Így kereshet könnyen milliókat innovációs csapatának

Ha van egy kis, lelkes csapatunk, és nagyon gyorsan szeretnénk erős innovációs tartalommal bíró ötletünkhöz, projektünkhöz egy kis kezdőtőkét – és erős szakmai támogatást – találni, akkor nem árt tudni, hol érdemes elindulni. Ma már igen kicsi, akár 9 millió forintos befektetést is kaphatunk. Ha az ismerősök, rokonok, barátok nem tudják megadni a kezdőlökést, vagy épp ez a kis pénz már erősen fogytán van, akkor először érdemes lehet a 11 államilag támogatott inkubátor valamelyikét, illetve a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelőt (röviden: Hiventures-t) megkeresni. Itt akár pár hónap alatt lehet 9 milliós, vagy akár több tőkét bevonni, ráadásul nem a nehézkes uniós pályázati, vagy az ingatlanzálogot igénylő forrás formájában, hanem a kockázatitőke-befektetési elvek mentén – de ne szaladjunk ennyire előre. Kezdjük ott, hogy hosszú évek óta emlegetjük a pénzhiányt a hazai innováció kapcsán, és különösen az induló vállalkozások tekintetében. Ám e téren a közelmúltban a helyzet alapjaiban változott meg: ma már több mint ezer kis cég kaphat pénzt egy erős ötletre, csak kellően jó legyen a projekt. Sokan tudják, de még közel sem mindenki: a kockázati tőke máshogyan működik, mint a banki hitel vagy az uniós támogatás. Itt az alakuló, vagy már meglévő vállalkozás üzletrészének bizonyos százalékát kapja meg az a tőkebefektető alap, jellemzően tőkeemelés után, már ha az adott befektetői csapat a projekt gyors növekedésében fantáziát lát. Persze ez nem újdonság, hiszen negyedszázada, a kilencvenes évek eleje óta van kockázati tőke Magyarországon is. Sőt, bő egy évtizede elindultak az uniós támogatású, úgynevezett Jeremie tőkealapok is, ez utóbbiak végül összesen 132 milliárd forintnyi befektetendő tőkét felvonultatva. Jó részét sikeresen befektetve 2009 és 2016 májusa közt. Csakhogy a piaci és a Jeremie tőkealapok és az apró cégek igényei és lehetőségei közt elég nagy rés tátongott mindig is. Mert az alapok ötven-százmilliós befektetési igény alatt nem igazán álltak szóba az ötletgazdákkal és kis csapataikkal. Ennyit egyfelől nem is ér egy kezdeti fázisú cég, másfelől pedig cégcsíráknak értelmesen kell elkölteni a magas hozammal „visszavárt” tőkét. Ez a hozam jellemzően évi 20-30 százaléknyi. Viszont egy termékkel, vagy eladható szolgáltatással nem is rendelkező induló cég hogyan termeli ki mondjuk egy százmilliós befektetés után az évi 20-30 millió forintos nettó nyereséget!? Aki vállalkozott már, az tudja, hogy ezt csak azok a kis cégek termelik ki, amelyek valóban „berobbannak”, azok is inkább csak 3-5 éves távlatban. Igaz pusztán piaci alapon is „működget” itthon a tőkebefektetés, csak a fővárosban tucatnyi, főként egykori vagy praktizáló sikervállalkozókból álló csapat segít induló startupokat. De a bukás kockázata nagy, így a cégeknek juttatott tőke relatíve kevés és drága, illetve a piaci alapon (önállóan) cégekbe fektetni szándékozók (például az üzleti angyalok) száma erősen véges. Ez utóbbi helyzeten is hosszú évek óta próbál az állam is segíteni. A ma is működő Széchenyi Tőkealap inkább a hagyományosabb iparágakra fókuszálva próbálta és próbálja ezt a nagy rést betömni (a kisebb kockázatitőke-igényeket is tömegesen kielégíteni), ám 2016 végétől elindult a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a Nemzeti Kutatási- Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közös együttműködésével a Hiventures, amely több mint ezer kis ötletet juttat folyamatosan 9 milliós kezdőtőkéhez, illetve kétszáz céget ennél nagyobb forráshoz. Emellett – mint szó volt róla – az „Innovációs ökoszisztéma építése” (GINOP-2.1.5-15) pályázat keretében 2016-ban nyolc vidéki startup-keltető kapott fejenként nagyságrendileg 600-600 milliós támogatást a regionális innovációs vállalkozások, cégcsírák támogatására. (Itt 80 százalék a támogatás és 20 százalék az inkubátorok saját pénze, amit kockáztatniuk