Táblázatban mutatjuk, mennyit keresnek most az ápolók: a legtöbben 272 ezer bruttót

„A döntéshozók nem hallgattak meg bennünket a tárgyalóasztalnál, ezért a Hősök teréről kell üzennünk a fizikai és lelki terheinkről és a felelősségteljes munkánk alulfinanszírozottságáról!” – ezzel a felhívással szólította a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) az ápolókat a szombati figyelemfelhívó demonstrációra.

Ápolói alapbérek alakulása (bértábla), bruttó forint

*ilyen munkakörben dolgoznak a legtöbben az egészségügyben

A MESZK szerint az ápolók fizikai és lelki ereje a Covid-járvány nyomán a végét járja, a terhek és a bérek nincsenek egyenes arányban egymással, a szakdolgozók fizetése a mai napig méltánytalanul alacsony, az új szolgálati jogviszony pedig kiszolgáltatott és hátrányos helyzetbe hozta a szakdolgozó munkavállalókat.

A kamara tavaly ősszel fordult a kormányhoz további jelentős béremelést sürgetve, miután megszületett a döntés, hogy az orvosok fizetését három év alatt három lépcsőben drasztikusan, több mint kétszeresére, esetenként háromszorosára megemelik. Ezzel a lépéssel ugyanis szerintük ismét jelentős mértékben nő a szakadék az orvosok és az ápolók, asszisztensek fizetése között, és ezzel a kórházakon, rendelőkön belül a bérfeszültség.A kamara szerint az egészségügyön belül a bérrendezésnek is ágazati szintűnek kell lennie.

A kamara elnöke, Balogh Zoltán korábban úgy nyilatkozott: az orvosok fizetése átlagosan kétszer akkora, mint az ápolóké a többi visegrádi országban. Ez az arány elfogadható lenne idehaza is a MESZK számára. Jelenleg egy szakvizsgával nem rendelkező, kezdő orvos alapbére 481 486 forint, egy ugyancsak kezdő okj-s ápolóé 272 787 forint, ám míg ez utóbbié a mostani béremelési terv szerint jövőre is csak 330 072 forintra emelkedik, addig egy kezdő orvos 2023-tól 687 837 forint alapbérre számíthat.

Markánsabb a kifogásolt különbség az évtizedek óta a pályán lévő egészségügyieknél:

40 év szolgálati viszonnyal egy orvost 2023-tól 2 380 057 forint alapbér illet meg, egy okj-s ápolónak azonban, aki ugyanennyi időt töltött a betegellátásban, csak 379 785 forint lesz az alapbére. De, ha diplomával rendelkezne, akkor is be kellene érnie most 497 310 forint bruttó alapbérrel, ami jövőre legfeljebb 459 540 forintra emelkedhet.

Az egészségügyi szakdolgozóknál 2016-ben kezdődött egy bérfelzárkóztatási program, amelyet 2019-ben egy újabb három lépcsős, 2022-ig tartó bérrendezés követett. 2016-ban 26,5 százalékos, 2017-ben 12 százalékos, 2018-ban pedig 8 százalékos béremelés volt. 2019-ben 8 százalékos előrehozott szakdolgozói béremelést volt, 2020 januárjában 14 százalékos, novembertől 20 százalékos, 2022 januárjában pedig további 30 százalékos emelés következik.

Ezzel a 2019 és 2022 közötti időszakban további 72 százalékkal növekednek az ápolói bruttó alapbérek.

A szakdolgozói kamara szerint azonban a bérfelzárkóztatási terveket a koronavírus-járvány felülírta. A MESZK szerint további bértárgyalásokra van szükség, amelyek kiindulási alapja a 2020. november 1-től érvényes egészségügyi szakdolgozói bértábla legyen, novembertől ugyanis 20 százalékkal emelkedett az ápolók bére.

Azt akarják elérni, hogy az orvosbérek emelkedéséhez mérhető, 1,9-es szorzójú béremelésben részesüljenek az ápolók is. Ehhez már 2021-ben szükségesnek tartottak volna egy minimum 50 százalékos alapbér-emelést, ami 2022-ben és 2023-ban is folytatódna az orvosi bérrendezés ütemezésével és mértékével megegyezően.

A kamara arra hivatkozik, hogy azoknak, akik például az okj-s általános ápoló vagy asszisztens végzettséggel rendelkeznek (ők vannak a legtöbben) kezdőként az alapilletményük jelenleg is mindössze havi bruttó 272 ezer forint, de aki 40-42 évet eltöltött a pályán, annak is csupán 379 ezer forint. Hozzáteszik: 2016-ban egy nagyon nyomott alapilletményi besorolásról indultak, ezért egy kezdő ápoló alapbére még 2019-ben sem érte el a 195 ezer forintos bérminimumot.

Közben, ahogyan világszerte, Magyarországon is egyre komolyabb az ápolóhiány. Gyakorlatilag nincs olyan terület, ahol elegendő egészségügyi szakdolgozó lenne, derült ki az akkor még Állami Egészségügyi Ellátó Központ nevet viselő Országos Kórházi Főigazgatóság korábbi főigazgató-helyettese, Páva Hanna kutatásából.

A 2020-ban publikált adatok azt mutatták, hogy

az egészségügyben aktív munkavállalóként mintegy 107 ezer ápoló dolgozik, az ellátórendszer megfelelő működéséhez pedig még 5200 szakdolgozó hiányzik. 2013-2018 között kilenc ezerrel csökkent a már tapasztalt, de még nagy munkabírású, 35 év feletti korosztály létszáma. Míg 1980-as, 1990-es években végzett ápolók több mint fele a szakmájában dolgozott, addig a 2000 és 2009 közötti évfolyamoknak csak alig egyharmada maradt a pályán. A 2010-2017 között végzetteknek pedig kevesebb, mint a fele dolgozik ápolóként.

Az okok évtizedek óta változatlanok: az alacsony bérek és túlzott munkaterhelés, amiatt nem választják vagy hagyják el a pályát, de nő a nyugdíjba vonulók száma is.