Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

Nem akárki tárja fel a kriptodeviza-piac árnyoldalait 

Elemzések2021. júl. 16.Fellegi Tamás

Többször kerestük a választ arra, hogy fundamentumok híján mi befolyásolhatja a kriptodevizák árfolyamát. Most az egyik felkapott, noha viccből indított eszköz, a Dogecoin egyik megalkotója tárja fel, amit közelállóként a piacon lát.

Millió akarat

A kriptodevizák piacán nemrég hatalmas zuhanás zajlott, akkor megpróbáltuk elemezni a helyzetet, amit fundamentumok, vagyis belső értékek híján csak technikailag lehet megtenni. A technikai elemzés ugyanakkor arra a feltevésre épül, hogy az adott termék vagy termékek piacán sokan vesznek részt, akik nagyjából egyformán hozzájutnak az információkhoz, így az árfolyam, a „millió akarat” eredőjeként jön létre, és az árfolyamgörbe, a grafikon erről sok mindent elmond.

A kriptodevizák esetében a „millió akarat” lényegében két időszakban jelent meg, és ezt jól mutatja is az ábra: egyszer 2017-18-ban, amikor egy óriási fellendülést piaci visszaesés követett, majd a bitcoin esetében a tavalyi év végétől, a többi kriptodeviza esetében az idei év elejétől, amikor ugyancsak meredek árfolyamemelkedés látszott a májusi csúcsig, amit azóta lejtmenet, illetve az utóbbi időben stagnálás követett.

Az összes kriptodeviza együttes piaci értéke, milliárd dollárban. Forrás: coinmarketcap.com

Nincs fundamentum, akad viszont vonzó érv

Azt mondhatjuk tehát, hogy a piacon két divathullám söpört végig (melyek közül a második még most is tart), ugyanakkor mindennek előtörténete is van: a bitcoin már sok évvel ezelőtt átment egy kezdeti felértékelődésen, amikor ezer dollárig jutott az árfolyam. Azon persze kezdettől fogva gondolkoznak a piaci szereplők, hogy mitől lehet egyáltalán komolyabb értéke ezeknek az eszközöknek, amikor nincs belső értékük - kivéve az úgynevezett stablecoinokat, melyek mögé a kibocsátó cég többnyire dollártartalékot képez, így árfolyamuk meg is egyezik a dolláréval.

Miután a kriptodevizák nem kézzelfoghatók, sőt, működésük, technológiájuk megértése is elég nehéz, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy létezésüket a számítástechnika fejlődése és az internet tette lehetővé, sokan szívesen elfogadják a magyarázatot, hogy ez a jövő technológiája, ami önmagában ettől a ténytől egyre értékesebb lesz, és akkor már nem is igényelnek további magyarázatot. Így elképesztően sok embert lehet rábeszélni a vásárlásra, és ennek részleteiről most nyilatkozik is Jackson Palmer, a Dogecoin egyik megteremtője.

Remekül manipulálható

Nos, ha valaki, aki poénből alkot meg egy eszközt, amiről pontosan tudja, hogy semmit nem ér, és utána a piac felkapja azt és óriási értéket ad neki, akkor az elég sok mindent tudhat a folyamatokról. A kriptodevizák piacát Palmer már rég el is hagyta, mint mondta, éppen azért, mert rájött, hogy ezekkel a termékekkel remek eszközöket adtak azok kezébe, akik abból élnek, hogy az árfolyamokat manipulálják,

a tömegpszichológiát ismerve és a mai kommunikációs eszközöket profin alkalmazva nem hogy millió, de akár százmillió vagy még több akaratot is egy irányba tudnak fordítani.

Viccnek szánták, Musk robbantott

Palmer és társa, Billy Marcus 2013-ban hozta létre a dogecoint, amit viccnek szántak a Doge nevű mém alapján, mégpedig a bitcoin paródiájaként, ezzel egyúttal jelezve, hogy bárki létrehozhat egy kriptodevizát. Őket lepte meg aztán a legjobban, amikor aztán a piac, vagyis a lelkes befektetők a bitcoin után elkezdtek ennek is értéket tulajdonítani, és növekvő árfolyamon vásárolni kezdték. Marcus és Palmer el is adták az általuk megalkotott eszközben lévő készletüket, örülve a váratlanul jött pénznek.

