Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Húsz év múlva Ön is feltétel nélküli alapjövedelemből fog élni

MAG2020. jún. 11.Pogátsa Zoltán

A baloldali spanyol kormány bevezeti a feltétel nélküli alapjövedelmet. Hivatalosan ez az első eset, hogy egy európai ország így dönt. Ismert, hogy nem olyan régen Finnország elindított egy két éves álkísérletet kétezer alannyal. A spanyol kormány viszont azt reméli, hogy náluk örökre fennmarad.

Közel egymillió spanyol család fogja kapni, és mintegy 3-3,5 milliárd euróba fog kerülni. Ebből is látszik, hogy valójában nem teljesen feltétel nélküli alapjövedelemről van szó, hiszen azt szó szerint feltétel nélkül mindenki kapná.

Sokkal inkább a kisjövedelműeknek nyújtott juttatásról van szó, azaz technikailag valamifajta garantált minimáljövedelemről.Ebben azonban Spanyolország mégsem első. Ilyen típusú juttatások már vannak a skandináv országokban, ahol az a filozófia, hogy pusztán abból adódóan, hogy valaki emberi lény, nem mehet az életminősége bizonyos minimális szint alá.

Lehetünk keresztyének, szociáldemokraták, vagy szinte bármely más morális kód hívei, abban egyet fogunk érteni, hogy az emberi méltóság bizonyos minimális jövedelem alatt csorbul.Orbán Viktor azzal szokta elhessegetni az ilyen típusú juttatásokat, hogy „a magyarok úgy gondolják”, hogy munka nélkül ne juthasson senki jövedelemhez. A magyarok azonban nem így gondolják. Felmérések sora erősíti meg, hogy akár csak az európaiak, ezen belül a magyarok is bizony erősen támogatják az FNA gondolatát. A legfrissebb felmérés szerint egész konkrétan 80%-uk!

Amit Orbán Viktor nem ért, az az, hogy az FNA funkciója pontosan az, hogy megőrizze embertársaink méltóságát, illetve foglalkoztathatóságát.

Ha valaki kisodródik a társadalom perifériáján túlra, sosem lesz még egyszer foglalkoztatható. Másfél millió magyar járt így a rendszerváltás után. Valószínűleg ezért is támogatják az ötletet ilyen nagy arányban honfitársaink.Egy jól beállított alapjövedelem megvédi a méltóságunkat, de nem tart vissza a munkától. Személy szerint azt javasolnám, hogy az alapjövedelem legyen egyenlő a mindenkori létminimummal. Ennél kisebb munkanélküli segély, közmunka díj, nyugdíj ne lehessen. Sőt, ezeket a szociális és nyugdíj jellegű transzfereket mind ki lehetne váltani az FNA-val. Az adminisztráción egyszerűbb és olcsóbb lenne, és nem lenne diszkrecionális, azaz alanyi jogon járna, nem kéne érte folyamodni, hivatalokban kilincselni.

Egy ilyen juttatás gyakorlatilag nem kerülne extra pénzbe, hiszen a mai juttatásokat váltaná fel. Az ingyenes oktatás és egészségügy maradna. Helyesebben helyreállna, mert ezeknek ma már a harmada fizetős – kényszerből.

Munkában állóknak nem adnék feltétel nélküli alapjövedelmet. Ennek az az oka, hogy ismerve a gyenge magyar szakszervezeteket (csupán 9%-unk tag, tessék belépni!), a munkaadók ezt a juttatást azonnal lenyelnék: ennyivel csökkentenék a munkavállalóik bérét.

Pontosan ezt történik a híres Walmart filmben. Egy amerikai állam bevezet egy szegénységi támogatást, a szupermarket óriás pedig azonnal összehívja a munkásait, és utasítja őket, hogy jelentkezzenek be a támogatásra kötelezően. A bérüket pedig pontosan a támogatás összegével csökkenti. Aki megy a sajtóhoz, azt azonnal kirúgják. Pontosan ez történne Magyarországon is. A foglalkoztatottak támogatása helyet valójában a profitot támogatnánk.

Ennek ellenére jól járnának a foglalkoztatottak is a garantált minimáljövedelemmel. Egyrészt a minimálbért jóval az FNA szintje felett kell meghatározni.

Így aki többet akar, mint egy minimális luk, amit kifűthet, az el fog menni dolgozni. Nem igaz, hogy az emberek otthon akarnak lustulni minimál pénzen. Ha máskor nem, akkor ezt a karantén alatt mindenki megélhette. Az embert ennél sokkal kreatívabb dolgokra teremtette a Jóisten. És ha ráadásul még jelentősen több jövedelemhez is juthat, gyereket nevelhet, jobb mobilt vehet, utazhat, akkor el fog menni dolgozni.

Mitől lehetünk biztosak abban, hogy többet fog keresni? Attól, hogy az FNA megerősíti a munkahelyi pozícióit is.

Ha elviselhetetlen a főnöke, nem a semmibe lép ki. Ha embertelen munkát akarnak vele végeztetni, leléphet. Ha magasabb bért követel, nem kell aggódnia a megélhetés miatt, ha ki akarják rúgni.

