Az elhízás növeli a koronavírusos betegség súlyos szövődményeinek a kialakulását

Medicina2021. feb. 10.Növekedés.hu

Hazánk lakossága az OECD országok között a negyedik helyen van az elhízottak rangsorában. Az elhízás fokozza a súlyos COVID-19 betegség kockázatát és a halálozást. A 60 évnél fiatalabb elhízottak kétszer nagyobb arányban kerülnek a kórházi intenzív osztályokra, a lélegeztetőgépre szorulók többsége túlsúlyos – hangzott el a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (MOMOT) mai sajtótájékoztatóján.

Bedros J. Róbert, a társaság elnöke, egyben a Szent Imre Oktatókórház főigazgatója szerint a nemzetközi, a hazai, valamint saját tapasztalataik is azt mutatták, hogy a COVID-19 betegség súlyosságának eddig ismert kockázatai közé tartozik az idősebb életkor, a dohányzás, a diabetes, a krónikus vesebetegség, a krónikus tüdőgyulladás, a magas vérnyomása, a szív- és érrendszeri betegségek.

A koronavírus vírus terjedésével kiderült, hogy az elhízás, illetve a fizikai aktivitás hiánya is fokozza a súlyos COVID-19 betegség kialakulásának és a halálozásnak a kockázatát.

Bedros professzor úgy fogalmazott: szerencsére hazánkban a novemberi járványügyi intézkedések hatására a második hullám lecsengését tapasztaljuk, és a vakcinációs program beindulásával talán elkerülhető a harmadik. Elmondta azt is, hogy a nemzetközi koronavírus-fertőzött betegekről készült adatbázisokból kiderült, hogy amíg korábban a lélegeztetőgépre kapcsolt tüdőbetegek közül csak minden 4. volt túlsúlyos, a koronavírusos eseteknél ez az arány csaknem 50 százalékos.

Az elhízott betegek esetében minden egységnyi testtömegindex-növekedés fokozza az intenzív ellátásban részesülők szövődményeit, azaz romlanak az életkilátásaik – tudtuk meg Simonyi Gábortól, a MOMOT főtitkárától.

Elhangzott az is, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a fiatalabb elhízottakat érintő, súlyos COVID-19 betegség kiugróan magas aránya azért nem meglepő, mivel az országban kimagasló az elhízás és a túlsúly részaránya. Az USA-ban a felnőttek mintegy 40 százaléka elhízott, Olaszországban 20 százalék, Spanyolországban 24, míg Kínában csak 6,2 százalék. Hazánk sajnos előkelő helyen szerepel az elhízottak arányát tekintve, az OECD tagállamokban a negyedik, ám nálunk egyelőre a Covid és az elhízás összefüggésről még nem született publikáció.

Azért jár súlyos következményekkel a vírus az elhízottakra, mert csökkenti a tüdő ventillációs képességét.

Ennek oka, hogy a rekesz magasabban áll és a nagyobb hasűri nyomás is akadályozza a légzést. Számos adat szól amellett, hogy az elhízottakban a vírusfertőzésre gyengébb az immunválasz.

A fokozott zsír felhalmozódás következménye a fokozott gyulladással járó állapot, így gyakoribb a cukorbetegség is, amely mind negatívan hat a kardiovaszkuláris rendszer működésére.

Bedros professzor a növekedés.hu kérdésére úgy válaszolt: fontosnak tartja, hogy elegendő obezitológus szakorvos, szakdolgozó legyen a kórházakban, legyen elegendő elhízást kezelő centrum.

Annak ellenre, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségnek nyilvánította az elhízást, az orvosok 12 százaléka, az érintett embereknek pedig 30 százaléka nem tartja annak.

Elmondta azt is, hogy 2007-ben kezdeményezték, hogy az obezitológia legyen különálló orvosi szakma, és el is érték, hogy két éve már folyik is ez a képzés a hazai egyetemeken. Kérdésünkre azt is elmondta, hogy ma 62 ilyen szakmával is rendelkező szakorvos van hazánkban.

Simonyi Gábortól megtudtuk, hogy a Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központjában az extrém túlsúlyos betegeket is fogadják. Ő a központ vezetője, és mint mondta, az osztályon 10 ágy áll rendelkezésére az extrém, akár 350 kilogrammos túlsúlyos betegek fogadására is.