Adósságspirálban Közép-Európa – új korszak jön a fiskális politikában
PénzügyA régió költségvetési tanácsainak vezetői egyetértenek: a hiánycsökkentés elkerülhetetlen, de a mozgástér minimális. A védelmi kiadások, a lassú növekedés és a szociális terhek mindenhol feszítik a büdzsét – derült ki a Magyar Közgazdasági Társaság és a Költségvetési Tanács közös konferenciáján elhangzottakból.
Magyarország: stabilitáskeresés kihívások között
Horváth Gábor a Magyar Költségvetési Tanács elnöke előadásában a magyar államadósság és a költségvetési egyensúly helyzetét elemezte.
Mint hangsúlyozta, a magyar gazdaság és költségvetés helyzetét továbbra is a felelős gazdálkodás és a hosszú távú fenntarthatóság iránti elkötelezettség határozza meg. Előadásában kiemelte, hogy az Európai Unió új gazdasági irányítási keretrendszeréhez való alkalmazkodás fontos lehetőséget teremt a költségvetési fegyelem megerősítésére. Bár Magyarország számára kihívást jelent a magasabb adósságráta, az ország továbbra is képes megfelelni az uniós előírásoknak, részben a kedvező makrogazdasági tényezőknek és a javuló árfolyamnak köszönhetően.
Horváth Gábor pozitívan értékelte az elmúlt években elért költségvetési konszolidációt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben is kulcsfontosságú a kiadások átgondolt tervezése. Mint mondta:
a legfontosabb feladat, hogy a költségvetési programokat folyamatosan felülvizsgáljuk, és csak azokat tartsuk fenn, amelyek bizonyítottan hatékonyak.
Beszéde zárásaként Horváth Gábor bizakodóan tekintett előre: a magyar gazdaság stabilitásának megőrzése és a hitelminősítés javítása elérhető cél, amennyiben sikerül következetesen csökkenteni az államadósságot és a jövőbeli kiadásokat a fenntarthatóság szempontjai szerint priorizálni.
Csehország: a fejlett világ újra eladósodik
Mojmír Hampl Cseh Költségvetési Tanács elnöke előadásában a fejlett világ eladósodottságának történelmi méreteire hívta fel a figyelmet. Az IMF előrejelzései szerint 2029-re a fejlett országok GDP-arányos államadóssága a napóleoni háborúk óta nem látott szintre emelkedhet. A költségvetési mozgástér gyakorlatilag megszűnt, miközben a gazdaságokat egyszerre terheli a védelem, az energiaátállás és a dekarbonizáció finanszírozása.
Hampl szerint az európai modell súlyos strukturális kihívásokkal néz szembe: drágul a tőke, nő a hitelfelvétel költsége, és a piaci várakozások sem mutatnak visszatérést az alacsony kamatok korszakához. Úgy véli, Európa politikai és társadalmi szinten sem hajlandó prioritásokat felállítani:
vajat és fegyvert is akarunk egyszerre, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
Külön kiemelte, hogy a védelemi kiadások továbbra is elmaradnak az 1990-es szinttől, miközben a jóléti kiadások jelentősen nőttek. A kelet-közép-európai országok számára a dekarbonizáció különösen költséges, mivel gazdasági szerkezetük erősen energiaintenzív. Meglátása szerint a jelenlegi fiskális pálya mellett még a viszonylag alacsony adósságú országok sem tudják finanszírozni a klíma- és energiapolitikai átmenetet.
Románia: rekordhiány és kényszerű megszorítások
Daniel Dăianu, a Román Költségvetési Tanács elnöke a konferencián elmondott beszédében a nemzetközi gazdasági és pénzügyi rendszer törékenységét, valamint Románia kritikus költségvetési helyzetét mutatta be. Meglátása szerint a világgazdaságban újra erősödik a dereguláció, ami a pénzügyi stabilitást veszélyezteti. A magas tőkeáttételű, átláthatatlan vállalatok, a kriptoeszközök és a jegybankok függetlenségét korlátozó fiskális nyomás mind újabb válságcsírákat hordoznak.
Az Európai Unióban a gyenge növekedés, a társadalmi fáradtság és az energiaválság miatt romlik a versenyképesség, miközben a fiskális szabályok végrehajtása egyre bonyolultabb. Dăianu szerint a költségvetési konszolidáció elkerülhetetlen, ugyanakkor elismerte, hogy a társadalmi ellenállás rendkívül erős.
Románia példáján bemutatta, hogy a 2023-as 9,3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiány fenntarthatatlan, és a jelenlegi kormány célja a hiány fokozatos, többéves csökkentése 3 százalék alá. A reformprogram adóemeléseket, a kiadások befagyasztását és progresszív adórendszer bevezetését is tartalmazza. Ugyanakkor Dăianu figyelmeztetett, hogy az EU-támogatásokhoz való erős függőség középtávon gazdasági sokkot okozhat, amint a támogatási ciklusok kifutnak. Hosszú távon a középosztálybeli jövedelmi csapda elkerülése érdekében az adóelkerülés csökkentése és a hatékonyabb bevételgyűjtés kulcsfontosságú lesz.
Szlovákia: három megszorító csomag, változatlan deficit
Ján Tóth, a Szlovák Költségvetési Tanács elnöke a szlovák költségvetési konszolidáció tapasztalatait ismertette. Az elmúlt három évben három nagyszabású fiskális csomagot fogadtak el, amelyek egyenként a GDP több mint 1 százalékát tették ki, ám ezek hatása korlátozott maradt. A deficit továbbra is 5 százalék körül stagnál, és az államadósság emelkedő pályán van.
A csomagok 80 százaléka bevételnövelő intézkedéseket tartalmazott – főként adó- és járulékemeléseket –, miközben a kiadáscsökkentés háttérbe szorult. Tóth szerint ez a szerkezet hosszú távon a növekedést is fékezheti. Az új kormány emellett új kiadásokat is bevezetett, például a 13. havi nyugdíjat és további szociális juttatásokat, ami gyengítette a konszolidációs hatást.
A tartósan magas védelmi kiadások (a GDP 2 százalékára emelkedve) tovább szűkítik a fiskális mozgásteret, miközben az uniós forrásokat nem sikerült hatékonyan felhasználni a növekedés ösztönzésére. A hosszú távú fenntarthatósági mutatók szerint a szlovák államadósság stabilizálásához azonnali, 4,6 százalékos GDP-arányos kiigazításra lenne szükség. Ján Tóth úgy vélte, hogy az új EU-s fiskális szabályok sem segítenek érdemben a konszolidációban, mivel a feltételezéseik túlzottan optimisták, és a védelmi kiadásokra vonatkozó mentességek túl tágak.
A Költségvetési tanácsi elnökök kerekasztala megtekinthető az alábbi videóra kattintva:
