Franciaország viharban - Fejérdy Gergely írása

Elsősorban a gazdasági károk megelőzése miatt, hosszasan halogatva, 2020. október 28-án Emmanuel Macron francia államfő végül bejelentette, hogy ismét általános lakhelyelhagyási tilalmat vezetnek be, hogy lassítsák a járványt.

Október 17-dikétől már 8 nagyvárosban és a párizsi régióban 21 és 6 óra között kijárási tilalom is érvényben volt, de a járvány második hullámának gyors országos terjedése új intézkedéseket követelt. A francia elnök október 28-diki bejelentése kevésbé szigorú elemeket tartalmazott, mint márciusban, mégis sokakban a tavaszi karantént idézte.

Az október 30-án érvénybe lépett rendelkezések szerint csak orvoshoz, gyógyszertárba, alapvető élelmiszereket beszerezni lehet kimenni az utcára, illetve dolgozni azoknak, akik olyan foglalkozást űznek, amit lehetetlen home office üzemmódban elvégezni. Minden üzlet bezárásra került, ami nem a legszükségesebb termékeket árulja, az egyetemi oktatás online folytatódik, de a bölcsődék, az óvodák, az iskolák és a gimnáziumok nyitva maradtak – ami egyébként felháborodást szült a pedagógusok körében – továbbá az idősotthonok is látogathatók.

Senki nem hagyhatja el viszont a régiót, ahol él, és csak az egy háztartásban élőkkel tartózkodhat együtt, minden egyéb magánrendezvény tilos. Bárki, aki elhagyja franciaországi otthonát, magával kell vinnie a kint tartózkodást igazoló okmányt, amelyet a rendőrség ellenőrizhet. Az intézkedéseket azóta tovább szigorították. Az új szabályok közül jelentős felháborodást szült az éttermek bezárása, a boltok, az üzletek nyitvatartásának meghatározása, illetve az eladható áruk kérdése.

A francia önkormányzatok országos szövetsége (AMF) élénken tiltakozott a rendelkezéssel szemben, mivel nem egy vidéki községet hozott lehetetlen helyzetbe. Mindazonáltal a szervezet vezetői felszólították a polgármestereket, hogy maradjanak példamutatók, ne legyenek engedetlenek az intézkedésekkel szemben.

Nagy felháborodást keltett továbbá, hogy a miniszterelnök bejelentette, hogy november 3-tól a nem csak a kiskereskedéseket kell bezárni, hanem a bevásárló központok nem alapvető szükségletet ellátó termékinek árusítása is tilos.

A kereskedőket képviselő országos szövetség november 8-án, követelte ezen intézkedések feloldását legkésőbb november 12-ig. Az üzletek bezárása mellett az is felháborodást szült, hogy az online értékesítő vállalatok, köztük az Amazon etikátlan versenyelőnyre fog szert tenni és végképp csöndbe dönti a kiskereskedéseket. A kormányzat egyelőre november 15-én szándékozik újra nyitni a kereskedelmi egységeket, ha helyzet lehetővé teszi azt. Az intézkedések elvileg december 1-ig tartanak, de meghosszabbítók.

Mindeközben, november 7-én átlépte a 40ezer főt a vírus halálos áldozatainak száma Franciaországban ezzel újabb lélektani határ dőlt meg tavasz óta. Ráadásul egyes régiókban a kórházak kapacitása elért a maximumra, ez különösen igaz Seine-Saint-Denis és a Loire megyékre. Az egészségügyi intézmények arra készülnek, hogy szelektálni kell, ki juthat lélegezhető géphez ki nem.

Szintén november 7-én a francia nemzetgyűlés jóváhagyta az október 17-én kihirdetett egészségügyi szükségállapot 2021. február 16-ig történő meghosszabbítását.

November 8-án a francia egészségügyi miniszter, Olivier Veran, a FranceinfoTv-nek nyilatkozva, hogy az intézkedések után egy héttel javuló tendenciát észleltek, ezzel is aláhúzva, hogy ezek az erőfeszítések nem hiábavalók.

A második hullám eddig mért gazdasági kárai kevésbé jelentősek, mint a tavaszi félévben, de mivel ehhez hozzáadódnak a tavasszal felhalmozott nehézségek is, így messze nem elhanyagolhatók. November 9-én, a Francia Nemzeti Bank kormányzója által közzétett előrejelzések szerint 2020-ban 10%-os GDP visszaeséssel kell számolni Franciaországban. Jelezte, hogy várhatóan novemberben 12%-al fog csökkeni a GDP az egy évvel korábbi novemberi adatokhoz viszonyítva ez azonban lényegesen kevesebb, mint a 2020. áprilisban mért 31%.

A kormány 11%-os visszaeséssel számol, de 2021-re 8% GDP bővülést vár.

Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerint egy hónapos karantén kb. 15-20 milliárd euróba kerül a francia államnak, ami elsősorban a részleges munkanélküliségi rendszer fenntartására fordítják, így a vállalatok a nehéz helyzetben is meg tudják őrizni a munkahelyeket. A francia kormány november már a negyedik idei költségvetési módosítást nyújtotta be a parlamentnek november 4-én.

