Érdemes volt kapitulálni? Könyörtelenül beárazta a piac az USA-EU vámmegállapodást

Donald Trump amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap megkötötte a piacok által régóta várt kereskedelmi vámalkut, amellyel sikerült elhárítani egy nyílt EU–USA kereskedelmi háború fenyegetését.

A megállapodás értelmében az Egyesült Államok 15 százalékos importvámot vet ki a legtöbb uniós termékre – ez ugyan fele akkora, mint az alku hiányában belengetett 30 százalék, viszont Európa cserébe vállalta, hogy 600 milliárd dollár értékben fektet be az USA-ban, és több száz milliárd dollár értékben vásárol amerikai energiahordozókat és haditechnikát a következő években.

A világ két legnagyobb gazdasági blokkja ezzel – ha drágán is – megmenekült a vámháborútól: a nemzetközi sajtó szerint Trump diktálta a feltételeket, az EU engedett, így inkább csak időt nyertünk, nem pedig teljes békét. De vajon érdemes volt Brüsszelnek a fehér zászlót lobogtatni? Megnéztük, hogyan reagáltak a pénz- és tőkepiacok az alku hírére.

Végül a zöldhasú nyert

A bejelentés rövid távon érezhetően megmozgatta az árfolyamokat. A megállapodás hírére az euró azonnal erősödött, és néhány órán belül mintegy 0,2 százalékot emelkedett a dollárral szemben.Ez a reakció azt tükrözte, hogy a befektetők megkönnyebbüléssel fogadták a kereskedelmi feszültség enyhülését. Ugyanakkor a kezdeti lelkesedést hamar óvatosság váltotta fel: a következő kereskedési napon a dollár széleskörű erősödése miatt az euró árfolyama visszafordult, és mintegy 0,9 százalékkal 1,16 környékére esett.

Emellett a jen és a font ellenében is hasonló mintát láttunk: az euró először erősödött, majd korrigált – például a bejelentést követő órában a jenhez és fonthoz képest is kb. 0,2 százalékkal feljebb került, utána viszont ezen nyereségének gyorsan búcsút is intett. 

Vegyes reakciók

Az alku bejelentése fellélegzést hozott az európai részvénypiacokon. A tárgyalások finisében már láthatóvá vált az optimizmus: az európai részvényindexek többhetes csúcsra emelkedtek a megállapodás reményében, hétfőn nyitáskor pedig a pán-európai STOXX 600 index négyhavi rekordot ért el. Minden jelentős európai tőzsde pluszban nyitott; különösen a technológiai és egészségügyi szektor papírjai vezették a rally-t. Ez nem meglepő, hiszen a megállapodás értelmében bizonyos kulcstechnológiai területeken (pl. félvezetőipari berendezések, gyógyszerhatóanyagok) kivételt kaptak a vámok alól, ami kedvez ezeknek az ágazatoknak.

Például az európai chipgyártó berendezés-szállító ASML részvényei több mint 4 százalékot erősödtek hétfőn, az egyik legnagyobb nyerteseként a megkönnyebbülésnek. Hasonlóképpen a gyógyszeripari vállalatok – mint a Sanofi, a Roche vagy a dán Novo Nordisk – árfolyama is emelkedett, a generikus szerek piacán érdekelt Sandoz pedig kimagasló erősödést mutatott. 

Ugyanakkor az exportorientált iparágak számára vegyes maradt a kép. Az alku ugyan elhárította a legsúlyosabb fenyegetést, de a 15 százalékos vám még mindig érezhető teher. Ennek megfelelően az európai autógyártók részvényei a kezdeti megugrás után visszaestek. A bejelentés utáni első órákban még egyértelmű volt a megkönnyebbülés – például a Mercedes-Benz árfolyama 1,8, a Porsche 1,7 százalékkal emelkedett, többhavi csúcsra. Később azonban, ahogy a befektetők mérlegelni kezdték a megállapodás tartalmát, az autóipari óriások papírjai veszítettek értékükből.

A nap közepére BMW, Volkswagen, Mercedes-Benz és Stellantis részvények 1–2 százalékos mínuszba fordultak. Hasonló forgatókönyv zajlott le az európai italgyártóknál is: az amerikai pótvámoktól fenyegetett szeszesital- és söripari cégek (pl. Pernod Ricard, AB InBev) árfolyama is 1-2 százalékkal esett vissza. Ez azt mutatja, hogy az érintett exportőrök számára a 15 százalékos vám még mindig jelentős költségnövekedést jelent, ami versenyképességüket rontja. Ugyanakkor voltak kifejezett nyertes szegmensek is Európában: az autóipari beszállítók például nagyot ugrottak a vámalku hírére. Mivel az autóalkatrészek egy része kikerül a magas vám alól, a francia Valeo részvénye 4 százalék pluszban, a szintén francia Forvia pedig több mint 10 százalék pluszban is járt hétfőn.

A Forvia ráadásul aznap erős gyorsjelentést is közzétett, ami tovább fűtötte az emelkedést. A vegyes reakciók miatt a kezdeti indexszint-emelkedés végül mérséklődött: hétfő délutánra a STOXX 600 index már 0,2–0,3 százalékos mínuszba süllyedt. Összességében az európai részvénypiac óvatos derűlátással reagált: a súlyos kockázat elhárult, de az új vámteherrel együtt élő exportőrök kilátásait a befektetők kritikusan értékelték.

A szakértők előrejelzései szerint a megállapodás rövid távon javítja a gazdasági hangulatot, mivel megszűnt egy jelentős kockázati tényező. Az EU és az USA közti kereskedelem a vámalku révén kisebb akadályokkal folytatódhat tovább, mint a 30 százalékos vám esetében, így a 2025-ös év második felére vonatkozó növekedési prognózisokat több intézet is felfelé módosította enyhén.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a 15 százalékos vám miatt a transzatlanti kereskedelem feltételei rosszabbak, mint 2025 elején voltak. Ezért a középtávú növekedési kilátások valamelyest gyengébbek, mintha sikerült volna teljesen elkerülni a vámokat. Több elemző arra is figyelmeztet, hogy a vámok inflációgerjesztő hatása idővel megjelenhet az árakban – ahogy a Wall Street Journal írta, a magasabb fogyasztói árak és inflációs nyomás valószínűleg tartós következménye lesz az új vámoknak, főleg az importfüggő ágazatokban.