kell, érvényesítve a „szokásos” uniós pályázatoknál rosszabbul működő piaci elvet.) Mindezt 2017 nyarán három fővárosi inkubátor követte, azaz az előbbi 5,85 milliárd keretösszeg mellé további 1,5 milliárdnyi, Közép-Magyarországon is elkölthető forrás jött hozzá. A Hiventures egymagában több mint 57 milliárd forintot helyezhet ki, amelyből 10-et allokáltak a legkisebb cégekre: itt 9 százalékos tulajdonrészért cserébe 9 milliós befektetést ad az állami hátterű alapkezelő. Azaz – pozitív döntést követően – gyakorlatilag 100 millió forintra értékel fel egy jól kidolgozott üzleti tervet és egy jellemzően 2-4 fős kis csapatot. Az ilyen kis csapatoknak is eleve jobb esélyük van a sikerre, ha az emlegetett 8+3 támogatott inkubátor valamelyikével, vagy akár egy üzleti angyallal a hátuk mögött jelentkeznek, vagy bevonnak – bár ez sem feltétel ebben a kezdeti szakaszban. (Tehát a legkisebb cégekre legalább 5,85+1,5+10 milliárd forint támogatott forrás jut a következő években, ami elképesztően sok apró startup-csíra támogatásár elegendő.) Csak a Hiventurestől következő években hozzávetőleg 1000-1100 ötlet kaphat ilyen kis összegű befektetést! Ebből pedig lényegében „letesztelhető”, hogy lenne-e igény a vevői oldalon az adott ötletre, azaz szaknyelven: validálható az ötlet. Eldönthető, érdemes-e valójában nekifogni a megvalósításnak. Nyilván a kicsik közt sok zsákutca-projekt lesz, de ahol van ígéretes visszajelzés a piac részéről, ott akár a Hiventures-en belül, akár a 11 inkubátorban, akár e két entitás (és/vagy további küldő befektetők, angyalok bevonsával) további befektetési körök jöhetnek. És, ha csak minden tizedik-huszadik minicégből válik siker, már akkor is jól jár mindenki. A következő körben a Hiventures úgynevezett Magvető Befektetést tud adni (a következő öt évben mintegy 200 cégnek) jellemzően 20-150 millió forint közötti összegben, 3-6 évre, és minden esetben kisebbségi tulajdonrészt kérnek csak. (A legnagyobbaknak is van Hiventures pénz 150 és 500 millió forint közt a Növekedési Befektetés konstrukcióban.) A kisebb konstrukciók elképesztő előnye, hogy a korábban megszokott fél-egy éves időhorizontok helyett akár 2-3 hónap alatt is befektetéshez lehet jutni, mert sztenderd szerződésekkel és folyamatokkal dolgozik a Hiventures, és a csapatuk is meglepően fiatal, valamint kellően nagy számú ahhoz, hogy ilyen sok vállalatot kezelni tudjanak. (A legutóbbi adatok szerint 2017 novemberéig már több mint 100 befektetési döntést hoztak, és 900 projektet vizsgáltak meg.) A fenti rendszert egészíti ki a 11 inkubátor, melyekre egy későbbi írásunkban visszatérünk. Ettől függetlenül Hiventures és az NKFIH tizenegy inkubátora ma Magyarország legnagyobb startupokra, illetve innovatív vállalkozásokra fókuszáló „állami projektje”, amelyet – mint említettük – ráadásul igen fiatal, agilis vezetők koordinálnak, jó érzékkel válogatva az életképesebb projektek közül. Ez pedig jó hír azoknak, akik erős ötlettel-technológiával és nagy kitartással is rendelkeznek, azaz megvannak a vállalkozásépítéshez szükséges alapjaik. Összefoglalva: hatalmas előnye tehát a Hiventuresnek és az inkubátor-hálózatnak, hogy – ellentétben a korábbi Jeremie programokkal – nem csak 50-100 milliós befektetés felett állnak szóba a cégekkel, hanem akár 9 milliós, vagy 20-40 milliós befektetést is adnak a kisebb csapatoknak. Méghozzá 2023-ig akár jóval több mint ezer cégcsírának! E cégekre – a közepes konstrukciót is beleértve – összesen több mint 33 milliárd forintot szánnak. A teljes 57 milliárdos összegből ugyanis a nagyobbaknak is jut. Azaz a bevetetőben felvetett „nincs pénz” panasz ma – szerencsére – egyszerűen már egyáltalán nem igaz. Ami viszont igaz, hogy ahogyan az országban a munkaerőhiány tapasztalható, úgy a startupok körében is van egyfajta hiány: mégpedig az erős, profi projektekből, így első körben sajnos tíz kezdeményezésből jellemzően két-három jut el az első körös tőkebevonásig is.