Dogecoin, egy év. Forrás: coinmarketcap.com

Amikor idén a bitcoint követve a többi kriptodeviza is megindult, egyszer csak felrobbant a dogecoin árfolyama pusztán attól, hogy Elon Musk a szájára vette, pontosabban egy Twitter-bejegyzésében megemlítette. Az árfolyam 70 centig emelkedett, onnan azóta már visszaesett 20 alá: egy Twitter-bejegyzés önmagában nem tartja sokáig a magasban az árat.

A stabil kezek

Az eset azonban már mutat valamit a piac működéséről, és ezt most Palmer ki is egészítette saját információival. Elmondta, hogy a piacot egy viszonylag kis létszámú, gazdag emberekből álló csoport, egy kartell tartja a kezében, akik ráadásul szorosan kötődnek a hagyományos valutákkal foglalkozó nagy pénzintézetekhez, így szó sincs arról, hogy a kriptodevizák piaca decentralizált lenne, amit a hagyományos devizákkal szembeni előnyükként szoktak említeni.

Ez a társaság meglehetősen jól ért a befektetési marketinghez, illetve annak szürkezónájához, ami már inkább a pilótajátékra hasonlít: influenszereket fizetnek, akik ügyesen reklámozzák az online médiák szinte minden változatán a termékeket, hangsúlyozva a könnyű meggazdagodás lehetőségét, hogy minél több embert rávegyenek a vásárlásra. Helyzetük könnyű, mert

fundamentumok hiányában nem kell sokat magyarázni, elég a fényes jövőről és az új technológiáról beszélni.

Régen is ment, kicsiben

Ilyen jelenség a hagyományos befektetési termékek piacán is létezik, sőt, már 100 évet jóval meghaladó múltja is van. A legszemléletesebben Jesse Livermore, a 20. század elején tőzsdéző befektető, minden idők egyik legnagyobb spekulánsa írja le a folyamatot könyvében (Egy részvényspekuláns visszaemlékezései). Akkor ugyan a telekommunikáció maihoz képest kezdetleges állapotában kevesebb embert lehetett elérni, de folyamat lényege ugyanaz volt: az árat megfelelő tőke birtokában felverték, majd indult a kampány, és közben csendesen rásózták a részvényeket a tömegre, 

ezt a folyamatot nevezzük disztribúciónak.

Palmer szerint ugyanez zajlik a kriptóknál, de most már globálisan és sokkal nagyobb összegekkel, hisz az interneten az egész emberiség elérhető, és hosszabb távon a túlnyomó többség veszíteni fog, mint minden hasonló esetben. Ha így van, akkor a májusi csúcsok óta már vélhetően a disztribúciós szakasz zajlik, amikor az először felhalmozó, majd az árakat a megfelelő piaci hangulatban felhajtó (ez lehetett az a szakasz, amikor intézményi befektetőkről hallhattunk) csoport óvatosan adja el, teríti gigantikus készleteit a tömegeknek.

Lehet így is pénzt keresni

Palmer korábbi társa, Markus mindezt megerősítette, hozzátéve, hogy ezt ő is elég szomorúnak találja, mert nem szerették volna, hogy amit létrehoztak, az tömegeknek okozzon kárt, de ő egy kicsit árnyaltabban fogalmaz, és jelzi, hogy aki kedvet érez, nyugodtan foglalkozzon a kriptodevizákkal, de vegye figyelembe az elmondottakat (ügyes befektetők a disztribúciós időszakokban is jól tudnak keresni: amikor felgyorsul az esés, összeomlik a piac, vásárolnak, majd az azt követő korrekcióban akár pár napon belül el is adnak).