Milyen gyorsan válhat nemzetközivé a kínai renminbi?
PénzügyIdén online térben zajlott a hatodik Budapesti Renminbi Kez- deményezés konferencia a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szervezésében. Az esemény a központi bankok COVID-19 okozta globális válság elleni védekezését, valamint Kína és a Renminbi (RMB) járvány utáni szerepét járta körül elismert nemzetközi és hazai szakértők közreműködésével.
A Magyar Nemzeti Bank 2015 márciusában, a jegybank Renminbi Programjához kapcsolódóan indította útjára a Budapest Renminbi Initiative konferenciát, amelynek célja a kínai jegybankkal (People’s Bank of China, PBoC) kialakított kapcsolatok erősítése, valamint a kínai valuta nemzetközivé tételének fontosságáról és hatásáról szóló párbeszéd elősegítése volt.
Bár a koronavírus-járvány miatt a tavalyi konferenciát le kellett mondani, a digitális lehetőségeknek hála idén az esemény virtuálisan került megrendezésre. A rendezvényt Patai Mihály, az MNB alelnöke nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy a 21. századi gondolkodást a geopolitika fogja uralni, valamint a felgyorsuló digitalizáció és a pénz forradalma átformálhatja az egész pénzről és a központi bankokról való gondolkodásunkat.
Kiemelte, hogy az MNB - a PBoC-hoz hasonlóan - nagy hangsúlyt fektet a digitalizációra, a pénzügyi innovációra és a környezeti fenntartható- ságra, amely gyorsíthatja a kilábalást.
Az eseményen köszöntőt mondott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki elmondta, hogy a koronavírus-járványt követő új világgazdasági korszakban a befektetésekért való versengésben Magyarország sokat profitálhat a Kínával a „keleti nyitás” politikája jegyében kialakított kiváló kapcsolataiból. Ennek is köszönhetően Magyarország az Európai Unió leggyorsabb oltási kampányát tudta végrehajtani, ami a gazdaság újraindításának az alapja lehetett, nem beszélve az erősödő kínai befektetési és kereskedelmi kapcsolatokról.
Dayu Qi, a Kínai Népköztársaság Magyarországon akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete videóüzenetében rámutatott, hogy
a magyar "keleti nyitás" politika, valamint az "Egy Övezet, Egy Út" kezdeményezés mennyire fontos a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésében.
Hangsúlyozta, hogy a renminbi nemzetközivé tétele kulcsfontosságú a kínai gazdaság fellendülésében is.
A konferencián két panelbeszélgetés során osztották meg a hallgatókkal nézeteiket a meghívott vendégek.
Az első beszélgetés vitaindító előadásában Mei Jin asszony, a kínai jegybank európai képviseletének főképviselője a PBoC válságkezelésben elért eredményeiről, a hazai és a nemzetek közötti renminbi-piacok stabilitásának fenntartására és a piaci szereplők helyzetének javítására alkalmazott eszközökről tájékoztatta a hallgatókat.
Az első panel résztvevői, Dr. Hong Zhong asszony, a Bank of China Head Office Research Institute ügyvezető igazgatóhelyettese, Domenico Nardelli az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) Treasury vezetője, valamit Kurali Zoltán az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója, Banai Ádám, az MNB ügyvezető igazgatójának moderálása mellett osztották meg gondolataikat arról, hogyan támogatja a kínai valuta a világgazdaság újraindítását, valamint mi lehet a renminbi szerepe a válság utáni világgazdaságban és az újjáalakuló nemzetközi pénzügyi rendszerben.
A második a panelbeszélgetés fő témája a nemzeti fizetőeszközök digitalizációja volt, amelyet Changchun Mu, a PBoC Digitális Pénz Intézetének főigazgatója előadása vezetett fel.
A panelben Yanyun Wang asszony, a China Construction Bank magyarországi fióktelepének vezérigazgatója, Lian Cheng, a Fizetési és Elszámolási Kutatóközpont igazgatóhelyettese és a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) Pénzügyi és Banki Intézet professzora, valamint Binur Zhalenov, a Kazahsztáni Nemzeti Bank Fizetési és FinTech K+F Központjának az elnöke beszélgettek. A Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatójának irányításával zajló virtuális kerekasztal-beszélgetés során a fő téma a kínai központi banki digitális jegybankpénze, az e-CNY, mint a monetáris rendszer fejlődésének lehetséges következő lépcsője, és az ennek bevezetésével kapcsolatos kihívások és megoldások voltak.
Az MNB távlati célja a Renminbi Program elindításával a kínai valuta növekvő nemzetközi súlyának kihasználása, Budapest regionális szerepének növelése a kínai-közép-európai gazdasági kapcsolatokban, valamint a kínai-magyar külgazdasági kapcsolatok erősítése volt.
A program fontos eszköze a magyarországi befektetési és finanszírozási források diverzifikálásának, valamint a határon átnyúló gazdasági tevékenység növekedésének. A Budapest Renminbi Kezdeményezés 2021 konferencia célja a hosszútávú kínai-magyar gazdasági és diplomáciai kapcsolatok erősítése.
