Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Aki banki jelszót kér, az biztosan csaló - szakértő az átutalási limitről, bankszámlás csalásokról 

Pénzügy2024. máj. 22.Kovács Dániel

Az OTP már be is vezette az MNB által elvárt átutalási limitet, szeptemberig a többi bank is felzárkózik. Az ok a rohamosan növekvő internetes és telefonos csalások megfékezése: csak tavaly 18 296 visszaélés valósult meg, ezek során az ügyfeleket több mint 23 milliárd forinttal károsították meg. A szakértő szerint teljes biztonságot a limit sem ad, de jelentősen megnehezíti a csalók dolgát.

Régóta esedékes biztonsági elvárásokat fogalmazott meg tavasszal a Magyar Nemzeti Bank. Ezek között azt írja elő a kereskedelmi bankoknak, hogy vezessenek be automatikus átutalási limitet az ügyfeleik bankszámláira.

Ma még a bankok többségénél limitállítás nélkül elutalható egy összegben 20 millió forint, ez azonban a csalók malmára hajtja a vizet.

Márpedig a bankszámlás csalások száma igencsak megnőtt az elmúlt években.

Míg 2022-ben még 6 ezer alatt volt az ilyen esetek száma, és 10 milliárd forint alatt az okozott kár összege, addig tavaly egész évben összesen 18 296 visszaélés valósult meg, ezek során az ügyfeleket több mint 23 milliárd forinttal károsították meg a Bank360.hu adatai szerint. 

A csalók a nagy fogást szeretik

- Most a legnagyobb lakossági bank, az OTP lépett, és jóval az őszi határidő előtt bevezette az átutalási limitet. Ha valaki átutalást indít, azzal számolnia kell, hogy automatikusan kapott egy egymillió forintos felső korlátot - mondja a Növekedés.hu-nak Tóth Levente, a Bank360 Csoport kommunikációs vezetője, de siet leszögezni, hogy a jövőben is indítható lesz ennél nagyobb utalás, ha valaki például házat vagy autót vesz, nem kell majd több részletben utalnia.

A 2024. május 8-tól bevezetett automatikusan 1 millió forintos napi átutalási limit azt jelenti, hogy az OTP-nél folyószámlát vezető ügyfelek a pénzintézet internet- és mobilbankjából más pénzintézetnél vezetett bankszámlára csak akkor utalhatnak ennél több pénzt, ha előbb ezt a limitet módosítják vagy a nap végéig felfüggesztik. 

- Ez tehát egyáltalában nem akadályozza meg, hogy egy napon belül egymillió forintnál több pénzt utaljon át valaki a számlájáról, csak egy plusz biztonsági lépéshez köti mindezt

- magyarázza Tóth Levente hozzátéve, arról van szó csupán, hogy beépített az OTP egy biztonsági lépést a sokszorosára növekedett csalások miatt. A Bank360.hu szakértője szerint ugyanis

a csalók jellemzően nagyobb összegekre szeretnek lecsapni, és ha valamilyen úton hozzájutnak az érzékeny banki adatokhoz, szempillantás alatt le tudják szívni a számlát. Az automatikus átutalási limit jó megoldás lehet az ilyen visszaélések visszaszorításában és a károk csökkentésében, nem véletlen, hogy szeptemberben minden banknak be kell majd vezetnie. 

Így szerzik meg a pénzünket

- Limitekkel eddig is találkozhattunk, például készpénzfelvételnél, bankkártyás bolti vagy online vásárlások esetében ez már korábban is jól működött, az emberek megtanulták használni, igényeik szerint változtatni - mutat rá Tóth Levente, aki arra számít, az átutalásokhoz tartozó limittel sem lesz másképp, sőt

vélhetően a felhasználók jelentős része  a bankok által meghatározottnál alacsonyabb, 200-500 ezer forintos limitet fog beállítani magának, egyszerűen azért, mert ritkán indít ennél nagyobb összegű utalást, az alacsonyabb átutalási korlát pedig nagyobb biztonságot jelent.

Ha pedig szükséges, akkor egy perc alatt át- majd az utalás után visszaállítható ez a limit. A szakértő ugyanakkor azt sem rejti véka alá, hogy ez sem jelent száz százalékos biztonságot, a csalások egy részénél ugyanis a megtévesztett számlatulajdonos megszerzett adataival vagy akár tevőleges segítségével ezt a limitet is át tudják állítani vagy állíttatni.

Arra is volt már példa, hogy az áldozatnak nem csupán az összes megtakarítását szipkázták el a virtuális rablók, hanem a nevében nagy összegű személyi kölcsönt is igényeltek, amelynek úgyszintén lába kelt. 

- Gyakori eset, hogy a csalók telefonon jelentkeznek, és a bank embereinek adják ki magukat. Arról tájékoztatnak, hogy a bankszámlán lévő pénz veszélyben van, ezzel helyezik nyomás alá az áldozatot, aki a beszélgetés során gyanútlanul szolgáltat ki érzékeny adatokat, vagy eszközöl olyan változtatásokat a netbankjában, amivel gyakorlatilag vörös szőnyeget terít a kiberbűnözők elé - hívja fel a figyelmet Tóth Levente, aki arra figyelmeztet:

aki bármilyen formában a jelszavunkat akarja megtudni, vagy bármi olyan adatot, amit a bankunknak ismernie kell, az száz százalékig biztos, hogy csaló, messzire el kell kerülni. Persze a legóvatosabbakat is át lehet ejteni, a csalók trükkjeinek tárháza szinte kimeríthetetlennek tűnik.

Az adathalász emaileket még viszonylag egyszerű kiszűrni, de egy kamu weboldal hamis voltáról már csak nüansznyi apróságok árulkodnak - jellemzően egy létező bank saját weboldalát másolják le a bűnözők, és esetleg csak az URL (webcím) hívhatja fel a figyelmet az átverésre. Ennek egy újabb verziója a mobilalkalmazások klónozása.

Telepítéskor a csaló app tolakodik az előtérbe, és a regisztráció során banki adatokat kér arra hivatkozva, hogy ez szükséges a felhasználó beazonosításához, esetleg az egyébként ingyenes alkalmazásról azt állítja, van egy egyszeri, minimális költsége stb.

- 2022-ben még a 2023-as a harmadát sem érte el a sikeres kísérletek száma, és a kár is alig 9 milliárd forint volt, öt évvel ezelőtt, 2019-ben pedig csupán 58 ízben sikerült csalónak hozzáférniük az ügyfelek bankszámláihoz, és akkor még csak 437 millió forintot zsákmányoltak - érzékelteti a probléma súlyát Tóth Levente hozzátéve, a csalási dömping a covid évében, 2020-ban indult be, azóta minden évben a többszörösére nőtt a sikeres visszaélések száma és értéke.