Köz- és a magánegészségügy versenyben a betegekért

Medicina2021. nov. 17.H. É.
A rovat támogatója:

A magánegészségügy szereplői az eddigieknél is aktívabban részt vennének az állami rendszerben, a közkórházak pedig szívesen kivennék a részüket a fizetős betegek ellátásában. Jelenleg mindkettő akadályokba ütközik, pedig a biztosítók is nagy lehetőséget látnak a két szektor békés egymás mellett élésében, illetve együttműködésében – derült ki a Medicina Projekt 44. konferenciáján.

Az állami egészségügy számos területen lépéselőnyben van a privát szektorral szemben – mondta Velkey György, a Magyar Kórházszövetség  elnökhelyettese. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatójaként elsősorban saját háza tájáról hozott példákat arra, mitől maradhatnak versenyképesek az egészségügyi közellátók a mind hangsúlyosabban megjelenő magánszolgáltatókkal szemben. Mert az, hogy versenyhelyzet van, nem kérdés, és ebben – a privát betegek ellátásán keresztül is – helyt kell állnia az állami szektornak.

Az egyik versenyelőny az innovatív technikák alkalmazása, legyen szó a genetika, az onkológia újdonságairól, vagy például a ma már mindenki által ismert SMA-kezelésről. Az állami szektorral szemben emellett fontos elvárás a hozzáférhetőség, ami ugyan messze nem tökéletes, de a magánszolgáltatók részéről ez nem is prioritás. Ahogyan az sem, hogy képesek legyenek lakosságközeli ellátásokat nyújtani.

Velkey György ugyanakkor a versenyhátrányt jelentő, illetve a pozíciókat kifejezetten rontó tényezőkről is beszélt. Mint mondta, az orvosoknál tapasztalható elöregedés, a motiváció hiánya komoly probléma, de

az egészségügy legkritikusabb kérdése a szakdolgozóhiány. Az ápolókért, asszisztensekért már most éles a harc a köz- és a magán-egészségügy között, amit valódi életpályaprogram nélkül nem nyerhet meg az állami szektor.A szolgáltatások színvonal és a szubjektív biztonságérzet terén ugyanakkor már egyértelmű a magánszektor előnye. A kórházszövetségi elnökhelyettes szerint hiába nyújtják a legjobb tudásukat a közintézményekben az orvosok, ha a körülmények nem megfelelőek.

Leitner György, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke először is azt a közkeletű vélekedést igyekezett árnyalni, amely szerint „dübörög” a magánegészségügy, mert ez nem minden szegmensére igaz. A szektor nagyon heterogén, és a Covid-válság sem viselte meg a résztvevőit egyformán: míg a labordiagnosztikai szolgáltatók, illetve az egy-egy területre – például a magánszülészetre – specializálódott privát ellátók átlagos vagy azt akár jóval meghaladó profitra is szert tudtak tenni tavaly, addig a képalkotó-diagnosztikai cégek, a magánklinikák, amelyek hosszas kényszerszünetre voltak kárhoztatva, jellemzően a tervezettnél alacsonyabb bevételt tudtak csak realizálni.  A laborszolgáltatók nélkül egyértelműen csökkent a magánegészségügy árbevétele 2020-ban.

A Primus összesen mintegy 900 milliárd forintra becsüli a magánegészségügy tavalyi bevételét, de ebből rögtön lejön 420 milliárd, amit a gyógyszerek térítési díjára fizettek ki a betegek, illetve nagyjából 30 milliárd, ami hálapénzre ment el. A fennmaradó összegből is van egy 125 milliárdos, vagyis nagyon jelentős tétel, ami nem adózott jövedelem – sorolta Leitner György. Mint fogalmazott: a magánegészségügyben több tízezer szolgáltató van, ahol a csaknem 20 ezer kis szolgáltató, lakásrendelő, csoportpraxis nyújtja a szolgáltatások tetemes hányadát.

S hogy mi várható? Leitner György szerint egyrészt

bizonyos, hogy nincs két szektorra való egészségügyi személyzet, ezért a magán- és a közellátás kénytelen osztozni rajtuk és versengeni értük. Konkrétan a magánszektorban további piaci koncentráció várható, és bár erőteljesen megjelent a kórházi profil, még mindig kis kórházakról beszélhetünk csak. Szemmel láthatóan zajlik egy államosítási folyamat is, ami a mesterséges megtermékenyítés területén már megtörtént, de többször szó volt már nemzeti laborszolgáltatóról és arról is, hogy a képalkotó diagnosztikával kapcsolatban is elhangzottak már ilyen tervek.  

Jelenleg azonban a magánszolgáltatók egy másik tény előtt állnak értetlenül, nevezetesen, hogy bármennyire is szeretnének, egyelőre nem engedik őket aktívan részt venni a koronavírus-járvány miatt felduzzadt műtéti várólisták ledolgozásában. Pedig ha valahol és valamikor, itt és most ki lehetne használni a tudást, a képességet, a kapacitást – mutatott rá a Primus elnöke, aki szerint ez lenne az igazi szektorsemlegesség.

Az állami és a magánegészségügy rendezettebb, hatékonyabb együttműködése az egészségbiztosításokat is felpörgethetné, derült ki Schaub Erika, a Generali személybiztosítási ügyfélkapcsolati vezetőjének előadásából.

Az egészségbiztosítási piac folyamatosan növekszik, a díjbevétele 2016-ban még 8750 milliárd forint volt, 2018-ra már csaknem kétszeresére nőtt, 2020-ban pedig már 18609 milliárdot tett ki. Ezek az összegbiztosítások és a szolgáltatásbiztosítások együttesen, de szakértői becslések szerint a bevételek 70-80 százaléka szolgáltatásfinanszírozás.

A biztosítók teljes díjbevételéből ezzel együtt is mindig minimális, 2-3 százalékot tesz ki ma még csak ez a szegmens, de egy nagyon nagy lehetőségként tekintenek rá még akkor is, ha az átlagosnál is jobban függ a szabályozói környezettől – mondta Schaub Erika. Hozzátette: a biztosítók csak szolgáltatásra tudnak szerződni, ezért is fontos a bővülés. Mint mondta, míg a 2000-es évek elején főleg extra igényekre, VIP-szolgáltatások finanszírozására kötöttek egészségbiztosítást, ez fokozatosan kibővült a különféle járóbeteg-ellátásokkal, labor- és képalkotó diagnosztikai vizsgálatokkal, műtéti beavatkozásokkal, szűrővizsgálatokkal, illetve a betegút-szervezéssel.

Annak a véleményének is hangot adott, hogy míg eddig főként a munkáltatók kötöttek biztosítást dolgozóikra, a jövőben nagy potenciál van az egyéni egészségbiztosításokban, főleg kórházi ellátásra, ritkább eseményekre. De ehhez szükség van arra, hogy legyen olyan kórházi háttér, ahol ellátást lehet biztosítani magánfinanszírozásban.