Visszaeshet a diákok száma a nyelvvizsga követelmény miatt – Árva László írása
MAGMár idén megjelentek olyan cikkek, amelyek arról szóltak, hogy 2020 után, amikor az egyetemi felvételi előfeltétele lesz a középfokú nyelvvizsga, nagyon sok fiatal nem fog tudni bekerülni a felsőoktatásba. Bár kétségtelen, a nyelvvizsga követelménye komoly kihívásokat jelenthet a középiskolát befejező fiatalok számára, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a 21. század elején már elég nehéz úgy elvégezni egy egyetemet vagy főiskolát, hogy a hallgató nem rendelkezik nyelvtudással.
Az idegen nyelv ismerete több ok miatt is elengedhetetlen a felsőoktatásban. Először is, ahogy a negyedik ipari forradalom egyre inkább itt dörömböl az ajtókon, egyre nehezebb lesz a legkorszerűbb tudást elérni idegen nyelvtudás nélkül. Közhely, hogy a tudomány nemzetközi nyelve egyre inkább az angol, és a legújabb tudományos-technikai eredményeket elsősorban angolul lehet megszerezni.
Erre talán azt lehetne ellenvetni, hogy az egyre fejlettebb mesterséges intelligencia (AI) rendszerek mellett a fordítóprogramok már egyre inkább elfogadható minőségben készítenek fordításokat bármely nyelvből. Ez elvben ugyan igaz, de azért még korántsem tartunk ott, hogy a szakmai ismeretek megszerzéséhez ne legyen szükség idegen nyelvtudásra.
Továbbá a felsőoktatáson belül a személyes kapcsolatok is egyre fontosabbak, és itt elsősorban arra kell gondolni, hogy napjainkban a felsőoktatás egyre inkább nemzetköziesedik, és a fordítóprogramok ma még elsősorban csak írásban működnek megfelelően.
Látni kell, hogy a külföldön tanuló felsőoktatási hallgatók száma napjainkban az OECD erősen konzervatív adatai szerint már világszerte átlépte az ötmillió főt és igencsak közelít a tízmillióhoz, bár a valóságban ez a szám jóval magasabb is lehet, amennyiben figyelembe vesszük a rövidebb ideig külföldön tanuló, nagyszámú kínai és indiai felsőoktatási hallgatót is.
A hazánkban tanuló külföldi hallgatók létszáma hivatalos adatok szerint harminc-, negyvenezer fő körül mozog, míg a külföldön tanuló magyarok száma is nagyjából ilyen mértékű.
A külföldön tanuló magyar fiatalok egy része külföldi felsőoktatási intézményben kezdi és fejezi is be tanulmányait, míg másik része különböző ösztöndíjprogramok (pl. Erasmus Program) belül egy-egy szemesztert tanul külföldön. Külföldön tanulmányokat folytatni (még ha csak pár szemeszter erejéig is) egyre inkább kötelező eleme a felsőoktatási tanulmányoknak, amit nyilván csak olyan módon lehet megtenni, ha az illető fiatal jól ismer idegen nyelveket.
Bár nyilvánvaló, hogy a felsőfokú tanulmányokhoz egyre fontosabb az idegen nyelvtudás, azon belül is az angol nyelv ismerete, mégis évente viszonylag sok fiatal nem tudta átvenni a diplomáját sem, mert nem rendelkezett nyelvvizsgával.
A középiskolai nyelvoktatás hazánkban sajnálatos módon még kevésbé hatékony, mint az egyetemi, aminek több oka is van.
Elsősorban a tanulók motiválatlanságát szokták kiemelni, amiért azonban nyilván nem csak a fiatalok, hanem részben a tanárok is felelősek.
Sajnálatos módon a nyelvtanárok még mindig nem használják kellő intenzitással a 21. században rendelkezésre álló informatikai eszközöket, sőt, még a középiskolák jelentős részében megtalálható interaktív táblák használata sem mindennapos a magyar középiskolákban. Ennek is több oka van természetesen, kezdve azzal, hogy a tanárok képzettsége e téren kívánnivalókát hagy maga után egészen odáig, hogy több iskolában az eszközök sincsenek rendesen karbantartva.