Többek között a gazdaság megsegítésére az eddig különböző formában bejelentett közel 470 milliárd euróhoz még további 20 milliárd eurós összeget próbál előteremteni. Ezeknek az összegeknek az előteremtése csak hitelekből finanszírozható, amely az államadósságot a GDP 120%-ra repítette. A kiadási oldalra hatással van az is, hogy a francia nyugdíj és társadalombiztosítási rendszer soha nem látott negatívumot produkált a járvány miatt, amely előrejelzések szerint 2020-ban elérheti a 46 milliárd eurót is. Ez utóbbi kérdés megoldásra, komoly átfogó reformok megvalósítására vár, amit Macron a vírus járvány, illetve a komoly felháborodás miatt egyelőre nem erőltet. A kormány egyébként bejelentette, hogy a vírus okozta gazdasági válságból való kilábalás mikéntjének végigondolására munkacsoportok létrehozását szorgalmazza.

Ebben a válságos helyzetbe robbant be először 2020. szeptember 25-én Párizsban egy iszlamista terrortámadás, amit egy magát kiskorúnak hazudó és így francia hatoságok támogatásában részesülő, pakisztáni férfi hajtott végre nem messze a Charlie Hebdo szatirikus lap szerkesztőségében 2015 januárjában lezajlott vérengzés helyszínétől.

A két súlyos áldozattal járó tragikus esemény indoklása az volt, hogy így akart tiltakozni a francia sajtóorgánum Mohamed karikatúrájának újra megjelenése ellen. A Charlie Hebdo 2020. szeptember 2-án valóban újra publikálta a 2006-ban óriási felháborodást kiváltó Mohamed karikatúráját evvel is felhívva a figyelmet arra, hogy a 2015-ben lezajlott terrortámadás még élő vádlottjaival szemben öt év után nagy nehezen megkezdődött a büntető per. A bírósági eljárást azóta a vádlottak egy részének koronavírus fertőzése miatt félbeszakadt. A Mohamed karikatúra újra publikációja mindazonáltal egyre szélesebb körű felháborodást szült a muzulmán világba. Számos helyen francia zászlóégetésre és francia termékek bojkottjára került sor.

Ezt a felfokozott francia elleneséget a török elnök, Erdogan, aki számos okból kifolyólag többek között a Mediterrán térségben vívott befolyás kérdése miatt már hónapok óta feszült kapcsolatot tart fenn Franciaországgal, még inkább felerősítette.

Nem tett jót az sem, hogy Emmanuel Macron elnök október 2-án iszlám szeparatizmus kapcsán tartott egy nagyívű beszédet és tett ígéret a szélsőséges muszlim irányzatok elleni harcra. Ez utóbbi a külföldi, főleg arab világban tapasztalt felháborodás mellett Franciaországon belül is feszültségeket keltett.

Ebben a légkörben került sor 2020. október 16-án egy a főváros közelében található Conflans Sainte-Honorine község iskolájában tanító történelem tanár, Samuel Paty lefejezésére.

A 22 éves oroszországi születésű, csecsen elkövetőt lelőtték a rendőrök, de segítőit köztük az iskola diákjait is előállították. A tanár „bűne” az volt, hogy a Mohamed karikatúrát mutatta be a sajtószabadság magyarázataként. Alig néhány nappal később október 27-én három katolikus templomban talált személyt gyilkolt meg kegyetlenül egy líbiai illegális bevándorló iszlamista merénylő, aki ugyan nem halt meg a helyszínen, de súlyos sérülésekkel szállították kórházba és jelenleg koronavírus fertőzés miatt életveszélyes állapotba került. Több feltételezett társát is letartóztatták.

Macron az események után könyörtelen harcot hirdetett az iszlamista terrorizmussal szemben. Több radikális muzulmán imahely bezárását és egyesület megszüntetését kezdeményezte, 3000-ről 7000-re növelték az ún. Sentinelle hadműveletben résztvevő katonák számát, illetve a schengeni egyezmény reformját és szigorításának szándékát jelentette be.

A terrorfenyegetés szakértők szerint rendkívül magas Franciaországban, miközben vírusjárvány miatti bezárások, illetve a közbiztonság romlása is jelentős kihívást jelent. A francia kormány a közvélemény szemében nem áll a helyzet magaslatán: kapkod, ellentmondásosan viselkedik, különösen járvány kapcsán, mert le kell szögezni a lakosság többségét ez utóbbi foglalkoztatja leginkább.

Mindazonáltal ez a válságos időszak egyelőre egyes felmérések szerint (Ifop) Macron elnök számára népszerűségnövekedést hozott, nagy kérdés azonban hogy a vírus járvány elhúzódása, újabb terrortámadások, illetve az inkább súlyosnak mondható gazdasági helyzet, milyen hatással lesz az amúgy is megosztott francia társadalomra és ezen keresztül Franciaország jövőjére. Egyelőre minden belső és külső kritika ellenére a kormány a helyén van és az államfő mindent megtesz, hogy az erős viharba ne kormányozza az országot zátonynak, illetve, hogy eséllyel indulhasson 2022-ben az elnökválasztásokon.

A szerző Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője