Elbizonytalanodó milliomosok: most dől el, képes-e megtartani őket a magyar privátbanki szektor. A tét 50.000 ügyfél és 15.000 milliárd forint kezelt vagyon. A Blochamps Capital szerint a hazai piac jövője a személyesség és a digitalizáció hibrid modelljében rejlik.
Nem most hallunk először arról, hogy a hazai privátbanki szektor válaszúthoz érkezett. De most először éles a kérdés: meg tudják-e tartani a magyar szolgáltatók azt a mintegy 50 ezer ügyfelet, akik együttesen 15 ezer milliárd forintot bíztak rájuk? A válasz sokkal inkább múlik a digitális szolgáltatásokon, mint a márványborítású irodákon.
Ez már nem a régi világ. A milliomosok többsége üzleti elvárásokkal választ partnert. Egyre több köztük az első generációs vagyonépítő, aki gyorsaságot, rugalmasságot, digitális hozzáférést és átlátható díjstruktúrát vár el – mindezt emberi kapcsolatok nélkül is hajlandó megfizetni. Ha viszont egy hazai privátbank képes egyszerre nyújtani technológiai kényelmet és valódi, személyre szabott tanácsadást, akkor az ügyfél marad. Ellenkező esetben viszont a vagyon könnyen útra kel – és nem biztos, hogy visszanéz. A vagyonkezelési iparág gyökeresen átalakulóban van, a privátbanki szolgáltatóknak pedig minden eddiginél gyorsabban kell alkalmazkodniuk az élénk ügyféligények mellett a digitális és szabályozói környezet kihívásaihoz. Karagich István, a hazai privátbankok piacvezető tanácsadó cége, a Blochamps Capital ügyvezetője szerint a magyar piac egyedi adottságai – kicsiny mérete, az ügyfelek személyesség iránti erős igénye, valamint a digitalizáció kínálta skálázható megoldások – együttes kihasználása lehet a kulcs a hosszú távú versenyképességhez.
A hibrid modell: piactér és pláza egyszerre
Nem véletlen, hogy a Blochamps Capital legfrissebb tanulmányában a „pláza vagy piactér” dilemmát már elavult kérdésnek tartja. Karagich István szerint ugyanis „nem arról kell döntenünk, hogy pláza vagy piactér legyen a jövő privátbanki szolgáltatási modellje – hanem arról, hogy miként tudjuk e kettőt egyszerre működtetni.”
A klasszikus modell, amely egyetlen befektetési alapra és személyes kapcsolatépítésre épült, mára kifáradt. A versenytársak – legyenek azok svájci bankok vagy holland fintech startupok – már nemcsak hozamokat ígérnek, hanem teljes digitális ökoszisztémát. Mesterséges intelligencia, ESG-alapú döntéstámogatás, blockchain-alapú öröklési rendszerek és globális adózási tanácsadás – ma már ezek a sztenderdek. A kérdés nem az, hogy elérhetők-e ezek Magyarországon. A kérdés az, hogy időben megérkeznek-e.
Ez azonban csak a történet egyik fele. Mert miközben mindenki digitalizál, a valódi versenyelőnyt még mindig az emberi kapcsolat jelenti – különösen egy olyan piacon, ahol az ügyfél nem a szolgáltatótól, hanem a tanácsadójától búcsúzik, ha elégedetlen. És itt kezd igazán izgalmassá válni a helyzet.
A jövő privátbanki tanácsadója ugyanis nem csupán pénzügyi szakember. Pszichológus, digitális stratégiai partner, és gyakran a családi bizalom őrzője egy személyben. Nem túlzás: egy rosszul megválasztott utódlási terv, egy rosszul időzített ingatlanügylet vagy egy félresikerült offshore struktúra akár generációkra kiható vagyonvesztést is jelenthet. Ebben pedig egyetlen applikáció sem tud tanácsot adni – ember kell hozzá.
A változásnak ára van – és nem lehet megúszni
A Blochamps három kulcsterületet azonosított, ahol nincs tovább halogatás: költségoptimalizálás, automatizáció és kiszervezés. Nincs szükség párhuzamosan futó rendszerekre, felesleges erőforrás-pazarlásra és kézi adatkezelésre. Aki nem automatizál, az lemarad. Aki nem szervezi ki a nem alaptevékenységeket, az feleslegesen költ.
De okkal merül fel a kérdés: mire elég mindez, ha közben nincs, aki kiszolgálja az ügyfelet?
Miközben a privátbanki tanácsadók egy része nyugdíjba készül, az utánpótlás nem áll sorban. A pálya nem elég vonzó, a kompetenciaelvárások viszont egyre magasabbak: kellene hozzá pénzügyi jártasság, digitális készség, pszichológiai érzékenység és stratégiai szemlélet.
Karagich István szerint a magyar piac kis mérete nem akadály, hanem lehetőség kell legyen:
A hazai szolgáltatók előnye, hogy sokkal gyorsabban tudnak reagálni a változásokra – már ha sikerül egyszerre erős márkát építeniük, képesek optimalizálni a költségstruktúrájukat és nyitottak a nemzetközi sztenderdek implementálására. Az idő sürget – aki most nem mozdul, az pár éven belül egészen biztosan masszívan piacvesztéssel szembesül.