További gond az idegen nyelv tanítással kapcsolatosan az lehet, hogy míg sok országban a televíziós műsorok nincsenek szinkronizálva, hanem csak feliratok révén segítik a megértést, addig hazánkban évtizedes gyakorlata van a televíziós programok, illetve a DVD-ken megjelenő szórakoztató filmek szinkronizálásának. Ez alapvetően leszoktatja a nézőket arról, hogy a programban vagy filmben elhangzó nyelvi fordulatokat, sok esetben sajátos nyelvi megoldásokat követni, és ezáltal megtanulni tudják. Ide csak egy rövid megjegyzés kívánkozik, hogy az egész nap a számítástechnikai eszközökön „lógó” fiatalok esetében az angol nyelv ismerete sok esetben sokkal jobb, mint azoknak, akiknek az életében ez a tevekénység nem játszott ilyen fontos szerepet.
Mindenesetre ahogy közeledik a határidő, úgy kell egyre több erőfeszítést tenni mind a felsőoktatásba bejutni kívánó fiataloknak, mind a középiskolai nyelvtanároknak annak érdekében, hogy a középiskolások megfelelő nyelvtudásra tegyenek szert még az egyetemi évek előtt. Nyilvánvaló, hogy ez nem könnyű feladat, de mindenképpen megéri, hiszen enélkül sem az egyes emberek, sem az ország nem lesz képes a 21. században szükséges tudás és ismeret megszerzéséhez. Természetesen ez csak akkor lehet sikeres, amennyiben megfelelő kormányzati támogatás is segíti ezeket a folyamatokat.
Jelenleg hazánkban évente 100-105 ezren felvételiznek felsőoktatási intézménybe, azonban azok 55 százalékának nincs meg a középfokú nyelvvizsgája, ezek a fiatalok tehát a 2020-as tanévtől kezdve be se kerülhetnének a felsőoktatásba.
mennyiben nem teszünk határozott lépéseket, 2020 után a felvételező fiatalok száma akár 50 ezer fővel is visszaeshet, ami a felvételezők számának csökkenése következtében több magyarországi felsőoktatási intézmény számára komoly gondokat okozhat.
Különösképpen azok a felsőoktatási intézmények veszíthetik el a jelentkezőik jelentős részét, amely intézmények olyan, kisebb vidéki településekről várták a jelentkezőiket, ahol az idegen nyelvi oktatás színvonala alacsonyabb. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy
az alacsonyabb jövedelmű, kisebb településekről származó fiatalok esélyegyenlősége a felsőoktatási rendszerbe jutást tekintve erősen sérülhet.
Saját fiatalkori tapasztalataim szerint azonban korszerű, interaktív módszerek használatával, intenzív módon, tehát napi több nyelvórával viszonylag gyorsan jelentős eredményeket elérni az idegen nyelvtanulás terén.
Bár kétségtelen, hogy a hazai nyelvoktatás szintjének általános javítása lehet az elsődleges cél, amelyen belül kiemelt szerepet kaphat az a kormányzati program, amely a középiskolások szervezett külföldi utazásai finanszírozza meg, rövidtávú megoldásként ugyancsak lényeges lehet a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete által javasolt „Felvételi mentő program”, ami a korábban sikeresnek bizonyult „Diploma mentő program” mintájára intenzív nyelvtanfolyamok szervezésével támogatná a felvételire felkészítő nyelvi képzéseket.
Ezek a lépések együttesen biztosíthatják, hogy a felsőfokú intézményekbe való jelentkezéshez kötelező nyelvvizsga ne okozzon leküldhetetlen nehézségeket a fiataloknak, hanem segítsen megalapozni a 21. század követelményeinek jobban megfelelő felsőoktatást.
A szerző közgazdász, főiskolai tanár, a Magyar Oktatás Turisztikai Egyesület elnöke.
