Kovács Árpád: A monetáris és fiskális politika példás összhangban kezelte a válságot

Egészség2021. nov. 4.Szabó Anna

Ha elhúzódik az uniós források kifizetése, akkor reálissá válhat, hogy nettó befizetők lehetünk - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Medicina konferencián. Kiemelte, hogy a válság kezelésében a monetáris és a fiskális politika példás összhangot mutatott, és fontos eredménynek nevezte az orvosi béreknél a két és félszeres emelkedést.

Korábban 7,8-8 százalékos idei gazdasági növekedésben gondolkodtunk, de most inkább a 6,8-7 százalék körüli ütem lehet reális - fogalmazott Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Medicina konferencián. Mint mondta, a gazdasági növekedést fékező fő okok 

  • az ellátási láncok akadozása,
  • a járvány negyedik hulláma,
  • a nagyvállalatok kisebb készletezésre alapuló rendszereinek megroppanása,
  • a drágulás,
  • és az energiaháborúskodás kiújulása.

A globális erőtér átrendeződése

A gazdasági helyreállásról szólva kitért arra, hogy

az európai gazdaságösztönző programokhoz képest Magyarország is jól teljesített, a GDP 20 százalékát költötte ilyen célokra,

összehasonlításképp Németország 30 százalékát fektette a helyreállítási programba.

Az IMF globális előrejelzésére hivatkozva hangsúlyozta: visszapattanás várható idén, de nem szabad elfelejteni, hogy alacsonyak a bázisszámok a tavalyi visszaesés miatt.

Kitért Kína helyzetére, ahol tavaly még növekedni is tudott a gazdaság. A G7 országokhoz képest folytatódik az ázsiai országok gazdasági felemelkedése: az ázsiai gazdaságok és Brazília 2050-ben kétszeres erőfölényben lesznek a G7-ek viszonylatában – tette hozzá.

A kutatók 2030-ra teszik a kínai és az amerikai katonai potenciál kiegyenlítődését.

Javuló hazai gazdaság-finanszírozási pozíciók

Kovács Árpád a hazai makrogazdasági folyamatokról szólva kitért arra, hogy az államháztartás egyenlege szempontjából idén határozott javulásra kerül sor a tavalyi romlás után, kockázatot jelent azonban az uniós források késése.

- Az uniós források tárgyalásain a felszínen nem politikai tárgyalások folynak a 326 milliárd eurós helyreállítási csomagról – fogalmazott Kovács Árpád. - Baj akkor lesz, ha tavasszal is folytatódik az uniós források lassú kifizetése, miközben Magyarország idén már befizette az uniós tagsági díjunkat - tette hozzá.

Ha nem jönnek a források, akkor reálissá válhat, hogy nettó befizetők lehetünk, mert jövőre 700 milliárd forint körül alakulhat a befizetésünk az EU költségvetésébe.

Hat százalékos reálnövekedés lehet idén

A költségvetés jövőre a GDP 13 százalékát kitevő forrást biztosít a gazdaság újraindítására, amely középtávú gazdasági növekedést alapoz meg - mondta.

A pozitívumok közé sorolta, hogy a válságból elsőként lábaltunk ki, melynek révén mintegy ezer milliárdos GDP többlet jelentkezhetett, emellett a nyári teljesítmény is jó volt. Összességében a magyar visszapattanás idén egy 6 százalék körüli reálnövekedést jelenthet, amennyiben sikeres a járvány negyedik hullámában a védekezés – tette hozzá.

Emellett a magyar munkabérek válságállónak bizonyultak az Eurostat számításai szerint, és a magas beruházási rátát is tudjuk tartani.

Hangsúlyozta, hogy a monetáris és a fiskális politika példás összhangban kezelte a válságot.

Kiemelte, hogy a gazdasági növekedés mozgásteret ad a többletkiadásokra, de a nyugdíjban és egyéb módon kifizetett pénzek gyakorlatilag néhány hét alatt visszatérnek a gazdaságba a vásárlások emelkedése révén.

Sokat nőtt az állam szerepvállalása az egészségügyben is

A Költségvetési Tanács elnöke a megnövekedett állami szerepvállalással kapcsolatban kiemelte: az állam nem lehet távolságtartó, sokkal inkább ösztönző és beavatkozó legyen, egyfajta végső menedék.

- Olyan rugalmas ösztönző államra van szükség, amely jó minőségben költi el a pénzt, a 27,5 százalékos beruházási rátának hatékonynak kell lennie - tette hozzá.

Kiemelte, hogy 2010-2022 között az egészségügyi kiadások emelkedtek, az állami kiadások aránya nőtt, ahogy az állam gazdasági funkciója is sokat bővült 2010 óta.

Ugyanakkor az egészségügyi kiadások aránya a GDP-hez viszonyítva csökkent nálunk, 2019-ben 6,4 százalékot tett ki, amivel az OECD országok alsó harmadában helyezkedünk el.

A válság előtti évben a vásárlóerő paritáson mért, egy főre jutó egészségügyi kiadás 2170 dollárra tehető, de nem állnak rendelkezésre pontos adatok.

Az államháztartásból finanszírozott egészségügyi kiadások 69 százalékot tettek ki, a növekedő arányban a kórházfejlesztések és a béremelések is benne vannak.

Az államháztartásból finanszírozott egészségügyi kiadások aránya az elmúlt 13 évben hullámzó volt, jövőre 2010-hez képest az államháztartásból finanszírozott kiadás több mint duplájára emelkedik.

2023-ra két és félszeresére emelkednek az orvosi bérek, a szakdolgozói bérek pedig 72 százalékkal lesznek magasabbak az 2018-as szinthez képest

Összességében az egészségügy államháztartási és a magánfinanszírozás aránya nálunk is közelíthet az uniós 72-28-as arányhoz.

Kitért arra is, hogy 2010 óta a születéskor várható élettartam két évvel javult 76,5 évre. Tavaly a Covid járvány miatt a várható élettartam 8,4 hónappal csökkent.

Jelenleg a születéskor várható, egészségben eltöltött élettartam ugyanakkor még mindig három évvel kevesebb az uniós átlagnál - fűzte hozzá.