Egyhangúlag döntött az alapkamat tartásáról az MNB Monetáris Tanácsa decemberben
PénzügyEgyhangúlag szavazta meg az alapkamat 6,50-ás szinten tartását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa decemberben - olvasható a jegybank honlapján szerdán közzétett jegyzőkönyvben.
A december 16-i ülésen a tanács egyetlen döntési javaslatot, az alapkamat változatlan szinten tartását tárgyalta, a döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalékon maradt. Nem módosult a kamatfolyosó két széle sem, az egynapos (O/N) betéti kamat 5,50 százalék, felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,50 százalék maradt. A jegyzőkönyv szerint a stabilitásorientált megközelítéssel összhangban döntöttek az alapkamatról.
A döntéshozók megismételték: a 2026 eleji vállalati átárazások alakulása bizonytalanságot jelent az inflációs kilátásokra. Emellett a devizapiaci stabilitás fennmaradása továbbra is kulcsfontosságú az árstabilitás elérése szempontjából. Ezzel összhangban a tanácstagok egyetértettek abban, hogy az óvatosság és a türelem továbbra is indokolt, ugyanakkor adatvezérelt monetáris politikai megközelítés válik szükségessé a jövőbeli döntések során.
Ennek megfelelően a monetáris tanács előretekintve folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat és az inflációs kilátásokat befolyásoló tényezőket, amelyek alapján körültekintően és adatvezérelten, ülésről ülésre dönt az alapkamat mértékéről.
A döntéshozók ismét rámutattak, hogy jelen környezetben a devizapiaci stabilitás kulcsfontosságú a lakossági inflációs várakozások további mérsékléséhez és azok inflációs célon való horgonyzásához. A kiszámítható pénzügyi piaci környezet önmagában közelebb visz az árstabilitási cél eléréséhez. Ezt támogatja a hiteles monetáris politika, valamint befolyással van rá az ország kockázati megítélésének alakulása is.
A hazai inflációs folyamatok értékelése során a döntéshozók kiemelték, hogy novemberben az infláció 3,8 százalékra mérséklődve egy év után újra a jegybanki toleranciasávba mérséklődött. Többen megjegyezték: a forint idei erősödésének hatásai egyre inkább megjelennek a beszerzési árakban.
A külső inflációs tényezők közül a döntéshozók felhívták a figyelmet az élelmiszerek világpiaci árának csökkenésére és az energiaárak mérséklődésére, amelyek előretekintve hazánkban is támogatják a dezinflációt.
Az inflációs kilátásokkal kapcsolatban egyes döntéshozók jelezték, hogy a decemberi Inflációs jelentés alappályája alapján a szeptemberi előrejelzéshez képest 2026-ban átlagosan érdemben alacsonyabb inflációs pálya várható, az alapfolyamatok pedig a korábban vártnál kedvezőbben alakulnak. A döntéshozók egyetértettek abban, hogy a lakossági inflációs várakozások továbbra is stagnálnak, csökkenésük kiemelten fontos lesz 2026 során.
A reálgazdasági folyamatokkal kapcsolatban a döntéshozók ugyancsak egyetértettek abban, hogy a nettó export alakulása mellett a mérsékelt beruházási aktivitás fogja vissza a GDP bővülését. A decemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint 2026-tól élénkül a magyar gazdaság növekedése. A tanácstagok kiemelték, hogy a reálbérek emelkedéséből, valamint a háztartásoknak nyújtott kormányzati jövedelemnövelő intézkedésekből fakadóan a fogyasztás továbbra is tartósan támogatja a növekedést. Ugyanakkor többen rámutattak, hogy a magasabb költségvetési kiadások miatt emelkedő költségvetési hiány nehezíti a GDP-arányos államadósság-ráta csökkenését.
A Monetáris Tanács következő kamatmeghatározó ülését január 27-én tartja, az erről készülő rövidített jegyzőkönyvet február 11-én teszik közzé.
