Miért is ne tapogatnánk ki évtizedünk világtrendjeit, azokat a hullámokat, amelyekre ráülnek a sikeresek, de elsodorják azokat, akik ellenállnak nekik?
Minden egyéni és közösségi, így nemzeti siker végül egy igen egyszerű képleten alapul. Vizsgálni kell a külső és a belső környezetet, közben megérteni az időbeli környezetet: a múltat és a jövő felé mutató nyilakat egyaránt.
Magyarország külső környezete a Kárpát-medence, a régió, Európa és a nagyvilág. A belső környezet a magyarok értékrendje, a kultúra és a gazdaság teljesítménye, a közösségek és az állam működése. A múltbeli környezet a magyar történelem, különösen a Trianon utáni 100 év, kiemelten az 1990 utáni 30 év, a 2010 utáni 10 év és bizony a 2020-as közelmúlt.
Időbeli környezetünk fontos része a jövő, amiről azt gondolnánk, hogy ismeretlen. Valójában már most felismerhetjük azokat a nagy áramlásokat, amelyek mozgatják a jövő eseményeit.
A jövő egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy már megkezdődött. Jó fogódzó, ha azokat vesszük alapul, akik az elmúlt években, évtizedekben nálunk sikeresebbek voltak, mert ők már ma a jövő hullámain lovagolnak. Nézzünk 10 ilyen mélyáramlat által irányított hullámot.
A sikert mindenhol a technológiai forradalom mozgatta. Minden siker mögött láthatóan (ír, észt, finn, lengyel, román, szingapúri, koreai) vagy rejtett módon (osztrák turizmus, bajor autóipar és pénzügyi rendszer, katalán innovációs környezet) technológiai ugrás áll.
Évtizedünkben az nyer, aki ráül a legújabb technológiai forradalom által elindított hullámra. Ez most a CIOTAIR mozaikszóval foglalható össze. Ez a "Felhő" (Cloud), a Dolgok internetje (IoT) a Mesterséges Intelligencia (AI) és a robotizált (R) termelési folyamatok együttese.
Az nyer, aki digitálisra állítja át az állam, az oktatás, a háztartások és az üzleti szektor, különösen a pénzügyek működését. A digitális jövő egy 0-1 felépítésű világ, ahol a közvetítő kiesik. Az átállás közben kiépül egy új infokommunikációs szektor, magas hazai hozzáadott értékkel.
Az évtized megnyeréséhez szükséges egy vagy több hazai, világelső rés-technológia kifejlesztése. Erre nekünk a digitális egészségipar és a vele összekapcsolható területeken látszik a legnagyobb esélyünk. Megszületése a nagy egyetemek innovációs-tudományos parkjaiban várható.
A jövő a városoké, beleértve a jó életminőséget kínáló kertvárosokat. A történelem során, ahogy most is, nem a birodalmak és országok maradtak fenn, hanem az erős városok. Az 1867 utáni újkori magyar történelem sikerei is városi sikerek. A tehetségek sokszor kisebb településekről jönnek, de kizárólag városokban érnek be.
A jövőt elsősorban városokon keresztül lehet megnyerni, ezt bizonyítja minden európai és ázsiai siker az elmúlt 100 évből, de valójában már az angol ipari forradalom kezdete óta így van ez. Még ott is, ahol nem így tűnik, ez a helyzet. Ausztria sikerét is a Bécs körüli 4,1 milliós fős térség motorja mozgatja.
Évtizedünkben felgyorsul az óriás- és nagyrégiók felépülése. A négy óriásrégió (Észak-Amerika, Kína, India és az Európai Unió) mellett egy sor nagyrégió alakul ki: a globalizáció helyére/mellé lép a régiók sokasága. A nagyrégiók 64 megaváros köré épülnek (lásd erről Csizmadia Norbert: Átrendeződött a globális nagyvárosok rangsora (novekedes.hu)). Számunkra a kárpát-medencei egységes gazdasági tér megteremtése, valamint a V4-6 gazdasági tere tűnik kitörési pontnak.
A 2020-as évtizedben gyorsulhat az eurázsiai gazdasági integráció, ez is a jövő egyik meghatározó mélyáramlata.
Az nyer, aki megakadályozza a középosztály szétesését, sőt bővíti azt. Az veszít, aki csak az 1 százalék, sőt a 0,1 százalék érdekét nézi. Magyarország jó esélyekkel rendelkezik a középosztály kiszélesítésére. A demográfiai program mellett egy sor mással is erősíteni lehet (otthonteremtés, világszínvonalú hazai felsőoktatás, innovációs ugrás a gazdaságban, fejlett egészségügy) a felfelé vivő lifteket.
Az évtized kulcsa a hosszútávú fenntarthatóság szerkezeteinek a megépítése az élet minden területén. Aki ezt elhalasztja, veszít, aki előre hozza, nyer. Az évtized technológiai forradalmait a fenntarthatóság és a zöld átmenet gyorsítására érdemes használni.
Bizonyosan az nyeri meg az évtizedet, aki mindent mér, majd a mérésből eredő adatokat felhasználja az irányítás minden szintjén, és azokat alapanyagként kezeli a termelésben és a szolgáltatásban is. Mérni lehet és kell minden állami tevékenységet, kiemelten az oktatást (minden tanárt és órát), a gyógyítást (minden orvost és orvosi beavatkozást), a beruházások hatékonyságát, ahogy a piac is méri az üzleti élet minden területét, szereplőjét és döntését.
Azt gondolhatnánk, hogy csipegetni lehet ebből a jövőből: az egyik hullámra ráülök, a másik viszont nem tetszik, ezért arra nem. Nem ez a megoldás; minden hullámon lovagolni szükséges, mert ez az évtized egyáltalában nem barátságos, inkább kockázatos, ahogy azt a 2020-as induló év már jelezte.
Ismerjük az angol közmondást, "Aki mer, az nyer". Tegyük hozzá: az nyer, aki mer mindent mérni.