Azaz jelentősen megerősíti az FNA azok munkapiaci pozícióit is, akik már dolgoznak, és ezért nem kapják.

Akit még ez sem győzött meg, annak azt kell végiggondolnia, hogy húsz év múlva valószínűleg nem lesz munkája a mai értelemben.

A középkorig az emberek túlnyomó többsége önellátó mezőgazdasági munkát végzett. Az ipari társadalom létrejöttével a többség ebbe a szektorba áramlott át, a mezőgazdaságban már csak egy kisebbség maradt.

Egy újabb váltással, az úgynevezett tercializálódással aztán az ipari munkásság is kisebbségbe szorult. Egy fejlett gazdaságban ma már csak a foglalkoztatottak harmada-negyede dolgozik az iparban, mezőgazdaságban pedig csupán egyszámjegyű százalék. Ha nem jött volna létre a kiterjedt szolgáltató szektor és a jóléti állam, akkor ma már a technológiai fejlődésnek köszönhetően csak egy kisebbségnek lenne munkája. Szerencsére időközben többször is átkalibráltuk a ’munka’ fogalmát.

Minden jel szerint jelenleg is gyorsuló tempóban zajlik az emberi munkahelyek kiváltása robotokkal és algoritmusokkal. Nem a jövő, ez a jelen. Aki nem hiszi, elmehet a teljesen automatizált csömöri és szombathelyi autógyárakba, fizethet kasszás nélkül a szupermarketekben, vagy bekukkanthat a négyes metró „üres” vezetőfülkéjébe.

Az alacsony bérezésű országok „versenyelőnye” ezzel eltűnik. A gyártás mehet vissza a fizetőképes fogyasztó közelébe, a centrum országokba.

Amelyik gazdaság nem állt át a magas hozzáadott értékű, nem rutinjellegű, nem automatizálható munkákra, annak vége. Magyarország 1990 óta között soha nem tette ezt meg, minden kormány sajnálta a pénzt oktatásra, kutatás-fejlesztésre, infrastruktúrára, humán-tőkére.

A legismertebb előrejelzések az automatizáció veszteseinek arányára

Mi lehet a baloldal válasza az automatizáció okozta megélhetés vesztésre? Több egymással párhuzamos megoldás létezhet. Először is át kell alakítanunk a fejünkben a munka fogalmát, ahogy azt az évszázadok során már többször megtettük.

Mindenekelőtt el kell ismerjük a gondoskodó munka értékteremtését, és ennek megfelelően honorálnunk kell azt. Nem elfogadható, hogy ezt túlnyomó többségében a nőkre testáljuk rá, anyagi ellentételezés nélkül. Azaz közösségi forrásokból honorálnunk kell anyagilag az ilyen típusú munkavégzést. Ennek ki kell egészülnie minden embertől emberig típusú munkával. Ez marad ugyanis az embereknek a teljes automatizáció és digitalizáció után. Erre a változásra nem veszélyként, hanem lehetőségként kell tekintenünk.

Az emberek ugyanis jelenleg sem kötődnek értelmetlennek érzett bérmunkájukhoz. A Gallup 2012-es nemzetközi felmérése szerint jelenleg a foglalkoztatottak 4/5-e nem kötődik a munkájához, azt kényszerből csinálja.

David Graeber, a híres Bullshit Jobs című könyv szerzője egy YouGov felmérésben úgy találta, hogy a foglalkoztatottak 37%-a kifejezetten bullshit munkának érzékeli a sajátját. További 13% pedig nem biztos benne, hogy nem-e az, amit csinál.

Az embertől emberig munkákban sokkal több örömet és kielégülést élnek meg.

Miből finanszírozzuk mindezt? Természetesen felmerül, hogy az ilyen embertől emberig, gondoskodó típusú munkákat is meg kell fizetnie valakinek. Jelenleg csak azok képesek ezért fizetni (babysitter, pszichológus, szexológus, ételrendelés, takarítónő, jóga oktató, nyelvtanár, masszázs, lovaglás, gitároktatás, stb.), akiknek a jövedelme magas. Azaz ez ismét csak elosztási, igazságossági kérdés.

Kívánatos, hogy ezeket mindenki engedhesse meg magának egy olyan világban, ahol a fizikai árutermelést már gépek végzik. Ennek forrása a monetáris finanszírozású feltétel nélküli alapjövedelem kell hogy legyen. Bár a felmérések szerint az FNA elfogadottsága már jelenleg is magas, a szkeptikusok megnyugtatására az első időszakban ezt valamifajta munkagarancia programként kell megjeleníteni. A piacról megszerethető jövedelem minimálbérét pedig jóval az FNA felett kell tartani.

A program finanszírozására pedig ott van a monetáris finanszírozás, azaz hogy a jegybank kamatmentesen bocsát pénzt az állam rendelkezésére, amiből az szolgáltatásokat vásárol. Nem, nem lesz belőle infláció, mivel nem csak a pénzmennyiség nő, hanem a kibocsátás is! A monetáris finanszírozásról itt tudhat meg többet.

Húsz év múlva tehát nagy valószínűséggel Ön is feltétel nélküli alapjövedelemből fog élni.

A legismertebb automatizációs kutatások előrejelzései

A szerző közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense