A jegybanki döntésről elemzői szemmel

A vártnak megfelelően fenntartotta a monetáris szigort az MNB a mai kamatdöntő ülés után. Nem történt változás a kamatokban. Az alapkamat jelenlegi, 13 százalékos szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére a jegybank szerint. Az O/N betéti kamat 12,5 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25 százalékos szintje szintén nem változott - írja Nyeste Orsolya az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, a bank által kiadott közleményben. 

A jegybanki háttérbeszélgetésen az MNB leszögezte, hogy az alapkamat csökkentésének kérdése nincs napirenden. Az üzenetek tónusa, a kommunikáció szigorú hangvételű maradt. Fennmaradnak az október közepén kialakított monetáris eszköztár főbb elemei, így az egynapos betéti gyorstenderek és swaptenderek, illetve az energiaimportőrök számára továbbra is rendelkezésre áll a jegybank, likviditást nyújtva a jegybanki devizatartalékból.

Az egynapos betéti gyorstendereken továbbra is fenn kell tartani a 18 százalékos kamatszintet. S bár a jegybank szerint egyértelműen elkezdődött a fizetési mérleg egyenlegének várt javulása, illetve a dezinflációs hatások várható erősödéséről, valamint a pénzpiaci stabilitás helyreállásáról beszéltek, egyelőre semmi sem utalt arra, hogy bármilyen enyhítő lépésen gondolkodnának. Ellenben többször is elhangzott, hogy a kockázati megítélés javulásának tartósságára fókuszál a monetáris politika az egynapos betéti eszköz kondíciójának alakítása során. 

Újdonságot is hozott a mai ülés. A Monetáris Tanács a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót. Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti. A kötelező tartalék tehát sávosan fog kamatozni, s ezzel tovább erősödik az eszköznek a bankrendszeri likviditásra gyakorolt hatása.

Mindenesetre a nemzetközi folyamatok indokolják a jegybank óvatosságát. A januári végi ülés óta ugyanis a vezető jegybankoktól várt kamatemelések tetőzése egyértelműen magasabbra tolódott, ami csökkentette az MNB mozgásterét a monetáris politika közeli enyhítését illetően. A fentiek alapján valószínűnek tűnik, hogy az egynapos betéti kamat csökkentésére az áprilisi kamatdöntő ülés előtt nem kerül sor. Mindez tartós forinterőt sugall az elkövetkező időszakra.