republikánusok párton belül több jelölt is készülődik, míg a párt augusztus végén indít majd egy közvélemény kutatást, hogy felmérje, kivel járna legjobban, de arról, hogy kit indít a döntés csak ősz második felében várható. A zöldeknél előválasztásra készülnek és a további baloldali pártoknál jelentős a megosztottság.
Összegezve a tüntetések ellenére továbbra is Macron elnök az egyik legesélyesebb a 2022-es elnökválasztásokon, az ősz azonban hozhat meglepetéseket.
A szerző a Külgazdasági és Külügyi Intézet vezető kutatója.
