A vízfogyasztás buktatta le az ingatlanbérőt - A NAV közbelépett
NAV Infotár
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai egy ingatlan-bérbeadással és ingatlan-közvetítéssel foglalkozó cég ellenőrzésekor megállapították, hogy a kimutatott bevételek és az elszámolt költségek nincsenek összhangban. A valós bevétel szakszerű becslése alapján több millió forint áfát kellett fizetnie a társaságnak. Az adóhatósági döntést a bíróság is megerősítette. A cég részletfizetési könnyítést kapott az adóhiány rendezésére.
A Győr-Moson-Sopron vármegyei adóellenőrök vizsgálták azt a céget, amelyik havi nettó 300 ezer forintért bérelt egy győri ingatlant. Az áfabevallások és az Online Számla adataiból úgy tűnt, hogy a kimutatott bevételhez képest aránytalanul sok az elszámolt költség. A kft. ugyanis a vizsgált két évben majdnem hatszor annyi költséget – bérleti díjat, közüzemi díjat – számolt el a bérleményhez kapcsolódóan, mint amennyi bevétele származott annak hasznosításából.
A bérleményhez kiszámlázott közüzemi díjak megerősítették, hogy a munkásszállóként üzemeltetett ingatlant folyamatosan használták, sokan megfordultak az átmeneti szálláson. A valós bevételek meghatározásához a revizorok becslést alkalmaztak, amihez a vízfogyasztást vették alapul, ami nyilvánvalóan, közvetlenül összefügg a lakók számával. Az épület vízfogyasztását a Központi Statisztikai Hivatal átlagos vízfogyasztási adataihoz viszonyították, a bérleti díj meghatározásához pedig a kft. személyenkénti kétezer forintos napi összegével számoltak.
A vízfogyasztáson alapuló becslés szerint az épületben az első vizsgált évben havi 8 fő, a másodikban pedig havi 15 fő lakott átlagosan, amit a cég nem tudott hiteles adatokkal, dokumentumokkal cáfolni. Így a bérleti díj becsült összege a vizsgált évekre összesen több mint 16 millió forint volt, ez alapján a fizetendő áfa meghaladta a 4 millió forintot.
Az ügy a bíróságon is kiállta a jogorvoslat próbáját. A törvényszék az ítéletében mind a becslés jogalapja és módszere, mind a kiszabott bírság mértéke kapcsán egyetértett a NAV-val. A cég képviselője a bírósági ítéletet tudomásul vette és fizetési könnyítési kérelmet nyújtott be. A NAV engedélyezte a 12 havi részletfizetést, a társaság megkezdte a tartozás rendezését.
