Több mint sofőr: mentőautót vezetni kivételes adrenalinforrás és hatalmas felelősség

Medicina2021. okt. 16.Haiman Éva
A rovat támogatója:

Háromezernél is többen vannak, és annyit vezetnek, mintha évente százszor tennék meg az utat a Föld és a Hold között. Nem szeretik, ha sofőrnek nevezik őket, a bajtársaik viszont nyugodtan szólíthatják őket „gépésznek”. A növekedés.hu az Országos Mentőszolgálat gépkocsivezetőiről készített közelképet.

Segíteni egy beteg vagy bajba jutott emberen, megoldani egy krízist – mentőautó-vezetőként ez nagyobb felelősség, de maradandóbb élmény is, mint máshol egyszerű sofőrként dolgozni – állítja az OMSZ főigazgatója. Csató Gábor közlése szerint azért a fizetések is egyre versenyképesebbek:

a tavalyi utolsó és az idei első fél évben átlagosan bruttó 488 ezer forint volt a mentőgépkocsi-vezetők havi átlagkeresete. Az Országos Mentőszolgálat ráadásul biztos munkahely, ahol még a pandémia miatt sem volt leállás, sőt, érkeztek is ide sofőrök még a versenyszférából, például logisztikai cégektől is. Az elvándorlás viszont egyre kevésbé jellemző, mint a főigazgató fogalmaz: „sofőrként eddig is találhatott magának bárki a Mentőszolgálatnál jövedelmezőbb állást, belföldön és külföldön egyaránt. A legtöbb bajtársam viszont kifejezetten az egészségügyben szeret dolgozni, ezért nagyon ritka, hogy egy jobb ajánlat miatt átmennek egy másik ágazatba”.

Az Országos Mentőszolgálat állományában jelenleg csaknem 3200 „gépész” dolgozik, ahogyan egymás között nevezik a gépkocsivezetőket. Mert sokkal többek ők egyszerű sofőröknél, akiknek mindössze az a dolguk, hogy eljuttassák az utasokat A-ból B-be.

Ők az egység teljes jogú tagjai, a beteg- és sérültellátás aktív részesei, akik közül mind többen bevethetők akár mentőápolóként is – magyarázza a főigazgató. Hozzáteszi, az OMSZ HR-stratégiájának fontos eleme is, hogy mind több legyen az úgynevezett mentőtechnikus, vagyis az olyan szakember, aki egyaránt rendelkezik mentőgépkocsi-vezetői és mentőápolói képesítéssel, hiszen ez még nagyobb biztonságot garantál az ellátás során.

A biztonságot szolgálja a gépjárműpark megújítása is. Csató Gábor tájékoztatása szerint

a mentőkocsik átlagéletkora ma már 5 év alatt van, ami EU-s szinten is jó érték és egy biztonságosan üzemeltethető és fenntartható flottát jelent. Ez pedig itt kiemelkedően fontos, hiszen a mentőautók évente összességében nem kevesebb, mint 40 millió kilométert mennek, 

ami annyi, mintha százszor tennék meg Föld és a Hold közötti távolságot.
Mentőautó volánja mögé természetesen csak az ülhet, aki letette a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére jogosító PÁV-1-es vizsgát, és egy speciális alapképzést is elvégzett – az OMSZ ezek költségét átvállalja a szervezetnél elhelyezkedni kívánóktól. 

A 26 éves Tanos Miklós a közelmúltban tett sikeres vizsgát az alapképzésen, az elméleti oktatáson és a szituációs tantermi gyakorlaton túl a Pesterzsébeti Mentőállomáson szerezve gyakorlatot az egyik legrutinosabb gépész, Őri Kiss Zsolt mellett.

Utóbbi több mint két évtizede mentőzik, mint meséli,

még dolgozott olyan szervo és klíma nélküli mentőautón, ahol a szélvédőhöz rakták az infúziót, hogy melegen tartsák, amíg kiérnek a helyszínre. A mai mentőautók azokhoz képest nem csak a személyautók kényelmét nyújtják, de az összes modern kényelmi és biztonsági rendszerrel felszereltek, a belsejüket pedig a mentősök igényeinkhez szabva alakították ki.De, mint azt Tanos Miklós mondja, egy mentőgépkocsi-vezetőnek nem csak a különböző mentőgépjárműveket kell kívülről-belülről ismernie, hanem az azokban található felszereléseket, eszközöket és azok pontos helyét, funkcióját is. Tisztában kell lennie a beavatkozási protokollokkal, mert sokszor a mentőorvos, a mentőtiszt vagy a mentőápoló keze alá kell dolgoznia. Egy helyszínen pedig nincs idő arra, hogy az egység vezetője részletesen elmagyarázza, mi fog történni, fél szónál is kevesebből kell érteni egymást.

Őri Kiss Zsolt ezt azzal egészíti ki, hogy persze vezetni is nagyon jól kell tudni, és nem csak azért, mert a gépészek egy 30-40 millió forintos autó volánja mögött ülnek. „Mi nem árut szállítunk, hanem sérültet, beteget és orvost, ápolót, akinek akár menet közben is kell tudnia dolgozni. Figyelnünk kell a forgalomra és arra is, hogy a beteg állapotához igazítsuk a vezetési stílusunkat.

Ha például egy rosszabb állapotú beteget viszünk, és mondjuk rossz az út, az bizony a monitoron is látszik. Ezért, akik nálam szekundálnak, azokat legelőször elviszem egy próbakörre úgy, hogy felfekszenek a hordágyra. Így maguk is megtapasztalják, milyen, ha az autóval hirtelen mozdulatokat teszek, kátyúba, fekvőrendőrre hajtok lassítás nélkül, és ezt sose felejtsék, amikor majd beteget szállítanak élesben. Vezessen gyorsan, de komfortosan és biztonságosan, én ezt tanítom” – árul el egy műhelytitkot Őri Kiss Zsolt.

Szerinte téved, aki azt hiszi, hogy a mentőgépkocsi-vezetés a száguldásról szól. „Általában kifelé menet jobban nyomjuk a pedált, visszafelé jó esetben már egy stabil állapotban lévő beteg fekszik hátul, akit ugyan minél rövidebb időn belül el kell juttatni valamelyik kórházba, de a legfontosabb mindig az, hogy odaérjünk. Ezt szoktuk mondani a kezdőknek is, ami néha nagyon nehéz, főleg,

ha egy gyerekhez hívnak, vagy extrém helyzetről, például tömegbalesetről van szó. Vannak feladatok, amikor kicsit nehezebb a lábunk, na, ott kell igazán az önkontroll” – fogalmaz Őri Kiss Zsolt. Tőle azt is megtudjuk, hogy a mentőautónak nappal mindössze 1, de éjszaka is 2 perc alatt el kell hagynia a mentőállomást, ami igen csak gyors reagálást feltételez. Ez a képesség azonban máskor is hasznos.

Mint Tanos Miklóstól mondja, bár minden mentőautón van beépített GPS és jól jön a helyismeret, egy váratlan útzár vagy egy türelmetlen, esetleg figyelmetlen sofőr miatt akár azonnal kell tudni dönteni, mégpedig jól. A fiatalember úgy tapasztalja,

néhányan nehezen viselik, szóvá is teszik, ha a mentőautó „rossz helyen” áll, holott annak oka van. Vagy azért, mert a beteget így lehet majd a legkönnyebben beemelni a mentőbe, vagy, mert például egy gázolásnál a baleseti helyszínt és a sérülteket ellátókat is védik azzal, hogy keresztben állnak meg az úton.

A közlekedők többsége amúgy a mentősök tapasztalata szerint egyre inkább figyel a szirénára és a kék villogóra, amiben sokat segített a „Vedd észre a mentőt” kampány is. Ennek ellenére a gépkocsivezetőknek folyamatosan figyelniük kell a közlekedés szereplőire, mert még mindig nem mindenki reagál jól, vagy időben a mentőautóra, és ez nem csak az autósokra, de sok esetben a gyalogosokra is igaz.

Őri Kiss Zsolt azt mondja, a legrosszabb az, ha az autósok egyszerűen megállnak a sziréna hangját hallva. Ellenben, ha lehetőség van rá, hogy halszálkaszerűen kisoroljanak az út szélére, azzal nagyban megkönnyítik a mentőautó a továbbhaladását.

Tanos Miklós amellett, hogy mentőzik, gépészmérnöknek tanul, mégis, hosszú távra tervez mentőgépkocsi-vezetőként. Mentorához hasonlóan – aki már 5 éves kora óta mentősnek készült – őt is régóta vonzotta ez a pálya. Őri Kiss Zsolt szerint,

aki itt dolgozik, az kicsit kattant, de egészen biztosan adrenalinfüggő. Ezért is mentőznek sokan a rendőrök, a tűzoltók vagy akár a buszvezetők közül, akik egészen biztosan nem a pénzért csinálják, hiszen máshol jóval többet kereshetnének másodállásban.Vannak önkéntesek is a mentőszolgálatnál, a gépészek között is, bár arányuk csak néhány százalékot ér el, ők a szabadidejükből áldoznak azért, hogy mentőzzenek. Fizetés ezért nem jár, de természetesen minden segítséget ugyanúgy megkapnak, mint a főállásúak, és a tapasztalatok szerint legalább olyan elhivatottsággal és komolysággal végzik a munkájukat, mint akik ebből élnek.